Sokkoló adatokat és aggasztó előrejelzéseket közöl egy átfogó nemzetközi kutatás az AI-adatközpontok rohamos terjedésének egyik kevésbé látható következményéről, az elektronikai hulladék növekedéséről. 

A Basel Action Network (BAN) szeptemberben publikált tanulmánya szerint az AI-infrastruktúra kiépítése, valamint a gyors ütemben lecserélt és leselejtezett eszközök, illetve alkatrészek 2050-ig összesen 395–617 millió tonna e-hulladékot eredményezhetnek. Már 2030-ra évi 8,6–13,1 millió tonnára nőhet az AI-adatközpontokhoz köthető elektronikai hulladék mennyisége.

A kérdés az, hogy a világ képes lesz-e megfelelően kezelni ezt az egyre növekvő terhet. A helyzetet ugyanakkor enyhítheti, hogy az elektronikai hulladék jelentős része ma már korszerĹą technológiákkal feldolgozható és részben újrahasznosítható.

Az elmúlt években egyre világosabbá vált, hogy az AI-boomnak nemcsak digitális, hanem jelentős fizikai környezeti lábnyoma is van. Az adatközpontok kiépítéséhez és folyamatos fejlesztéséhez hatalmas mennyiségĹą hardverre van szükség, miközben a hulladékkezelési infrastruktúra még messze nem készült fel a várható növekedésre.

A Seattle-i székhelyĹą nonprofit szervezet, a Basel Action Network (BAN) célja a globális környezeti egészség és igazságosság előmozdítása. A szervezet szakértői kiemelten foglalkoznak az elektronikai hulladék problémájával, és olyan szakpolitikai, piaci és társadalmi megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon rendszerszintĹą változást hozhatnak.

A BAN friss számításai szerint 2050-re évente 31–46 millió tonna elektronikai hulladék keletkezhet kizárólag az AI-adatközpontok mĹąködéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódóan. Ez jól érzékelteti, hogy az AI rohamos terjedésével párhuzamosan egy új, egyre sürgetőbb környezeti kihívással is számolni kell.

A probléma nagyságát jól mutatja, hogy 2022-ben világszerte mintegy 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett. Ennek mindössze 22,3 százalékát gyĹąjtötték be és hasznosították újra dokumentáltan, szabályos keretek között. Emellett jelentős mennyiségĹą elektronikai eszköz és alkatrész kerül tartós tárolásba vagy a kommunális hulladék közé.

A hulladék egy része végül ellenőrizetlen vagy nem hivatalos gyĹąjtési csatornákban köt ki. Ilyenkor az eszközöket gyakran elégetik vagy elássák, ami komoly környezeti kockázatot jelent. A nem megfelelő kezelés során többek között olyan mérgező anyagok, például ólom és króm kerülhetnek a környezetbe, amelyek súlyos szennyezést okozhatnak.

A problémára ugyanakkor léteznek technológiai megoldások is. Erre hívja fel a figyelmet Platz Arnold, az e-hulladékból ismét felhasználható nyersanyagokat kinyerő, Heves vármegyei Petőfibányán mĹąködő General Future Holding alapítója.

Az „urban mining”, vagyis városi bányászat területén tevékenykedő vállalat szakemberei bontott IT- és hálózati berendezéseket, áramköri lapokat és kábeleket dolgoznak fel. A folyamatot gépi látással támogatott válogatási technológia segíti, amely pontosabbá és hatékonyabbá teszi az egyes anyagok azonosítását és szétválasztását.

A kábelekből és áramköri lapokból például rézport állítanak elő, miközben az elektronikai hulladékból aranyat, más nemesfémeket és kritikus nyersanyagokat is visszanyernek. A vállalat saját előfeldolgozó üzemmel rendelkezik, és eddig mintegy 50 millió kilogramm elektronikai hulladék begyĹąjtésében és feldolgozásában vett részt, több mint 2000 lezárt, konténeres tranzakció keretében.

A mesterséges intelligencia ráadásul nemcsak a hulladék mennyiségének növekedésében játszik szerepet, hanem annak kezelésében is egyre fontosabbá válhat. A petőfibányai üzemben több olyan, a munkatársakat támogató AI-alapú folyamat mĹąködik, amely gyorsabbá és pontosabbá teszi az anyagok felismerését és azonosítását, valamint segíti a megfelelő feldolgozási döntések meghozatalát.

„Az AI az emberi tapasztalatot egészíti ki olyan elemző- és felismerőképességgel, amely pusztán kézi munkával vagy hagyományos technológiával nem lenne elérhető” – mondja Platz Arnold.

Mint rámutat, ennek különösen nagy jelentősége van az elektronikai hulladék esetében, hiszen rendkívül összetett és folyamatosan változó anyagáramról van szó. Számos olyan hulladéktípus létezik, amelyet korábban emberi válogatással és hagyományos gépekkel nem lehetett kellő pontossággal vagy gazdaságosan feldolgozni.

„Emiatt az értékes fémek egy része elveszett, vagy a hulladék alacsonyabb értékĹą, esetenként környezetterhelő feldolgozási útvonalra került. Sok piaci szereplőnél ez ma is így történik. A GFH technológiája ezeket a korábban nehezen hasznosítható anyagáramokat teszi gazdaságosan feldolgozhatóvá” – fogalmaz Platz Arnold.

A szakember szerint Magyarország földrajzi elhelyezkedése további előnyt jelenthet az európai e-hulladék-feldolgozásban. Az ország fontos logisztikai csomópont Európa, a Balkán, a Közel-Kelet és részben Észak-Afrika között, miközben közelebb fekszik az európai hulladék keletkezési helyeihez, mint a hagyományos ázsiai feldolgozóközpontok.

Ez rövidebb szállítási útvonalakat és gyorsabb feldolgozást tehet lehetővé, miközben a logisztikai kitettség is csökkenthető. A jelenlegi rendszerben bizonyos anyagáramok akár 100 napot is utazhatnak, mire eljutnak az ázsiai kohókig. Egy magyarországi, regionális feldolgozókapacitás ezzel szemben jóval gyorsabban szolgálhatná ki az európai piacot.

Az AI térnyerése így kettős kihívást jelent: miközben az új technológiák egyre több elektronikai eszközt és adatközponti infrastruktúrát igényelnek, éppen ezek a technológiák segíthetnek abban is, hogy a keletkező hulladékból minél több értékes nyersanyagot lehessen visszanyerni. A következő évek egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogy az AI fejlődésével párhuzamosan milyen gyorsan tud felzárkózni az elektronikai hulladék kezelésének és újrahasznosításának rendszere.

English Summary

The rapid expansion of AI data centers is expected to create a massive increase in electronic waste, with a recent Basel Action Network study estimating that AI-related infrastructure could generate up to 617 million tons of e-waste by 2050. By 2030, annual AI-related electronic waste could reach 8.6–13.1 million tons, highlighting the growing environmental footprint of the AI boom. While global e-waste recycling capacity remains insufficient, new technologies are making it possible to recover valuable raw materials such as copper, gold and other critical metals from discarded electronics. Companies such as Hungary-based General Future Holding are using advanced sorting technologies and AI-supported processes to make the recycling of complex electronic waste more efficient and economically viable. Hungary’s central location in Europe could also provide logistical advantages by enabling shorter transport routes and faster processing of e-waste generated across the region.