Sokan és régóta keresik a longevity, vagyis a hosszú és egészséges élet titkát. A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. 2026-os közös kutatása azonban még tovább ment: a két hazai innovatív nagyvállalat azt vizsgálta, hogyan élhetünk nemcsak hosszabb, de minél teljesebb, boldogabb életet. 

Miként járulhat hozzá az innováció a minőségi mindennapokhoz és ahhoz, hogy kevesebb stresszel, nagyobb biztonságban, több szabadidővel élhessünk? Hogyan tehetik jobbá az életünket a biotechnológiai és mĹąszaki fejlesztések, újítások? Lehet-e túl gyors a fejlődés, és milyen előrelépést hozhat a mesterséges intelligencia? A 16 év feletti teljes magyar lakosságra reprezentatív közvélemény-kutatás eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napján mutatták be 2026. szeptember 23-án.

„Csak egészség legyen, pénz, család és barátság!” – ebben látják a minőségi élet kulcsát a magyarok

A válaszadók többsége az életminőséget meghatározó legfontosabb tényezők közül az egészséget (53%), az anyagi stabilitást (53%) és a családtagokkal, barátokkal ápolt szeretetteljes kapcsolatokat emelte ki (43%). Az életminőséget romboló, visszahúzó erők között pedig leggyakrabban a pénzügyi nehézségeket (52%), a betegségeket (40%), illetve lelki tényezőként a stresszt, a feszültséget és a bizonytalanságot hangsúlyozták (46%). Leküzdendő nehézséget jelent sokak számára az időhiány és a kevés szabadidő is (27%), a magánytól és elszigeteltségtől való félelem (18%), valamint a munkahelyi vagy iskolai túlterheltség, a túl sok feladat is (16%). 

Életminőség rövid és hosszú távon: sokat teszünk a máért, kevesebbet a holnapért

A Bosch és a Richter közös kutatása megvizsgálta, mit tesznek a magyarok a jelenlegi és jövőbeli életminőségük javításáért. A válaszokból jól látszik, hogy a többség elsősorban a mában igyekszik jól érzeni magát, a hosszú távú szempontok hátrébb sorolódnak. Életminőségükből legtöbben úgy próbálják a maximumot kihozni, hogy időt szánnak önmagukra és a számukra fontos dolgokra (39%), elegendő alvásra és megfelelő alvásminőségre törekszenek (39%), emellett vitaminokat és étrendkiegészítőket szednek (38%). 

Hosszú távú egészségükért aktívan viszont már kevesebben tesznek: szĹąrővizsgálatokra a válaszadóknak átlagosan alig negyede jár (23%), sőt még a legidősebb korosztályban is csupán 33% ez az arány. Ennél is kevesebben vannak, akik rendszeresen mozognak, sportolnak a szabadban (17%), de szerencsére többen akadnak olyanok, akik, ha csak tehetik, gyalog vagy biciklivel közlekednek (28%). A pszichológiai boldogságfaktorok között a leggyakoribb, hogy a válaszadók aktív közösségi életet élnek, ápolják a családi és a baráti kapcsolataikat (28%), miközben kifejezetten a lelki egészségükre ennél jóval kevesebben figyelnek (17%). 

Könnyebb életet és több szabadidőt kínál a technológia, de néha kell a digitális detox

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a technológia kulcsszerepet játszik az életminőség alakulásában, de az elterjedéséhez idő kell. Magyarországon már ma is minden hetedik ember igyekszik technológiai eszközökkel hatékonyabbá tenni a mindennapjait (13%), automatizálni a monoton teendőit (13%), vagy rendszeresen használni a mesterséges intelligenciát (14%). A mindennapokba beépülő és életminőséget javító technológiai megoldások terjedésével párhuzamosan ugyanakkor egyre erősebb az igény a képernyő előtt töltött idő csökkentésére és a mentális méregtelenítésre, a digitális detoxra (9%).

A gyors technológiai fejlődés még az idősebbeknek sem okoz stresszt

Összességében a technológiai megoldások életünkre gyakorolt hatásáról a magyar lakosság döntő hányada (48%) pozitívan gondolkodik. Ennyien látják úgy, hogy az innováció egyértelmĹąen segíti az életminőség javulását. A válaszadóknak mindössze ötöde van csak azon az állásponton, hogy a technológia ront az emberek életén.

A kutatás azt is megvizsgálta, mennyire igaz a gyakran elhangzó vélemény, miszerint a „túl gyors” technológiai változás – például a mesterséges intelligencia előretörése – olyan stresszfaktor lenne, ami az emberek életminőségét leronthatja. A Bosch és a Richter kutatási eredményei ennek pont az ellenkezőjét mutatják: csupán minimális arányban (7%) említették a válaszadók problémaként a gyors ütemĹą technológiai fejlődést – a fiatalok között ennél is alacsonyabb a szám, és az idősek körében sem sokkal magasabb.

Innovatív egészségügy: a távdiagnosztikától az újgenerációs gyógyszerekig és a hordható digitális eszközökig

Egyre dinamikusabb a technológiai fejlődés az egészségügy területén is. A fejlesztések egy része gyors és közvetlen eredményeket hoz, más részük egy átfogóbb folyamat fontos állomása. „Az egészségügyi és biotechnológiai innovációk jelentőségét nem feltétlenül a népszerĹąségük adja, de érdemes figyelni a különböző fejlesztések társadalmi fogadtatására is. Fontos tudnunk, hogyan látja a lakosság, mely egészségügyi innovációk tehetnek hozzá legtöbbet mindannyiunk életminőségének javításához” – mutatott rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

A Bosch és a Richter közös kutatása alapján legfontosabbnak a betegségek felismerését és az ezt szolgáló új típusú diagnosztikai technológiákat látják a válaszadók (55%). Emellett nagy arányban támogatják a hatékony orvosi mĹąszerek és eljárások fejlesztését (47%), valamint a személyre szabott orvoslással kapcsolatos innovációkat is (42%). Sokan hangsúlyozzák a krónikus és gyógyíthatatlan betegek életminőségét javító technológiákat, amilyenek például az otthoni egészségmonitoring eszközök és a távoli betegfelügyeleti rendszerek (40%). Minden harmadik válaszadó pedig kiemeli a korszerĹą, újgenerációs gyógyszerek fejlesztésének fontosságát (31%). A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók kétharmada (66%) maga is használ vagy fontolgatja valamilyen digitális eszköz (pl. okosóra, okosgyĹąrĹą, fitnesz-app, alvásmonitor), illetve applikáció használatát saját egészségi állapotának nyomon követésére. 

Biztonságban és stresszmentesen az utakon: alapfelszereltségként is népszerĹąek lennének a fejlett vezetéstámogató rendszerek

Folyamatos az innováció a jármĹąiparban, terjednek a biztonsági megoldások, a közlekedési kockázatok azonban továbbra is jelen vannak az utakon. „A technológia, a mesterséges intelligencia bevonása, a fejlett vezetéstámogató rendszerek nemcsak a közlekedést tehetik biztonságosabbá, de jelentős terhet vesznek le az emberek válláról: időt spórolnak, csökkentik a stresszt, ezzel érdemben javítva a mindennapi életminőséget” – hangsúlyozta Horváth Attila, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban

A reprezentatív kutatás eredményei alapján nagy a nyitottság és erős a bizalom a vezetéstámogató technológiák iránt: a többség fontosnak tartaná és támogatná, hogy a kényelmet és biztonságot növelő ADAS-rendszerek a jövőben az új autók gyári alapfelszereltségéhez tartozzanak. A lista élén a vészhelyzeti megállító asszisztens (73%) áll, amely rosszullét esetén biztonságosan lehúzódik az út szélére. Ezt követi a fáradtságérzékelő és elalvásfigyelő (72%), a holttérfigyelő és keresztirányú forgalomra figyelmeztető (71%), a parkolást segítő ultrahangos, tolatókamerás rendszer (69%) és az adaptív tempomat, amely képes tartani nemcsak a sebességet, de a követési távolságot is (66%). Számos további megoldást is szívesen fogadnának alapfelszerelésként az autósok, többek között az automatikus vészfékező rendszert (65%), az automatikus lámpakapcsolást, amely képes a tompított és a távolsági fényszóró közötti váltásra (65%), valamint a közlekedésitábla- és sebességhatár-felismerő rendszert (63%).

Mesterséges intelligencia okosan: kézzelfogható előnyöket várnak, de az emberi kapcsolatokban nem számítanak MI-forradalomra a magyarok

Mivel az élet szinte minden területén már jelen van, egyértelmĹą, hogy a mesterséges intelligencia (MI) az alapvető életminőségünkre is kiemelt hatással lehet a nem is annyira távoli jövőben. 

A válaszadók jóval több mint fele szerint az ipar használhatja ki leginkább az MI előnyeit: úgy vélik, a gyárak mĹąködésének szerves részévé fog válni a mesterséges intelligencia, javítja majd a termékek minőségét, gyorsítja a termelést, és csökkenti a gyártási költségeket (55%). Közel ugyanennyien valószínĹąsítik az MI térnyerését az egészségügyben, ahol segíteni fogja a betegségek korai felismerését, a pontosabb diagnózist és a személyre szabott gyógyítást (54%). A legvalószínĹąbb forgatókönyvek között tartják számon a válaszadók az MI további erősödését a mobilitási szektorban, amely a jármĹąvekbe és forgalomirányítási rendszerekbe beépülve még megbízhatóbbá és komfortosabbá teszi majd a közlekedést (53%). A válaszadók közel fele azzal is számol, hogy a következő években a mesterséges intelligencia megjelenik a tantervekben, az MI helyes használatát már az iskolában megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak (46%). Legkevésbé viszont abban a vízióban hisznek a magyarok, hogy a mesterséges intelligencia a belátható jövőben kiegészíthetné vagy jobbá tehetné az emberi kapcsolatokat (36%).

BoschxRichter Innovátorok Napja – negyedik alkalommal

Idén negyedszer rendezte meg legfrissebb technológiai trendekről szóló közös konferenciáját hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény a kutatás-fejlesztés és a technológia aktuális kérdéseit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2026. évi esemény helyszíne a budapesti Richter Központ volt, ahol szakmai előadások, butikbeszélgetések, workshopok mellett a két vállalat legfrissebb közös közvélemény-kutatását is bemutatták.

A kutatás módszertana

A közvélemény-kutatást a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2026. június végén került sor. A kutatás reprezentatív a 16 év feletti magyar népesség körében nem, korcsoport, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. A kutatásban 1712 fő vett részt.

Képek forrása: Bosch

English Summary

A new 2026 survey by Bosch in Hungary and Gedeon Richter explores what Hungarians believe contributes to a longer, healthier and more fulfilling life. Health, financial stability and close relationships with family and friends are seen as the most important pillars of quality of life, while financial difficulties, stress and illness are among the main challenges. The findings show that Hungarians are generally positive about technology and believe innovation can make everyday life easier, safer and less stressful. There is also strong support for technological innovation in healthcare, including new diagnostic tools, personalised medicine and digital health monitoring. Artificial intelligence is expected to have a growing impact on industry, healthcare and mobility, while people remain less convinced that it will improve human relationships. The representative survey was conducted among 1,712 Hungarians aged 16 and over in June 2026.