December 2-án véget ér az az uniós türelmi időszak, amely a mesterséges intelligenciával előállított tartalmak átláthatóságára vonatkozó követelmények teljesítésére biztosított haladékot. Ettől az időponttól azoknak a vállalatoknak is meg kell felelniük az előírásoknak, amelyek már 2026. augusztus 2. előtt kínáltak tartalomgenerálásra alkalmas AI-megoldásokat. 

A változás a magyar szoftverfejlesztőket, az AI-funkciókat saját termékeikbe integráló vállalkozásokat, valamint a saját márkanév alatt ilyen megoldásokat értékesítő vagy alkalmazó cégeket is érintheti – figyelmeztet az EY.

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének egyik fontos célja, hogy az emberek és a digitális rendszerek számára egyaránt felismerhetővé váljon, ha egy tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült vagy jelentős mértékben módosult. Ez a szövegekre, képekre, hanganyagokra és videókra egyaránt vonatkozik. Az eredet jelölése többféle módon történhet: a fájlba ágyazott információkkal, metaadatokkal, digitális vízjelekkel vagy más, géppel feldolgozható jelzésekkel. A szabályozás nem határoz meg egyetlen kötelező technológiai megoldást, azt viszont elvárja, hogy az alkalmazott módszer megbízhatóan segítse az AI által létrehozott tartalmak azonosítását.

Miért különösen fontos a decemberi határidő?

Az újonnan forgalomba kerülő AI-rendszerek esetében a követelmények már 2026. augusztus 2-től érvényesek. A korábban, vagyis e dátum előtt már az Európai Unióban elérhető rendszerek üzemeltetői azonban négy hónapos átmeneti időszakot kaptak a megfelelésre. Ez a haladék jár le december 2-án.

Forrás: Magnific

A változás tehát nem csupán a nagy nemzetközi technológiai vállalatokat érinti. Magyarországon minden olyan vállalkozásnak érdemes megvizsgálnia az érintettségét, amely saját neve alatt használ vagy értékesít olyan szoftvert, amely mesterséges intelligencia segítségével állít elő tartalmakat. A kötelezettségek akkor is felmerülhetnek, ha a cég nem saját fejlesztésĹą technológiát alkalmaz, hanem egy másik szolgáltató megoldását építi be a saját termékébe.

Az egyes vállalatokra vonatkozó elvárások attól is függnek, milyen szerepet töltenek be az adott AI-megoldás alkalmazásában. Egy társaság tevékenységétől függően egyszerre vagy akár különböző helyzetekben is minősülhet felhasználónak és szolgáltatónak.

„A mesterséges intelligencia ma már nemcsak önálló alkalmazásokban jelenik meg, hanem egyre több vállalati szoftver és szolgáltatás beépített funkciójává válik. Emiatt egy magyar vállalkozásnak akkor is keletkezhetnek szolgáltatói kötelezettségei, ha egy másik fejlesztő AI-technológiáját integrálja a saját neve alatt forgalmazott termékébe. A decemberi határidő közeledtével ezért fontos áttekinteni, milyen mesterségesintelligencia-megoldásokat kínál a vállalat, melyeket használ kizárólag saját célra, illetve hogyan kezeli az ezekkel előállított tartalmakat” – hívta fel a figyelmet Zala Mihály, az EY IT- és Technológiai Tanácsadási szolgáltatásaiért felelős partnere.

A technikai jelöléseknek az átalakítások után is meg kell maradniuk

A szabályoknak való megfelelés nem merül ki abban, hogy a vállalat elhelyezi a szükséges technikai jelöléseket az AI által generált tartalmakban. Azt is biztosítani kell, hogy az eredetre vonatkozó információk a későbbi felhasználás során se vesszenek el. Ezért érdemes ellenőrizni, hogy a jelölések a fájlok letöltése, tömörítése, átalakítása vagy más platformra történő feltöltése után is megmaradnak-e. Egy kép átméretezése, egy videó formátumának módosítása vagy egy fájl új rendszerbe történő feltöltése ugyanis eltávolíthatja a kapcsolódó metaadatokat.

„A felkészülés nem kizárólag az informatikai részleg feladata. A jogi, beszerzési, marketing-, kommunikációs és tartalomkészítéssel foglalkozó területek összehangolt munkájára is szükség lehet, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyek külső AI-szolgáltatóktól származó tartalmakat dolgoznak át vagy tesznek közzé. Egy elsőre jelentéktelennek tĹąnő technikai részlet biztosítása is komoly szervezeti kihívást jelenthet” – tette hozzá a szakértő.

A technikai jelölés nem azonos a felhasználóknak szóló figyelmeztetéssel

A december 2-i határidő elsősorban arra vonatkozik, hogy az AI-val létrehozott vagy módosított tartalmak gépi úton felismerhetők legyenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden ilyen anyagon jól látható figyelmeztető címkét kell elhelyezni.

Bizonyos esetekben ugyanakkor a tartalmat közzétevő szervezetnek közvetlenül a felhasználókat is tájékoztatnia kell. Ilyen lehet például a deepfake-ek közzététele, vagyis azoknak a valósághĹą, mesterségesen létrehozott vagy módosított kép-, hang- és videotartalmaknak a publikálása, amelyek valós személyek vagy események megtévesztően hiteles ábrázolására alkalmasak.

Az AI segítségével előállított szövegek esetében sem minden helyzetben kötelező a látható megjelölés. A tájékoztatási kötelezettség megítélésénél számít a tartalom közzétételének célja, a mesterséges intelligencia szerepe az előállításban, az emberi ellenőrzés mértéke, valamint az is, hogy a tartalomért vállal-e szerkesztői felelősséget egy személy vagy szervezet.

„Az új követelmények célja nem a mesterséges intelligencia használatának korlátozása, hanem annak elősegítése, hogy az emberek, a vállalatok és az online rendszerek könnyebben azonosíthassák az AI által létrehozott vagy módosított tartalmakat. A megfelelő felkészülés ezért nemcsak a jogszabályi megfelelést segíti, hanem a digitális bizalom megőrzéséhez és a vállalati reputáció védelméhez is hozzájárulhat” – hangsúlyozta Zala Mihály.

English Summary

The EU’s transitional period for AI-generated content transparency requirements expires on December 2, 2026, bringing previously introduced AI systems within the scope of the new obligations. The rules affect not only major international technology companies but also Hungarian software developers and businesses that integrate third-party AI solutions into products or services marketed under their own brand. Companies must ensure that AI-generated or significantly modified content, including text, images, audio and video, can be reliably identified through technical marking methods such as metadata or digital watermarks. They must also make sure that these identifiers remain intact when content is downloaded, compressed, edited or uploaded to other platforms. Importantly, technical marking is not the same as visible labelling: separate disclosure obligations may apply in specific cases, particularly when publishing deepfakes. According to EY, businesses should review their AI-related activities and involve not only IT teams but also legal, procurement, marketing and communications departments to ensure compliance and protect digital trust and corporate reputation.