A biztonsági és pénzügyi vezetők 84%-a a kiberbiztonsági költségvetés növekedésére számít a következő tizenkét hónapban, míg egy évvel ezelőtt ez az arány még 78% volt. A PwC 2027-es Global Digital Trust Insights felmérésének eredményei ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a megkérdezettek fele az AI-rendszerek ellen irányuló támadásokat azon kiberfenyegetések közé sorolja, amelyekre szervezete a legkevésbé felkészült.

A 71 országban és területen, közel 4000 üzleti és technológiai vezető bevonásával készült kutatás szerint a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körĹą alkalmazása a kiberbiztonsági prioritásokat is átalakítja. A biztonsági vezetők 58%-a az AI-t jelölte meg a következő év egyik kiemelt kiberbiztonsági beruházási területeként. A felkészültség azonban még nem tart lépést a technológia térnyerésével: a válaszadóknak mindössze 39%-a rendelkezik olyan teljeskörĹąen formalizált és integrált mĹąködésfolytonossági tervvel, amely a kiberkockázatok átfogó kezelését is magában foglalja.

A szervezetek felkészültségét vizsgálva a biztonsági vezetők fele (50%) az AI-rendszerek ellen irányuló támadásokat nevezte meg a legnagyobb kihívást jelentő fenyegetések között. A felhőalapú technológiákhoz kapcsolódó kockázatok 40%-kal a második helyen szerepelnek, míg a harmadik felekhez köthető biztonsági incidenseket 34%, a zsarolóvírus-támadásokat pedig 33% említette.

„Az AI-beruházások esetében az üzleti célkitĹązéseknek és a biztonsági felkészültségnek kéz a kézben kell járniuk. A vezetőknek nemcsak azt kell átgondolniuk, hogy a mesterséges intelligencia hol és hogyan teremthet üzleti értéket, hanem azt is, miként biztosíthatják az ehhez szükséges adatok, AI-rendszerek és üzleti folyamatok védelmét. Az AI-biztonság ezért nem egy utólag hozzáadott technikai elem, hanem az üzleti tervezés szerves része. A megbízható alkalmazás alapját az egyértelmĹą felelősségi körök, a megfelelő kontrollmechanizmusok és az emberi felügyelet jelentik. Mindez lehetővé teszi, hogy a vállalatok a kockázatok tudatos kezelése mellett aknázzák ki az AI-ban rejlő üzleti lehetőségeket” – hangsúlyozta Durojaiye Peter, a PwC CEE Chief Commercial Technology Officere.

„A kiberbiztonság célja túlmutat a vállalatok védelmén: olyan biztonságos környezetet kell teremtenie, amelyben a fejlődés is megvalósulhat. Miközben a szervezetek az AI nyújtotta lehetőségek kiaknázására törekednek, a kiberrezilienciának a vállalati mĹąködés meghatározó képességévé kell válnia, és már a kezdetektől be kell épülnie a felsővezetői döntéshozatalba. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy sok szervezet továbbra sem rendelkezik megfelelő felkészültséggel a folyamatosan változó kiberbiztonsági környezet kezeléséhez. Azok a vállalatok viszont, amelyek ezen a területen előrelépnek, nagyobb biztonsággal valósíthatják meg innovációs törekvéseiket, és váratlan fennakadások esetén is képesek fenntartani mĹąködésüket” – emelte ki Nagy Dániel, a PwC közép-kelet-európai kibervédelmi tanácsadó csapatának igazgatója.

A kibervédelem a felsővezetői döntéshozatalban kezdődik

A hatékony kibervédelem kialakításához elengedhetetlen, hogy a kiberbiztonsági szempontok a felsővezetői döntésekben is meghatározó szerepet kapjanak – állapítja meg a felmérés. Az idei eredmények azonban azt mutatják, hogy az élvonalbeli AI-modellekhez kapcsolódó sérülékenységek terjedése ellenére a vállalatok átlagosan csupán három intézkedést alkalmaznak a kutatásban vizsgált hét adatkockázat-kezelési megoldás közül. Mindössze a válaszadók 5%-a vezette be maradéktalanul mind a hét intézkedést, ami elmarad az egy évvel korábbi 7%-os aránytól.

A vezérigazgatók, valamint a biztonsági és kockázatkezelési vezetők egyharmada (33%) arról számolt be, hogy szervezeténél már létrejött egy dedikált, AI-hoz kapcsolódó vezetői szerepkör vagy testület – például chief AI officer pozíció vagy AI board. A kiberkockázatok vezetői szintĹą kezelésének rendszeressége ugyanakkor még nem általános: a válaszadók kevesebb mint fele értett egyet határozottan azzal, hogy a kiberkockázatok folyamatosan napirenden vannak az igazgatósági (47%), illetve a felsővezetői egyeztetéseken (45%).

Az AI új lehetőségeket teremt a kibervédelemben, de az autonóm mĹąködés még bizalmi kérdés

A kibertámadások egyre gyorsabbá és összetettebbé válnak, így az emberi reagálási képességek önmagukban egyre kevésbé elegendőek a fenyegetések kezelésére. A mesterséges intelligencia jelentős támogatást nyújthat a biztonsági csapatoknak, alkalmazásával kapcsolatban azonban továbbra is komoly bizalmi aggályok merülnek fel, különösen az autonóm AI-ügynökök esetében.

A biztonsági és kockázatkezelési vezetők az AI-alapú támadások közül az autonóm botnetek által végrehajtott incidensek (53%), az adversarial, azaz megtévesztésen alapuló támadások (52%), valamint az adatmérgezés (52%) kezelésére érzik legkevésbé felkészültnek szervezetüket.

A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági alkalmazásának legfontosabb területei között a fenyegetések észlelését és az azokhoz kapcsolódó riasztásokat (50%), valamint az adathalász támadások felismerését és kezelését (42%) említették. Az autonóm mĹąködés iránti bizalom azonban továbbra is korlátozott: a válaszadók mindössze 22%-a engedélyezné, hogy az AI-ügynökök teljesen önállóan végezzenek kiberbiztonsági feladatokat.

Az AI-ügynökök szélesebb körĹą, önálló alkalmazását több tényező is hátráltatja. A megkérdezettek 55%-a a technológia megbízhatóságát és érettségét sorolta a három legfontosabb akadály közé. A válaszadók 46%-a az AI által meghozott döntések elszámoltathatóságát és magyarázhatóságát emelte ki, míg a CISO-k (kiberbiztonsági vezetők) 44%-a a mesterséges intelligencia felügyeletéhez és irányításához szükséges munkavállalói készségek hiányát jelölte meg jelentős kihívásként.

„A mesterséges intelligencia a kiberbiztonság mindkét oldalán meghatározó változásokat hoz: egyaránt felgyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a védekezést, valamint a támadások végrehajtását. Ugyanakkor nem csupán új eszközöket biztosít, hanem új támadási lehetőségeket is teremthet, miközben a kiberreziliencia fejlesztéséhez is hozzájárulhat” – emelte ki Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója.

„Éppen ezért kiemelten fontos egy megfelelő, a technológia alkalmazását támogató irányítási környezet kialakítása, az emberi kontroll fenntartása, valamint a kapcsolódó kockázatok folyamatos és iteratív értékelése. Így biztosítható, hogy az AI-eszközök – más új technológiákhoz hasonlóan – a kockázatok minimalizálása mellett teremtsenek valódi üzleti értéket” – tette hozzá a szakértő.

A vállalatok több területen erősítik kiberrezilienciájukat

Az újonnan megjelenő kiberkockázatokra reagálva a szervezetek egyre szélesebb körben tesznek lépéseket ellenálló képességük növelésére. A válaszadók 54%-a multicloud- vagy hibridfelhő-stratégiát követ, míg 47%-uk regionális adat- és technológiai tartalékok kialakításával, 37%-uk pedig az infrastruktúra meghatározott joghatóságokon belüli elhelyezésével igyekszik mérsékelni az értékláncban jelentkező koncentrációs kockázatokat.

A geopolitikai környezet változásai egyre nagyobb hatást gyakorolnak a kiberkockázatokra is. Ennek következtében a válaszadók fele már átalakítja a beszállítókhoz és harmadik felekhez kapcsolódó kockázatkezelési gyakorlatát, beleértve az ellátási lánc biztonságának erősítését is.

A vállalatok egy része menedzselt szolgáltatások igénybevételével igyekszik kezelni a felmerülő kihívásokat. E szolgáltatások közül az AI jelenti a legfontosabb fókuszterületet, amelyet a válaszadók 53%-a említett. A szervezeteknek ugyanakkor továbbra is komoly kihívást jelent a speciális kiberbiztonsági és AI-szakértelemmel rendelkező munkavállalók hiánya.

Hat kiemelt terület a kiberbiztonság és a kiberreziliencia fejlesztéséhez

A gyorsan változó AI-technológiák és kiberfenyegetések hatékony kezeléséhez a PwC felmérése alapján a szervezeteknek hat stratégiai területre érdemes összpontosítaniuk:

• A kiberbiztonsági irányítás megerősítése: az elszámoltathatóság és a kockázatokkal kapcsolatos döntéshozatal fejlesztése.

• A mĹąködési folytonosság biztosítása: a kritikus üzleti folyamatok védelme és a kiberreziliencia növelése.

• Az adatok és az AI biztonságának megteremtése: a feltörekvő technológiákhoz kapcsolódó kockázatok tudatos kezelése.

• Az ökoszisztéma kockázatainak mérséklése: a harmadik felekhez, az ellátási lánchoz és a technológiai koncentrációhoz kapcsolódó kitettségek csökkentése.

• Az üzleti értékteremtés támogatása: megbízható technológiák és adatok alkalmazása a vállalati célok eléréséhez.

• Az AI-ügynökök hatékony és biztonságos alkalmazása: olyan mĹąködési modell kialakítása, amely lehetővé teszi az AI-ügynökök bevonását az ügynökökkel támogatott támadások elleni védekezésbe.

A PwC kutatása szerint a jövő kiberbiztonsági stratégiáinak középpontjában a technológiai innováció, a tudatos kockázatkezelés és a vállalati ellenálló képesség összehangolása áll.

A kutatásról 

A PwC 2027-es Global Digital Trust Insights felmérése 71 ország és terület 3934 üzleti és technológiai vezető megkérdezésével készült el. A kutatás azt vizsgálta meg, hogyan kezelik a vezetők a kiberbiztonsági kihívásokat a folyamatosan változó digitális környezetben, és mely területeken vannak még jelentős hiányosságok. A felmérésben említett hét adatkockázat-kezelési intézkedés: adatklasszifikációs szabályzatok; adatvesztés-megelőzés a fő adatkimeneti csatornákon; széles körben alkalmazható adattitkosítási, tokenizációs és/vagy anonimizálási megoldások; adatkezelési kontrollok a teljes adat-életciklus során; adatminőség-biztosítási képességek; strukturált és strukturálatlan adatok feltérképezése és katalogizálása; valamint adatminimalizálási megközelítések.

English Summary

According to PwC’s 2027 Global Digital Trust Insights survey, 84% of security and finance leaders expect their cybersecurity budgets to increase over the next 12 months, up from 78% last year. However, despite growing investments, organisations remain underprepared for emerging threats, with half of respondents identifying attacks targeting AI systems as one of the risks they are least equipped to address. As AI adoption accelerates, 58% of security leaders rank AI among their top cybersecurity investment priorities, highlighting the growing need to align technological innovation with robust security measures. The survey also reveals that trust in autonomous AI agents remains limited, with only 22% of respondents willing to allow them to perform cybersecurity tasks fully autonomously. Meanwhile, organisations are strengthening their cyber resilience through cloud diversification, enhanced third-party risk management and investments in advanced security capabilities. PwC emphasises that cybersecurity must become a strategic business priority, supported by strong governance, human oversight and a proactive approach to managing AI-related risks.