Folyamatosan nő a szakadék a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek terén. A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears Survey felmérése szerint a munkavállalók több mint fele lemaradóban van az AI-hoz kapcsolódó skillek terén, és kevesen érzik azt, hogy hozzáférnek a szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez. Az AI-t napi szinten használók viszont magabiztosabbak munkahelyük biztonságát illetően, jobban bíznak vezetőikben, és abban is, hogy képesek lesznek új készségeket elsajátítani. 

A felmérés közel 50 ezer munkavállaló véleményét vizsgálta 48 országban és régióban, és jelentős különbségeket tárt fel a munkavállalók jövővel kapcsolatos várakozásai, karrierkilátásai és munkahelyi tapasztalatai között egy olyan időszakban, amikor egyre többen szembesülnek gyors változásokkal, növekvő munkaterheléssel és emelkedő megélhetési költségekkel.

A válaszadók 51%-a mondta azt, hogy hozzáfér a munkájához szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez, ez egy évvel ezelőtt még 59% volt. Az eltérés különösen látványos a megkérdezettek 56%-át kitevő, a szervezet mĹąködésének gerincét alkotó csoportban (ld. később „engine room workers”). Ők azok, akiknek a készségei kevésbé keresettek, és még nem jutottak messzire az AI használatához szükséges tanulási folyamatban. Közülük mindössze ötből ketten nyilatkoztak úgy, hogy rendelkezésükre állnak a szükséges képzési lehetőségek. A változások hatásait ugyanakkor nem minden munkavállaló éli meg egyformán: az AI-t rendszeresen használók jellemzően optimistábban látják saját lehetőségeiket és karrierkilátásaikat. 

„A munkavállalókra növekvő nyomás nehezedik az egyre nagyobb munkaterhelés, a technológiai változások és a külső bizonytalanságok miatt. A kutatás szerint azok vannak a legkedvezőbb helyzetben, akik nap mint nap használják a mesterséges intelligenciát. Ők magabiztosabbak, ambiciózusabbak, és pozitívabban látják karrierjük alakulását és jövőbeli lehetőségeiket. A vezetők feladata, hogy továbbra is támogassák ezeknek a munkatársaknak a fejlődését, de ne a többi munkavállaló rovására” – véli Csornai Zsuzsanna, a PwC Magyarország szakértője.

Növekvő terhek a munkavállalókon

A dolgozók egyszerre szembesülnek pénzügyi, munkahelyi és technológiai kihívásokkal. A felmérésben megkérdezettek közül minden harmadik válaszadó mondta azt, hogy a hónap végén marad félretett pénze, ami 8 százalékpontos visszaesést jelent az előző évhez képest. Mindemellett a munkavállalók közel harmada (29%) úgy érzi, hogy ma lényegesen gyengébb az alkupozíciója a munkahelyén, mint három évvel ezelőtt. Ez több mint kétszer akkora arány, mint azoké, akik nem értenek egyet ezzel az állítással. A teljes mértékben távmunkában dolgozók körében ez az arány 10 százalékponttal magasabb.

A munkahelyek biztonságát érintő kockázatok közül a munkavállalók többsége a gazdasági bizonytalanságot tartja a legnagyobb fenyegetésnek (57%), megelőzve attól való félelmüket, hogy a mesterséges intelligencia egyre több feladatot vesz át (44%). A Z generáció tagjai valamennyi vizsgált területen nagyobb aggodalomról számoltak be. 

A változásokat tapasztalók 58%-a szerint az elmúlt egy évben több átrendeződés történt, mint a korábbi években. A megkérdezettek 27%-a nyilatkozta, hogy a kimerültség vagy a kiégés érzése rontja a munkateljesítményét. A munkavállalók túlnyomó többségének az elmúlt egy évben új készségeket is alkalmaznia kellett a munkájában, és tízből négyen (40%) úgy vélik, hogy erre nagy vagy nagyon nagy mértékben volt szükség.

A változások gyorsabban érik el a vezetői szinteket. A felsővezetők több mint fele (51%), valamint a középvezetők 46%-a mondta azt, hogy új készségeket kellett alkalmaznia munkakörében. Ez az arány a nem vezető beosztású munkavállalóknál 29%, míg a pályakezdőknél 38%.

Forrás: PwC

Az AI-t használók előnyben érzik magukat

Az elmúlt 12 hónapban a válaszadók közel kétharmada (64%) használt AI-eszközöket a munkája során, ami 10 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A generatív mesterséges intelligenciát napi szinten használók aránya ugyancsak emelkedett: 14%-ról 22%-ra.

A munkavállalók mintegy háromötöde (59%) számít arra, hogy a következő egy évben többet fog AI-t használni a munkája során. E csoport tagjai körében nagyjából ötször annyian érzik úgy, hogy a technológia használata energiát és nagyobb mozgásteret ad, mint ahányan fárasztónak vagy kiszolgáltatottságot okozónak tartják.

Az AI-t napi szinten alkalmazók optimistábbak is. Közülük 68% bízik munkahelye hosszú távú biztonságában, szemben a nem rendszeres használók 57%-ával. Ez a csoport emellett nagyobb valószínĹąséggel kezdeményez előléptetést (+12 százalékpont), jobban bízik a felsővezetésben (+15 százalékpont), és magabiztosabb abban is, hogy képes új készségeket elsajátítani (+21 százalékpont).  

A munkaerőpiac új törésvonala

Bár a munkavállalók többsége (61%) bízik abban, hogy képes alkalmazkodni a változásokhoz, mindössze 51% érzi úgy, hogy hozzáfér az ehhez szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez. Ez jelentős visszaesés az egy évvel korábbi 59%-hoz képest. 

A kutatás a munkavállalókat négy csoportba sorolta: 

• Éllovasok (14%): olyan munkavállalók, akik ritka, keresett szaktudással és magas szintĹą AI-kompetenciákkal rendelkeznek. 

• Újítók (18%): készségeik kevésbé számítanak ritkának, de az AI használatával többet tudnak kihozni a munkájukból. 

• Kulcsszereplők (11%): értékes, nehezen helyettesíthető szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor még az AI alkalmazásának korai szakaszában járnak. 

• „Engine room workers” – a szervezet motorja (56%): ők azok, akiknek a szaktudása kevésbé számít keresettnek, és a mesterséges intelligencia használatában is a kezdeti lépéseknél tartanak.

A PwC felmérése kiemeli, hogy a munkáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók többségét alkotó csoportra. Ők a szervezet motorja, mégis ritkábban kapnak elismerést azért, hogy új készségeket sajátítanak el, AI-eszközöket használnak, vagy megkérdőjelezik a bevett munkamódszereket. Pedig e csoport adja a munkaerő több mint felét, és jellemzően náluk összpontosulnak a szervezet mindennapi mĹąködését biztosító feladatok.

Egy hazai PwC-s kutatás szerint az AI-jal kapcsolatos egyenlőtlenségeket nemcsak a készségek, hanem a hozzáférési lehetőségek különbsége is okozza. A megkérdezett munkavállalók mindössze 27%-a rendelkezik a vállalata által biztosított AI-eszközzel, ezért sokan saját vagy ingyenes megoldásokkal próbálják pótolni ezt a hiányt. A szervezetek előtt tehát nemcsak képzési, hanem hozzáférési kihívás is áll: a technológiát elérhetővé és a mindennapi munkafolyamatok részévé kell tenniük.

„Sok szervezet még mindig elsősorban készségfejlesztési kérdésként tekint az AI-ra, de a hozzáférés legalább ennyire fontos tényező. Ha a munkavállalók nem kapnak megfelelő eszközöket, iránymutatást és lehetőséget a technológia mindennapi használatára, akkor a mesterséges intelligencia előnyei csak a szervezet egy szĹąk csoportjához jutnak el. A feladat nem csupán az AI-ismeretek fejlesztése, hanem annak biztosítása, hogy minél többen tudják a technológiát a munkájuk részeként használni" – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

Az „engine room workers” csoporttal szemben viszont az „éllovasok” egyértelmĹąen profitálnak kedvező helyzetükből. Körükben a globális átlagnál másfélszer nagyobb valószínĹąséggel jutalmazzák a bevett munkamódszerek megkérdőjelezését, és 20%-kal gyakrabban ismerik el az új készségek elsajátítását. Emellett ők 33 százalékponttal nagyobb valószínĹąséggel kezdeményeznek előléptetést is. Mindez komoly kihívást jelent a munkáltatók számára legértékesebb munkavállalóik megtartásában: az „éllovasok” közel harmada (29%) ugyanis azt mondta, hogy nagyon vagy rendkívül valószínĹąnek tartja, hogy a következő egy évben munkahelyet vált. 

A PwC korábbi Global AI Jobs Barometer kutatása szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia nem egységesen alakítja át a munkaerőpiacot: egyes munkakörökben növeli a szakértelem értékét és a fejlődési lehetőségeket, míg más területeken fokozza a lemaradás veszélyét.

„Valós a veszélye annak, hogy a munkaerőpiacon új törésvonal alakul ki. A munkavállalók több mint fele egyelőre nem ugyanúgy részesül a mesterséges intelligencia és a készségfejlesztés nyújtotta lehetőségekből, mint a keresett szaktudással és fejlett AI-skillekkel rendelkezők. Utóbbiak viszont egyre magabiztosabbak, könnyebben váltanak munkahelyet, és kedvezőbb helyzetből építhetik a karrierjüket. A vezetőknek alaposan át kell gondolniuk, hogy mely készségek fejlesztésébe fektetnek, hogyan segítik a munkavállalókat az alkalmazkodásban, és miként tudják megtartani a szervezet számára legértékesebb tehetségeket” – mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Módszertan

A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears Survey kutatása 49 364 munkavállalót kérdezett meg 48 országban és régióban, valamint 29 szektorban. Az adatfelvétel 2026 májusában és júniusában zajlott. A kutatásban szereplő adatok arányosan tükrözik az egyes országok munkavállalói populációjának nemi és életkori megoszlását, így a munkavállalói vélemények széles körben reprezentatívak.

English Summary

PwC’s 2026 Global Workforce Hopes and Fears Survey reveals a growing divide in AI skills and workplace opportunities, with more than half of employees falling behind in developing the skills needed to keep pace with technological change. Only 51% of respondents say they have access to the learning and development opportunities they need, down from 59% a year earlier. Meanwhile, employees who use AI daily feel more confident about their job security, career prospects, and ability to learn new skills. Although 64% of respondents used AI tools at work in the past 12 months, access to company-provided AI tools remains limited in many organizations. The findings highlight the risk of a widening workforce divide between employees with strong AI skills and those who lack the necessary training and resources. PwC emphasizes that employers must make AI tools accessible, invest in workforce development, and ensure that the benefits of AI are shared more widely across their organizations.