Több mint százezer hallgató kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait idén ősszel, miután július végén kihirdették a felvételi ponthatárokat. A megfelelő szak kiválasztása ugyanakkor nemcsak az egyetemi éveket, hanem a diploma megszerzése utáni elhelyezkedési lehetőségeket is jelentősen befolyásolhatja. 

A Profession.hu adatai alapján ugyanis komoly különbségek mutatkoznak az egyes szakterületek pályakezdői között. Míg a marketing, média és PR területén átlagosan több mint száz jelentkező versenyezhet egy frissdiplomások számára meghirdetett állásért, addig a mérnöki pozícióknál ugyanez a szám átlagosan húsz körül alakul.

Idén kiemelkedő volt a felsőoktatás iránti érdeklődés: összesen 140 427-en jelentkeztek egyetemi vagy főiskolai képzésekre. Ezzel párhuzamosan a Profession.hu adatai szerint 2026 első felében 7,2 százalékkal csökkent a pályakezdő diplomások számára meghirdetett állások száma az előző év azonos időszakához képest. A munkaerőpiaci lassulás azonban nem érintette egyformán az egyes szakterületeket. A vállalatok továbbra is aktívan keresik a munkavállalókat azokon a területeken, ahol tartós szakemberhiány tapasztalható.

Egyszerre van túljelentkezés és szakemberhiány a frissdiplomások piacán

Elsőre ellentmondásosnak tĹąnhet a helyzet, a számok azonban egyértelmĹąen azt mutatják, hogy a frissdiplomások álláspiacán egyszerre van jelen a túlkínálat és a markáns szakemberhiány. Az egyes szakterületek között ráadásul jelentős különbségek alakultak ki.

Forrás: Magnific

A legnagyobb verseny a marketing, média és PR területén tapasztalható: egy pályakezdő állásra átlagosan több mint száz jelentkező juthat. Az adminisztrációs és asszisztensi pozícióknál ez a szám megközelítheti a százat, az ügyfél- és vevőszolgálati munkaköröknél mintegy nyolcvan, a HR- és munkaügyi területen körülbelül hetven, míg a jogi pozícióknál átlagosan hatvan feletti jelentkezés érkezhet egy-egy frissdiplomásoknak meghirdetett állásra.

Ezzel szemben vannak olyan területek, ahol a munkáltatók továbbra is nehezebben találják meg a megfelelő utánpótlást. A pályakezdőknek meghirdetett mérnöki, egészségügyi és gyógyszeripari, valamint gyártási és termelési munkakörökre átlagosan mintegy húsz jelentkező jut.

A mérnöki diploma továbbra is erős belépő a munkaerőpiacra

A hazai piacvezető állásportálon a diplomás pályakezdők számára meghirdetett pozíciók között a pénzügyi és könyvelési, a mérnöki, a banki és biztosítási, a gyártási és termelési, valamint az egészségügyi területeken érhető el a legtöbb lehetőség. Az elhelyezkedési esélyeket azonban nem kizárólag a meghirdetett pozíciók száma határozza meg, hanem az is, hogy egy-egy állásra hány jelentkező jut.

Ebből a szempontból különösen kedvező helyzetben vannak a mérnöki, az egészségügyi, valamint a gyártási és termelési végzettséggel rendelkező pályakezdők. Ezeken a területeken ugyanis egyszerre magas a vállalatok munkaerőigénye és alacsonyabb a jelentkezők száma, így a frissdiplomások számára kedvezőbbek lehetnek az elhelyezkedési lehetőségek.

A kezdő fizetéseket tekintve – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is az informatikai, programozási és fejlesztési, mérnöki, valamint gyártási munkakörök kínálják a legkedvezőbb lehetőségeket. Ezeken a területeken országos szinten nettó 500–600 ezer forintos átlagos kezdő bérek jellemzőek.

„A pályaválasztás során az egyéni érdeklődés és képességek mellett érdemes azt is mérlegelni, hogy az egyes szakmák milyen lehetőségeket kínálnak a munkaerőpiacon. Jelenleg ugyanis jelentős különbségek láthatók a diploma megszerzését követő elhelyezkedési esélyek között. A mérnöki pálya például különösen kedvező helyzetben van: egyszerre jellemzi magas munkáltatói kereslet, alacsonyabb jelentkezői verseny, valamint a legversenyképesebbek közé tartozó kezdő fizetés” – emelte ki Tüzes Imre, a Profession.hu kereskedelmi igazgatója.

A pályakezdők későbbi sikerességét ugyanakkor nem kizárólag a választott képzés határozza meg. A diploma mellett egyre nagyobb jelentősége van azoknak a készségeknek és tapasztalatoknak is, amelyekkel a hallgatók már az egyetemi éveik alatt kitĹąnhetnek a többi pályakezdő közül.

„A hallgatók a választott szakterülettől függetlenül sokat tehetnek azért, hogy megerősítsék későbbi munkaerőpiaci pozíciójukat. Érdemes már az első egyetemi évektől tudatosan fejleszteniük azokat a készségeket, amelyeket a vállalatok kiemelten keresnek, például a kommunikációt, a problémamegoldást, a nyelvtudást, valamint a digitális és AI-eszközök használatát. Emellett a korán megszerzett gyakorlati tapasztalat is sokat számíthat, amelyre diákmunkán, gyakornoki programokon, egyetemi projekteken vagy akár önkéntes tevékenységen keresztül is szert tehetnek” – tette hozzá a szakértő.

_____________

Az elemzés a Profession.hu 2025. január–június és 2026. január–június közötti, felsőfokú végzettséget igénylő pályakezdő álláshirdetéseinek és az azokra érkezett jelentkezések adatain alapul. A kezdő fizetések megállapítása a munkáltatók által megadott bérajánlatok és a jelentkezők bérigényei alapján készült.

English Summary

More than 140,000 students applied to higher education in Hungary this year, while the number of jobs advertised for graduate entry-level candidates fell by 7.2% in the first half of 2026 compared with the same period last year. Profession.hu data shows significant differences in competition across sectors: while marketing, media and PR positions can attract more than 100 applicants per graduate job, engineering roles typically receive around 20 applications. Engineering, healthcare, pharmaceutical, and manufacturing positions remain among the areas where employers continue to face a shortage of skilled candidates. Engineering graduates are particularly well positioned, benefiting from strong employer demand, lower competition and competitive starting salaries, with net average starting wages of HUF 500,000–600,000 in several fields. The data highlights the importance of considering labour market prospects alongside personal interests when choosing a degree. Beyond their qualification, students can also improve their future employability by developing communication, problem-solving, language, digital and AI skills and gaining practical experience during their university years.