2026 nyarán lezárult a Mercedes-Benz kecskeméti beruházásának második üteme, ezzel teljessé vált a német autógyártó magyarországi projektje. A 2008-ban indult beruházás Magyarországra hozásában meghatározó szerepet játszott az ITD Hungary. A szervezet akkori befektetési vezetője, Kilián Csaba az autopro.hu-nak idézte fel, hogyan sikerült elérni, hogy a Mercedes-Benz végül Kecskemétet válassza.

A Mercedes-Benz 2008. június 18-án jelentette be, hogy Kecskeméten építi fel új gyárát. A döntés komoly meglepetést okozott a magyar közvéleménynek, hiszen a beruházás előkészítéséről szinte semmilyen információ nem került nyilvánosságra. A gyár alapkövét 2009 őszén tették le, az első ütem pedig 2012-ben készült el. A második ütem megvalósítására végül hosszabb szünet után, 2026-ra került sor, így ekkor vált teljessé a kecskeméti beruházás.

A Mercedes-Benz már 2009-ben kiemelte, hogy Magyarországot azért választotta, mert itt kínálták a legkedvezőbb feltételeket a beruházás megvalósításához. A vállalat többek között az infrastruktúrát, a logisztikai adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrást, a beszállítói hátteret és a munkabérek alakulását emelte ki, valamint méltatta az ITD Hungary támogató munkáját is.

Kilián Csaba, a MAGE ügyvezető főtitkára 1993 és 2010 között dolgozott az ITD Hungary-nél. A Mercedes-Benz beruházásának idején a befektetési területet vezette, később pedig a szervezet vezérigazgatói posztját is betöltötte. Kollégáival együtt így jelentős szerepet vállalt abban, hogy a német autógyártó Magyarország mellett döntsön.

– Számos beruházás indult és valósult meg az ITD Hungary mĹąködésének idején. Ön személy szerint mire a legbüszkébb ezek közül?

– A befektetésösztönzés Magyarországon 1989-ben, Investcenter Tradeinform néven indult, majd 1993-tól ITD Hungary néven mĹąködött. Tanácsadóként kezdtem a pályafutásomat, 2010-ben pedig vezérigazgatóként fejeztem be, vagyis a teljes ranglétrát végigjártam. Ez idő alatt rengeteg projekten dolgoztunk és számos beruházásról tárgyaltunk.

Hét-nyolc olyan iparágat azonosítottunk, amelyekben Magyarországnak versenyelőnye volt a régión belül. Ezek egyike az autóipar volt.

A Mercedes-Benz kecskeméti gyára volt ebben az időszakban Magyarország legnagyobb zöldmezős beruházása. A projekt azonban nemcsak a mérete miatt volt különleges számunkra, hanem azért is, mert Magyarország eredetileg nem szerepelt a Mercedes-Benz által vizsgált potenciális helyszínek között.

– Hogyan sikerült mégis Magyarországra csábítani a céget?

– Egy német napilapban fedeztük fel, hogy a Mercedes-Benz egy jelentős beruházásról tárgyal, ráadásul a folyamat már a végső szakaszához közeledett. A cikk szerint Lengyelország és Románia volt versenyben a lehetséges helyszínek között.

Szerencsés egybeesés volt, hogy ekkor hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Baden-Württemberg tartomány miniszterelnöke. A tárgyalási programba így sikerült beillesztenünk a Mercedes-Benz beruházásának kérdését, valamint azt a javaslatot, hogy Magyarországot is vizsgálják meg lehetséges helyszínként.

Egy hónappal később értesítést kaptunk arról, hogy a Mercedes-Benz két tárgyalót jelölt ki. Magyar részről Dr. Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, valamint az ITDH Befektetési Igazgatóságának vezetőjeként én kaptam megbízást a tárgyalásokra.

Az is szerencsésen alakult, hogy éppen Németországban tartózkodtam egy konferencián, amikor a Mercedes-Benz először megkeresett a tárgyalásokkal kapcsolatban. Ennek köszönhetően nagyon gyorsan, már másnap sor kerülhetett az első találkozóra. Körülbelül ötórás egyeztetés után megállapodtunk nyolc munkacsoport felállításáról.

– 2008 nyarán meglepetésként érte a sajtót a beruházás. A Mercedes-Benz kérésére kellett titokban tartani a részleteket?

– Szinte teljes titoktartás mellett zajlott minden egyeztetés, ez ugyanis a Mercedes-Benz kifejezett kérése volt. Néhány kormánytag – szigorú titoktartási kötelezettség mellett – tudott arról, hogy a vállalat magyarországi helyszíneket is vizsgál, de sem az érintett városok vezetői, sem a sajtó nem ismerték a részleteket.

Kecskemét polgármesterével is úgy tárgyaltunk, hogy eleinte még azt sem árulhattuk el, melyik iparágból érkezett az érdeklődő.

A tárgyalások kezdetén rendkívül szĹąk határidőkkel kellett dolgoznunk, ám ahogy haladtunk előre, fokozatosan nőtt a Mercedes-Benz bizalma irántunk. Az utolsó szakaszban, egy közel öthónapos tárgyalássorozat végén már optimistán tekintettünk a projektre, de egészen a hivatalos bejelentés napjáig nem tudtuk biztosan, hogy a Mercedes-Benz valóban Kecskemétet választotta-e.

– Miért éppen Kecskemét?

– A Mercedes-Benz több mint 40 szempont alapján hasonlította össze az országokat, és rendkívül részletes módszertan alapján hozta meg a döntését Magyarország mellett. A tárgyalások kezdetén 220 hektáros területről volt szó, a komplexum pedig mára már 441 hektáron terül el.

Kecskemét mellett szólt az M5-ös autópálya közelsége, a vasúti kapcsolat, valamint az is, hogy a város viszonylag közel fekszik Budapesthez. A Mercedes-Benz a munkaerőpiaci helyzet vizsgálatához egy 80 kilométeres sugarú körrel számolt. Ebbe Budapest is beletartozott, ami kulcsfontosságú szempont volt, hiszen így nagy létszámú, megfelelően képzett munkaerővel, valamint számos szakiskolával és felsőoktatási intézménnyel lehetett számolni.

– Eredetileg mikorra tervezte a beruházás második ütemét a Mercedes-Benz?

– Az első tervek már eleve két ütemmel számoltak, a beruházás második részének azonban akkor még nem volt konkrét ütemezése.

Az elmúlt tíz évben hatalmas változások mentek végbe a globális autóiparban. A világ már 2012-höz képest is jelentősen átalakult, 2017-től pedig csökkenésnek indult a globális autógyártás. Erre következett a COVID-járvány, majd a háború és az ezek nyomán kialakuló újabb válságok. Mindeközben az elektromos átállás és a kínai gyártók európai terjeszkedése is komoly kihívások elé állította az európai jármĹąipart.

A Mercedes-Benz mindezek ellenére úgy döntött, hogy megvalósítja a kecskeméti beruházás második ütemét. Ez óriási elköteleződést jelent Magyarország mellett.

A vállalat többek között együttmĹąködik a helyi szakképzési és felsőoktatási intézményekkel, és jelentős szerepet vállal a magyar beszállítói ipar további fejlesztésében is. Ezt a kört tovább bővíti, hogy az akkumulátorok összeszerelését is Kecskeméten végzik, ami még sokrétĹąbb és magasabb szintĹą szakképzést tesz szükségessé.

Gratulálok a Mercedes-Benznek, hogy a nehézségek ellenére is meghozta ezt a döntést, és felépítette Európa egyik legnagyobb és legmodernebb gyárát! További sok sikert kívánok a vállalat vezetőségének, a kecskeméti gyár minden dolgozójának és a beszállítóknak!

Nagyon izgalmas tárgyalássorozat volt, amely nagyjából fél évig, 2008 januárjától júniusáig tartott. Számos nehézséget kellett leküzdenünk, ezért ezúton is köszönöm akkori kollégáimnak a döntés-előkészítésben végzett kiemelkedő munkát, amely végül hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon a Mercedes-Benz egyik legmodernebb európai gyára.

English Summary

The second phase of Mercedes-Benz’s investment in Kecskemét was completed in the summer of 2026, bringing the company’s major Hungarian project to full scale. The investment was announced in June 2008, after a highly confidential negotiation process in which the Hungarian Investment and Trade Agency (ITD Hungary) played a key role. Interestingly, Hungary was not originally among Mercedes-Benz’s potential locations, but intensive negotiations eventually led the company to choose Kecskemét. The city offered several important advantages, including excellent road and rail connections, proximity to Budapest and access to a large pool of skilled labour. Kilián Csaba, who led ITD Hungary’s investment division at the time, recalls the secret negotiations and the challenges involved in securing the investment. Despite the major changes and challenges facing the global automotive industry, Mercedes-Benz ultimately decided to proceed with the second phase, further strengthening its long-term commitment to Hungary.