Az internetes hírfogyasztás egyre inkább a közösségi platformokra helyeződik át, ami komoly kihívást jelent a szerkesztőségek számára: csökken a saját oldalaik látogatottsága, ezzel együtt pedig a reklámbevételeik is veszélybe kerülnek. Erre hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2025-ös internethasználói kutatása. 

Bár az elmúlt egy évben körülbelül 1,2 millió magyar internetező támogatott közvetlenül online tartalomszolgáltatókat, a közösségi finanszírozás továbbra sem jelent stabil vagy széles körben alkalmazható bevételi modellt az online médiumok számára.

A hagyományos média esetében régóta természetes, hogy a fogyasztók fizetnek a tartalomért: könyvet vásárolnak, mozijegyet vesznek, újságra vagy kábeltelevízióra fizetnek elő. Az online sajtóban ezzel szemben az ingyenes hozzáférés vált uralkodóvá, miközben a szerkesztőségek mĹąködését főként a saját felületeiken megjelenő hirdetésekből származó bevételek biztosítják. Ezt a modellt azonban egyre inkább háttérbe szorítják a közösségi média- és videómegosztó platformok, amelyek mára a hírek és más szerkesztett tartalmak elsődleges elérési pontjaivá váltak.

Az NMHH felmérése szerint a 16 év feletti internethasználók mindössze 21 százaléka találkozott legutóbb közéleti tartalommal közvetlenül egy online híroldalon vagy magazinban, míg 36 százalékuk közösségi oldalakon keresztül jutott ilyen tartalomhoz. Emellett jelentős szerepet játszanak a videómegosztók, a keresők, a híraggregátorok és az ismerősi ajánlások is. A fiatalabb generációk esetében még látványosabb az eltolódás: a 16–20 évesek 45 százaléka közösségi médián keresztül találkozik először komolyabb tartalmakkal, 16 százalékuk videóplatformokon, míg csupán 14 százalékuk online híroldalakon.

A bevételeik diverzifikálása érdekében az online szerkesztőségek egyre gyakrabban fordulnak közvetlenül a közönségükhöz támogatásért. Ennek egyik formája az előfizetéses rendszer, amelyben bizonyos tartalmak csak fizető felhasználók számára érhetők el, másik lehetőség pedig az önkéntes adományozás. Mindkét modell alapja a közönség – különösen a visszatérő, lojális olvasók és nézők – elköteleződése.

A kutatás szerint 2025 novemberében a 16 év feletti magyar internetezők 17 százaléka állította, hogy az előző egy év során anyagilag támogatott valamilyen online tartalomszolgáltatót. Ez nagyjából 1,2 millió embert jelent. A támogatások többsége online híroldalakhoz és magazinokhoz kapcsolódott: ilyen felületeket a válaszadók 14 százaléka támogatott, míg audiovizuális tartalmakat – például videócsatornákat, podcasteket vagy online rádiókat – 8 százalékuk.

Az online híroldalak támogatásának leggyakoribb formái az egyszeri adományok, az előfizetések és az adó 1 százalékának felajánlása voltak, míg a rendszeres támogatás kevésbé jellemző. A felmérés alapján azok hajlandóbbak fizetni a hírtartalmakért, akik több időt töltenek ezek fogyasztásával. A támogatási hajlandóság magasabb az iskolázottabb és jobb anyagi helyzetĹą internetezők körében, ugyanakkor a nem és az életkor nem mutatott érdemi összefüggést a híroldalak támogatásával.

Az audiovizuális tartalmak esetében szintén az egyszeri adományok és az előfizetések bizonyultak a legelterjedtebb támogatási formának. Itt is igaz, hogy a rendszeres fogyasztók nagyobb valószínĹąséggel támogatják kedvenc tartalomkészítőiket. Ebben a szegmensben ugyanakkor az életkor is fontos tényező: a fiatalabb korosztály nyitottabb az ilyen jellegĹą támogatásra. A 16–20 évesek például 19 százalékos arányban támogattak audiovizuális tartalomgyártókat, szemben a teljes internetezői populáció 8 százalékos átlagával.

Az eredmények összességében azt mutatják, hogy Magyarországon az online média közösségi finanszírozása egyelőre inkább kiegészítő bevételi forrásként mĹąködik, és nem képes önállóan fenntartani a szerkesztőségeket. Bár létezik egy aktív és elkötelezett támogatói réteg, annak mérete és összetétele egyelőre nem teszi lehetővé, hogy a médiumok széles körben a közvetlen közönségfinanszírozásra építsék mĹąködésüket.

English Summary

A 2025 survey by Hungary’s National Media and Infocommunications Authority (NMHH) highlights the growing dominance of social media platforms in online news consumption. As more users discover news through social networks and video-sharing sites, traditional online news portals face declining traffic and advertising revenues. Although around 1.2 million Hungarian internet users financially supported online content creators in the past year, community funding remains a limited and supplementary source of income for most media outlets. The study also found that younger audiences rely far less on news websites directly, preferring social and audiovisual platforms instead. Overall, the research suggests that audience-supported financing alone is not yet sufficient to sustain Hungary’s online media sector.