ABB: az energiahatékonyság ma már üzleti alapfeltétel
2026. május 28.
Az ABB friss jelentése szerint az energiahatékonyság ma már nem csupán fenntarthatósági kérdés, hanem a vállalatvezetés számára is kulcsfontosságú nyereségességi és kockázatkezelési tényező. Bár az ipari szereplők többsége elkötelezett az energiahatékonyság javítása mellett, sok vállalat számára továbbra is kihívást jelent, hogy ezt kézzelfogható és mérhető eredményekre váltsa.
A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő kutatás 2700 döntéshozó véleményét vizsgálta. Az eredmények szerint a válaszadók 63%-a már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, további 29% pedig a következő egy évben tervezi ezt megtenni. A fejlődést azonban egyre inkább a végrehajtási problémák lassítják.
Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet rónak a vállalatokra: átlagosan a működési kiadások negyedét teszik ki. A cégek közel 60%-a úgy látja, hogy az emelkedő energiaárak folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, még annak ellenére is, hogy a nagykereskedelmi árak stabilizálódtak és a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A kihívást ma már nem elsősorban az árrobbanások kezelése jelenti, hanem az árak tartós ingadozásából és a strukturális kitettségből fakadó kockázatok mérséklése.
„Az energiahatékonyság ma már az üzletmenet-folytonosság, a szabályozási megfelelés és a hosszú távú értékteremtés egyik alapköve, gyakorlatilag a piacra lépés feltétele” – hangsúlyozta Erich Labuda, az ABB Motion Services üzletágának vezetője. Hozzátette: a vezető vállalatok tudatosan optimalizálják energiafelhasználásukat, ugyanakkor a valódi nehézséget a megoldások széles körű és tartós bevezetése jelenti.
A kutatás arra is rámutat, hogy a digitális felkészültség ma már általánosnak tekinthető: a megkérdezettek 67%-a már alkalmaz digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. Az eredményességet azonban nem garantálja önmagában a technológiai felkészültség. A beruházási döntések során mindössze a vállalatok 37%-a veszi rendszeresen figyelembe a teljes tulajdonlási költséget (TCO), miközben a válaszadók 81%-a szerint ennek meghatározó szerepet kellene játszania a beszerzésekben.
Az energiahatékonyságért viselt felelősség ráadásul sok szervezetnél továbbra is megoszlik a vezetőség, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, karbantartási és pénzügyi területek között, anélkül hogy egyetlen egység egyértelműen koordinálná a folyamatokat.
Labuda szerint az energiahatékonyság előtt álló akadályok az elmúlt években jelentősen átalakultak. Míg 2022-ben még elsősorban a költségek jelentették a fő problémát, ezek súlya mára csökkent. A fejlődést inkább a szervezeti silók, a szakértelem hiánya és a megfelelő minőségű adatok korlátozott elérhetősége hátráltatja. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a hangsúly ma már a szándékról a következetes és skálázható megvalósításra helyeződik át.
A felmérés arra is figyelmeztet, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás önmagában nem oldja meg az energiahatékonysági problémákat. Azoknak a szervezeteknek több mint egyharmada, amelyek már áttértek megújuló energiára – ez a válaszadók 39%-át jelenti –, arról számolt be, hogy emiatt kevesebb figyelmet fordítanak a hatékonysági intézkedésekre.
Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energiafelhasználás szén-dioxid-intenzitását, önmagukban nem mérséklik az elfogyasztott energia mennyiségét. Emiatt még a zöld energiát használó vállalatoknál is jelentős, kiaknázatlan energiahatékonysági potenciál maradhat. Ez nemcsak költségoldalon jelent veszteséget, hanem a működési rugalmasságot és az árkockázatokkal szembeni ellenállóképességet is gyengíti.
Az ipari energetikai átállás következő szakaszának sikerét így elsősorban a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatok részéről erős az aktivitás és az elkötelezettség, az intézkedések gyakran elszigetelten valósulnak meg, hosszú távú, összehangolt stratégia nélkül.
Labuda szerint az ABB ezért a diagnosztikai megoldásokat motorhajtású rendszerek korszerűsítésével, szoftveralapú optimalizálással, eredményalapú finanszírozással és teljes életciklusra kiterjedő szolgáltatásokkal kombinálja. Kiemelte: a teljes körű energiaintelligencia – vagyis az energetikai adatok gyűjtése, elemzése és döntéstámogató felhasználása – kulcsszerepet játszik abban, hogy a vállalatok hatékonyabban, rugalmasabban és fenntarthatóbban működjenek, miközben az egyedi kezdeményezésekből hosszú távú teljesítménynövekedést érnek el.
English Summary
ABB’s latest global survey shows that energy efficiency has become a critical business priority, driven by profitability concerns, regulatory pressure, and long-term resilience goals. Although most industrial companies are investing in efficiency improvements, many still struggle to turn ambitions into measurable results due to organizational silos, skills shortages, and limited access to actionable data. Rising energy costs continue to threaten profitability, even as wholesale markets stabilize. The research also warns that companies adopting renewable energy sources may become less focused on reducing overall energy consumption. According to ABB, the next phase of the industrial energy transition will depend on companies’ ability to implement scalable, data-driven efficiency strategies rather than isolated initiatives.
Kapcsolódó cikkek
- Partnerségek, amelyek átformálják az ipart – Új megoldások a fenntartható és rugalmas működésért
- „Vezető” minősítést szerzett a Schneider Electric MI-vezérelt platformja
- Geotermikus energia intelligens vezérléssel
- Napelemek viszik előre a Schneider Electric zalaegerszegi gyárát
- Raktárból zöld innováció: fenntartható fűtés és hűtés a Prologisnál
- Erős számok, zöld jövő: az ABB történetének legsikeresebb évéről számolt be
- Megújuló energia és digitalizáció: így válik jövőbiztossá az ABB németországi üzeme
- Vízgazdálkodásban is élre tört az ABB
- Kibocsátásmentesen működik az ABB spanyolországi gyára
- Digitális forradalom a magyar vállalatoknál: előrelépés, de kihívásokkal


