Ez nem jótékonyság, ez üzlet
2009. március 10.
3
/ 5 oldal
Jól felfogott érdekből és nem jótékonyságból közelítenek az informatikai cégek a felsőoktatáshoz. (Cikkünk az informatikai cégek és a felsőoktatási intézmények együttműködéséről szóló sorozat következő része.)
Mi kerül a „levesbe”?
Ahol több támogató cég is lehetőséget kínál erre, gyakorlatilag oktatófüggő, hogy egy tantárgy elméleti oktatásakor elhangzottak gyakorlati alkalmazását milyen szoftver felhasználásával tanítják. Van, ahol hallgatói igény szerint - ha az érdeklődés ezt megkívánja, fakultációt is indítva - több szoftver is bekerül az oktatásba, és van, ahol ez szemeszterenként változik.
| Mindent kétszer, mindent kétszer Érdekes a technológiai vállalatként régóta ismert, de ma már üzleti alkalmazásokban is érdekelt cégek helyzete. Előbbiként évtizedes kapcsolatokat ápolnak, és jelen vannak csaknem minden számukra fontos intézményben, utóbbiként azonban új kapcsolatok kiépítésére „kényszerülnek”. Az informatikai, műszaki karokon, intézetekben már ismert vállalkozásoknak most gazdaságtudományokra fókuszáló karokhoz, üzleti képzést folytató intézményekhez kell – jó értelemben véve – beférkőzniük, ahol esetenként már évtizedes kapcsolattal bíró versenytárs ellenében (jó esetben mellett) igyekeznek elfogadtatni magukat és rendszereiket. (Tipikus példa a Microsoft, de a Cognost felvásárolt IBM és a Magyarországon elsőként szintén technológiai cégként megismert, de ma már jelentős alkalmazásportfólióval is rendelkező Oracle. Ma még mindegyikük elsősorban technológiai cégként ismert oktatási intézményeinkben.) |
Fokozatok
A támogatás mértéke is eltérő, s mint már említettük, kevés az írásos szerződéssel megerősített. Az együttműködésre nyitott és/vagy arra kiszemelt felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói az akadémiai szféra számára térítésmentesen letölthető szoftvereken túl cégenként eltérő, de jelentős mértékű kedvezménnyel akár a legújabb technológiákat, szoftverlicenceket is elérhetik. A dokumentáció csaknem mindig, a technikai támogatás már ritkábban, a frissítés esetlegesen biztosított. Van vállalat, ilyen például a SAS, amely az új rendszermodulokat, véleményezésükért cserébe, átadja 2-3 hónapra próbaként a tanároknak (pl. BMF NIK). Néhány cég repertoárjában ingyenes oktatóképzés is szerepel, és vannak a kedvezményesen rendelkezésre bocsájtott licenc árát szakképzési támogatás formájában „visszafizetők”. (Az SAP Magyarország partnert bevonva kínál ilyen konstrukciót a szervezett formában 2008 őszén indult SAP Business One oktatására szerződött intézményeknek.)
Az üzemeltetés, a karbantartás költségei többnyire már az intézmények költségvetését terhelik. A szoftverek verzióváltásának, finanszírozásának kérdéséhez eltérően állnak hozzá a cégek.
Szaporodnak a kutatás-fejlesztési megbízások, az innovációs együttműködések. A másfél-két éve indult klaszteresedési folyamat is az együttműködések erősödését szolgálja. Az innovációs klaszterekbe tömörültek közti együttműködés, kooperáció nemcsak az informatikai iparágat erősítheti a helyi gazdaságban, de a kutatás-fejlesztések eredményeinek üzleti hasznosítása lehetőségeit is növelheti. A közös fejlesztéseken túl erősítik az oktatási-képzési együttműködéseket, ha úgy adódik, közös üzleti tranzakciókat, szolgáltatásokat jelentenek. Az együttes fellépés, a tudás- és információmegosztás, -generálás minden résztvevő hasznára válik. Minőségüket és számukat tekintve is kimagaslanak az IKT-vállalatok és a felsőoktatás közötti, kommunikációs témájú együttműködések.
3
/ 5 oldal