Beépített gátak

Előfordul, és veszélyezteti a minőségi felsőoktatást, hogy a felvettek gyenge fizika- és matematikatudása miatt (gyakoriak az alapvető aritmetikai problémákkal küzdő felvételizők) az intézmények az első félév kezdetekor néhány hétig a középiskolai tananyag ismétlésére kényszerülnek. Néhány intézmény az első félév elején a felvettekkel próbazárthelyit írat. Az azon elbukottak számára az oktatás 2-3 hetes felzárkóztatóval kezdődik. A felvételi pontszámok 2010-től várható normalizálása hozhat némi változást, ám az okok többsége – az eltörölt szóbeli felvételi, a középiskolák erősen eltérő színvonala és a középszintĹą oktatás tanerőinek devalválódása – továbbra is megmarad.

A jövő zenéje

Az első mesterszakon végzettek kikerülését követően, vagyis 2–4 év múlva mérhető fel, teljesültek-e a bolognai szisztémától várt pozitívumok – pl. a hazai és nemzetközi intézmények közti hallgatóáramlás –, s nem lesznek-e túlsúlyban a negatív „eredmények”. A korábbi változások ma már mérhető hatásai óvatosságra intenek. A kreditrendszer bevezetésétől várt képzésiidő-rövidülés nem jött be, a változás ellenkező irányú: munkavállalás, külföldi képzések beiktatásával meghosszabbodott a hallgatói státus. Az egyfajta egyetemista életvitelt meghonosító és élvező hallgatók az állami kiadások növelésén túl a felvehetők létszáma és a munkaerőpiacon való megjelenés tekintetében is teremtettek némi zĹąrzavart. Ezért ma csak reménykedhetünk, de nem lehetünk biztosak abban, hogy a bolognai rendszer hazai bevezetésének nem lesznek nem kívánt mellékhatásai.

A gondok továbbgyĹąrĹązhetnek, és akár a mesterszakokat is érintő problémákat szülhetnek, elsősorban a főiskolákon. Mivel az elindítható szakirányok száma az előző félév végi szigorlatokon elért hallgatói eredményeknek is függvénye, kérdés, nem lesznek-e a vizsgáztatók engedékenyebbek, csak hogy elindulhasson egy-egy, az állományban lévő oktatóknak továbbra is munkalehetőséget, az intézményeknek bevételt jelentő szakirány. Nem feltételezzük, de fennáll a veszélye.

A naposabb oldal

A kép még az eddig felvázoltnál is összetettebb, de pozitív példákból sincs hiány. Sok jót hallhattunk többek között a nappali felsőoktatásból kiszorult, saját vagy céges költségen tanuló esti tagozatos hallgatókról. Mivel ők már a munkájuk során megismerték a gazdasági alapokat és azok informatikai vonatkozásait, és mert a jelenlegi munkakörükből kitörni vágynak, kellően motiváltak, ezért befogadóbbak, eredményorientáltabbak. Az oktatók szívesen dolgoznak velük. Ez persze nem jelenti azt, hogy a nappali tagozatosok között ne lennének egy-egy területen – kiemelten a programozásban – igen eredményes, akár oktatóikat is leköröző, illetve elméletben erős, kutatás-fejlesztésre is alkalmas hallgatók.

A gazdasági informatika szakon végzettek számára nem gond az elhelyezkedés, mert a piacon szükséges mértékig mindkét területhez értenek, így a tanácsadó, valamint az üzleti alkalmazásokat értékesítő cégek és a felhasználói oldal részéről is keresettek. A banki szoftvereket fejlesztő vállalkozások szintén kapkodnak a pénzintézeti tevékenységekben, folyamatokban, kiváltképp a befektetés és a kockázatkezelés terén eligazodni képes, jó feladatmegoldó képességgel és számítógépes gyakorlattal is rendelkező frissen végzettek után. Akad köztük a képzésben aktívan közremĹąködő is, ilyen például az utánpótlás-nevelésben a Miskolci Egyetemmel több éve együttmĹąködő IND Zrt.
A bankszektorban és az államigazgatásban még mindig sok az egyedi programfejlesztés, azonban a régebb óta ott dolgozó programozó informatikusok többsége nem ismeri a gazdasági összefüggéseket, „csak” a programozásban profi. A gazdasági informatika szakon végzettek lehetnek az üzleti világban is meglévő digitális szakadék áthidalásának katalizátorai.

A magas szintĹą hálózati ismeretekkel rendelkezőkre és a kurrens programozási technológiákban jártasakra általában még hallgatóként lecsapnak a cégek.