Cikkünkben – és a hozzá tartozó táblázatos értékelésekben – a VoIP-nek egy olyan speciális formáját elemezzük, ami önálló megoldás, tehát képezhet egyedi piacot, sok szempontból összevethető a hagyományos (vezetékes vagy akár mobil) telefonnal, és így akár helyettesítheti is azt. Ez a módszer a PC-alapú kommunikációból fejlődött ki, mégpedig azzal hogy megteremtették az átjárást a nyilvános telefonhálózatok felé, így a számítógépről elvileg a világon bárhol, bármilyen vezetékes vagy mobil szám is felhívható. Ez azonban – visszahívhatóság nélkül –még csak „fele-fon” lenne. A nemzetközi szabályozásban ezért találták ki és deklarálták a „nem helyhez kötött szolgáltatások” számára dedikált 21-es prefix lehetőségét. Vagyis az interneten beszélgetők saját, hagyományos (Magyarországon általánosan héthegyĹą) telefonszámot is kapnak, amikhez egységesen a 21 es „körzetszám” tartozik.

Ez persze nem valódi földrajzi terület, hanem a mobilhoz hasonlóan olyan virtuális körzet, amelyben a felhasználók bárhol tartózkodhatnak. Annyi a különbség, hogy míg a mobil kommunikációban a három szolgáltató önálló (20-as, 30-as és 70-es) körzetszámot kapott, addig a VoIP-szolgáltatók mindegyike a 21-eshez tartozik. A társaságok persze önálló számmezőt kaptak a hírközlési hatóságtól, ami alapján természetesen elkülöníthető a hozzájuk tartozó előfizetők köre, azonban az egyszerĹą felhasználók egy 21-es kezdetĹą (tehát VoIP) számról még nem tudják eldönteni, hogy melyik szolgáltatóhoz tartozik. (Ez például a „hálózaton belül” ingyenes hívásoknál lehet érdekes.)

A 21-es módszer sikere nagyban múlik a távközlési szolgáltatók együttmĹąködési hajlandóságán. A hagyományos telefontársaságoknak ugyanis nem érdekük, hogy segítsék a számukra egyértelmĹąen konkurenciát jelentő 21-es VoIP-szolgáltatókat, és így – egyértelmĹą szabályozás hiányában – megakadályozhatják vagy megnehezíthetik a hálózatok összekapcsolását.

Elvileg (mĹąszakilag) már egyetlen csatlakozási pont is átjárót nyithat a teljes nyilvános hálózatba (minden településre, minden vezetékes és mobil szolgáltatóhoz), a gyakorlatban viszont a VoIP és a hagyományos távközlési szolgáltatók megállapodásán múlik a kétirányú forgalom (hívás és hívhatóság) zavartalansága.

A VoIP szolgáltatás használhatóságáról tehát sokat elárulhat a partnerek neve és száma, illetve az átviteli közeg. A 21-es VoIP forgalom általában valóban a nyílt interneten zajlik, és csak ott terelődik át a hagyományos telefonhálózatra, ahol ez már valóban szükséges. A nyílt internet pedig (a csomagkapcsolás jellegzetességei miatt) okozhat minőségi problémákat. Ugyanakkor megvan az az előnye, hogy bizonyos fokú mobilitást nyújt, hiszen – épp, mivel „nem helyhez kötött” – bárhol (otthon vagy épp egy hot-spot területén) használható, ahol szélessávon csatlakozni lehet a világhálóra. Az ilyen „nomád” módszer mellett persze létezik a helyhez kötött változat is. Például akkor, ha egy szolgáltató dedikált IP vonalat, azon pedig 21-es számmal telefon ad ügyfelének. A „nomaditás” hiányát itt ellensúlyozza a garantált minőség, hiszen az összeköttetés nincs kitéve az internet ingadozó átviteli képességének.

A VoIP használatára többféle eszköz lehet alkalmas. Alapesetben a PC, a telepített szoftverrel és hardvereszközökkel, ilyenkor természetesen bekapcsolt állapotban, az internetre csatlakozva. De beszélgethetünk a hagyományos telefonkészülékről is, és nem kell a számítógépet sem állandóan bekapcsolva tartani. Ehhez szükség van egy ATA nevĹą eszközre (ATA=Analog Telephone Adapter). Ez kapcsolja össze az internetet telefonkészülékkel. Kaphatók már olyan routerek, amelyek ATA képességgel rendelkeznek, így a telefon egyből az internet-kapcsolatot elosztó routerre csatlakoztatható. Természetesen használható direkt IP telefon is, sőt léteznek VoIP-képes mobilkészülékek is.

A VoIP legnagyobb előnyeként az olcsóbbak a percdíjakat szokás emlegetni. Ez általában igaz, sőt az azonos szolgáltatóhoz tartozó számok között a hívások ingyenesek. Más VoIP-szám vagy vezetékes, illetve mobiltelefon felhívása pénzbe kerül, de ez még mindig kevesebb szokott lenni a hagyományos hívásoknál. Viszont a fordított irányú forgalom, vagyis 21-es körzetbe irányuló hívások díjai mindezektől jelentősen eltérhetnek, sőt drágábbak lehetnek. A Magyarországon mĹąködő VoIP szolgáltatók kínálatáról az alábbi táblázatos összeállítások adnak áttekintést.