Tapasztalati tőke - gyűlik, érik, kamatozik
2007. május 3.
3
/ 5 oldal
A megfoghatatlanra, tapinthatatlanra és felfoghatatlanra adott emberi reakciók nem sokat változtak az évezredek során. A félelemtől a tiszteleten át az idegenkedésig, a gyanakvásig, a tagadásig és elfogadásig – a legváltozatosabb magyarázatokkal fűszerezve – mindmáig minden formájuk megtalálható. A világ megismerésével, a tudományok fejlődésével körük ugyan egyre szűkült, de újak is megjelentek.
Az érintettek mindkét esetben fordulhatnának a többféle területen sok problémával találkozó és megoldásuk keresésén edződött munkatársakkal dolgozó tanácsadókhoz. Ám, bár idehaza is vannak pozitív jelek, egyrészt a bizalmatlanság, másrészt a „láthatatlanra”, „megfoghatatlanra” kifizetett magas tanácsadói díjak még mindig visszatartó erőt jelentenek. Anélkül persze, hogy pl. az utóbbi esetben – összevetve azt a tanácsadói díjakkal – kalkulálnának a belülről megszervezett, így a cég jelenlegi üzem- és üzletvitelét szolgáló, nagyobb százalékban nem a kívánt eredménnyel járó informatikai rendszerbevezetések következményeiből eredő többletkiadásokkal. S a potenciális ügyfelek odáig is ritkán jutnak el gondolatmenetükben, hogy a bizalomvesztéssel a tanácsadó maga alatt vágná a fát, hiszen ha híre menne, lehúzhatná a redőnyt, azaz nem kapna újabb megbízást.
Ugyanakkor szűkülő-táguló világunk kapcsán – informatikai vonatkozásban – még számosabb és keményebb kihívások várnak a cégekre. Sok vállalat esetében jelentenek gondot a felvásárlások felhasználókra gyakorolt hatásai, a globalizálódásba való bekapcsolódással vagy a globalizációból eredő „kényszerekkel” kapcsolatos kételyek, illetve a megvalósítás mikéntje. Mivel ez az előbbinél sokkal ingoványosabb terület, jobban valószínűsíthetők a szélsőségek, vagyis a helyes (vagy helytelen) döntések és végrehajtásuk a cég megdicsőülésétől a tönkremeneteléig bármit eredményezhetnek. Eszerint érdemes értékelni, hogy megoldásukban osztanak-e a tanácsadóknak is szerepet.
De akárhogy is dönt a hivatal, a cég, az intézmény, a végrehajtás felelősségének terhét nem teheti le, a tanácsadók általában csak az út kijelölésében, a cél elérésnek mikéntjében segítenek, az út kitaposása, bejárása már a karizmatikus vezető és az eltökélt csapata dolga. Az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedésekhez és – ha nem is elsősorban az informatikával összefüggő tevékenységek kapcsán – a reformfolyamatokhoz köthető megszorító intézkedések következményeinek kiküszöbölését célzó tanácsadás során azonban mind gyakoribb igény a végrehajtásban való részvétel, s alkalmanként már az üzlet is igényli ezt. A pályázatok kapcsán kiemelten a finanszírozási kérdésekre, a jól menő középvállalatok hatékonyságnövelési kérdéseire várnak tanácsadói választ, így felértékelődik a BPR s főként a szolgáltató cégeknél az ügyfélkapcsolat-kezeléssel kapcsolatos tanácsadói szerep.
3
/ 5 oldal