Hazai vizeken


A hazai piacot pásztázó BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentésében az üzleti szolgáltatások piacát, valamint az informatikai feladatok külső szakemberekkel, illetve cégekkel történő ellátásának hazai gyakorlatát vizsgálta a legalább tíz alkalmazottat foglalkoztató üzleti körben. Az éve eleji adatfelvétellel végzett kutatás legfrissebb adatai szerint az említetek közé tartozó körülbelül 31 ezer hazai gazdálkodó szervezet közel fele, mintegy 15 ezer vállalat volt 2005-ben az informatikai szolgáltatás piac vásárlója.


Bár az ügyfélkör az előző évhez képest gyakorlatilag stagnált, a vállalatok átlagos költéseinek emelkedése mégis a piac bővülését eredményezte. A szolgáltatás típusok iránti igény cégméret függő.
A legalább 250 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek több, mint háromnegyede „szolgáltatás párti”, legtöbben meglévő PC-parkjuk menedzselésére, a munkatársak betanítására, továbbképzésére szerződnek, a kisebb alkalmazotti létszámmal mĹąködő cégek elsősorban infrastrukturális és szoftveres fejlesztésekre adtak 2005-ben megbízást. A vizsgált vállalatok összességét tekintve az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is az outsourcing különböző fokozatai terhelték meg leginkább a társaságok IT-költségvetését, és a kiadások további növekedése is elsősorban ezen a területen várható – ami ellentmond a piacon tapasztalható szkepszisnek, valószínĹą, mert ez utóbbi kiemelten a nagyobb dealekre vonatkozik. Az outsourcing mellett az alkalmazásfejlesztés és karbantartás területén lehet 2006-ban jelentős piacnövekedés, az információtechnológiai tanácsadás, valamint a hálózati integráció viszont, a kutatás szerint hátrébb szorul a kiadások listáján.

Széles skála

Az IT kihelyezés lényegében egy, a költségek megtakarítása, az erőforrások hatékony elosztása és felhasználása, az eszközgazdálkodás, beruházások racionalizálása, és a cég nem elsődleges tevékenységi területén dolgozók létszámának csökkentése érdekében hozott gazdasági döntés. A szolgáltatási dealek - az igénybe vevő vállalatok nagyságától, kisebb mértékben tevékenységétől, illetve az üzleti folyamatok informatikai támogatottságától stb. - úgy méretükben, mint időtartamukban és a szolgáltatási szintek, feltételek meghatározásában jelentősen különbözhetnek.
 

Az IT outsourcing szerződések részleteibe, a kihelyezés menetébe, a főbb szolgáltató választási szempontokba nem megyünk bele, ezzel 2004. év végi összeállításunkban részletesen foglalkoztunk, az ott leírtak máig érvényesek, most csak a kihelyezés típusokra vonatkozó ismereteket élénkítjük fel, többek között, mert ezek némileg átrendeződtek.

A teljesség igénye

Legösszetettebb, és idehaza legritkább a teljes – HR kiszervezéssel is együtt járó, vagy anélküli -, illetve részleges IT erőforrás kiszervezés, amikor gyakorlatilag minden (hardver, szoftver infrastruktúra és alkalmazás, esetenként a hozzá tartozó munkaerő is) a szolgáltató tulajdonába kerül, s az ügyfél a szerződésben meghatározott időszakonkénti fizetés ellenében tőle vásárolja a vállalat folyamatait támogató informatikai szolgáltatásokat. (Hozzátesszük, hogy az eszköz átadása a szolgáltatónak elsősorban pénzügyi és csak másodsorban az IT-hez kapcsolódó döntés. Az üzemeltetésre vonatkozó szolgáltatásszerződések is kitérnek a szolgáltatási szintek teljesítéséhez szükséges hardver-szoftver infrastruktúrával, az alkalmazásokkal és ezek frissítésével kapcsolatos elvárásokra. A különbség csupán annyi, hogy teljesítésükről egyik esetben az ügyfél, kihelyezett erőforrásoknál azonban a szolgáltató köteles gondoskodni.)
Ezt az IT szolgáltatás típust outsourcingra specializálódott, stabil pénzügyi hátterĹą és hosszabb (évtizedes) iparági múltra visszatekintő nemzetközi vállalkozások kínálják, ma már olyan szolgáltatásokkal is kiegészítve, mint pl. az IT erőforrás-, illetve folyamat-átalakítás és –menedzsment. Ez utóbbinak ma a Forrester független piackutató cég által is elismerten legkiválóbb mĹąvelője az amerikai, de Magyarországon is leányvállalatot, valamint regionális központot üzemeltető EDS. De jelen vannak a magukat az IT kihelyezés piac első sorába verekedő, vagy kezdetektől ott lévő gyártók is, akik – mint az IBM, vagy az Atos Origint idehaza bekebelező Synergon – többek között felvásárlások révén tettek szert IT oustourcingot szolgáltató részlegre. A szolgáltatás széles spektrumát nyújtja a HP, teljes skáláját pedig a német T-Systems is, amelynek magyarországi leányvállalata több dealje ellenére a BKV informatikai szolgáltatójaként vált a hazai kihelyezés piac ismert szereplőjévé.

Jut is, marad is

Hosting esetében az ügyfelek a vállalatuk tulajdonában maradó infrastruktúra, esetenként az alkalmazások üzemeltetését – a help desktől a rendszerfelügyeleten át, a karbantartásokig, helyenként az időszakos rendszercseréket is beleértve - vásárolják meg szolgáltatásként az ebben jártas, megfelelő háttérrel bíró profiktól. Üzleti alkalmazások esetében a licencek általában a vállalat tulajdonába kerülnek, s a szoftverhez és az üzlethez egyaránt hozzáértést kívánó üzemeltetésért fizetnek havi díjat a cégek. Az SAP kapcsán különböző IT outsourcing szolgáltatásokkal piacon lévő Hostlogic üzletágvezetője, Molnár Attila ez utóbbit tartja idehaza az elfogadottabbnak. Az ügyfélnél futó alkalmazás esetében Remote Applications Operation keretében távolról, míg az adatközpontukban elhelyezett ügyfélszervereken futó SAP modulokat „házon belül” üzemeltetik.
A középvállalatok alkalmazás hostinghoz való kapcsolatában Molnár szerint pozitív változást generáltak egyrészt a webhostinggal kapcsolatos pozitív tapasztalatok, másrészt a projektek részbeni EU finanszírozását garantáló GVOP pályázatok - mind többen bízzák profi szolgáltatókra a támogatással bevezetett alkalmazások üzemeltetését.

Alkalmazást - szolgáltatásként

Külön szint az alkalmazásszolgáltatás, amikor a cég, szoftver licenc vásárlás helyett - elsősorban anyagi okok miatt - erre szakosodott szolgáltatótól, havidíj ellenében bérli annak funkcióit. (Ld. Szolgáltatásként alkalmazást alfejezet.)
 

A CEU tanára, Bőgel György az ASP szolgáltatóként is felfogható, a mai IT piac számos érdekes mozgását, trendjét jól tükröző Salesforce.com-ot ajánlja figyelmünkbe blogjában, amelyen jól tesztelhető a mĹąködőképességen túl annak határa is. A Salesforce, CRM vállalatként „on demand” (kérésre) formában kínálja az alkalmazást, vagyis a teljesítmény, megbízhatóság, skálázhatóság és információ-biztonság növelése érdekében a szoftvert „házon belül”, saját szakembereik mĹąködtetik, az adatok tárolása is ott történik, azonban böngészőn – és biztonsági „kapukon” – keresztül a megrendelő számára ezek bármikor elérhetők. A Salesforce az "on demand" megoldással sincs egyedül, van ilyen terméke többek közt a nagy ellenfélnek, a ma már Oracle tulajdonú Siebelnek is, de az Oracle más alkalmazását, így pl. az Oracle E-Businesss Suite-ot is kínálja hasonló formában.  A jó tempóban növekvő előfizetésszám és bevételek egy ASP esetében jó jelnek tekinthető, kiváltképp a 90-es évek közepét, végét jellemző első, nem túl sikeres nekifutás után. Az akkori kudarchoz a még nem eléggé kiforrott technológia és a rosszul választott alkalmazás is hozzájárult. Az ASP-vel már korábban is próbálkozott HostLogic idei tervének megvalósításából már a közelmúltban alakult két új üzletága, a HR és a CRM is kiveszi részét, mivel a kkv-szektor részéről jelentős igény mutatkozik a számukra optimalizált, szolgáltatási formában igénybe vehető HR és CRM rendszerek iránt.
Legyen az a felsoroltak bármelyike, az outsourcing szolgáltatás sarkalatos pontját minden esetben a szerződések képezik. Ezek körültekintő, mindkét fél érdekeit figyelembe vevő megfogalmazásától és kiemelten a résztvevő felek rugalmasságától, egymás iránti bizalma nagyságától függhet a gyakorlatban 3-10 év közötti időtartamra kötött megbízások fennmaradása, illetve az ügyfelek elégedettségi szintje. Kiemelten igaz ez a szolgáltatás színvonalát alapvetően meghatározó, a szolgáltatás paramétereit egyértelmĹąen behatároló úgynevezett SLA-kra (szolgáltatási szint szerződések).

Webre fel

Közben a fentiek egyike-másikába besorolható, de klasszikus outsourcingként mégsem emlegethető szolgáltatások is gombamód szaporodnak. Igénybevételük eseti, s a szolgáltatás szintjének biztosítását garantáló szerződések is - már ha vannak – lazábbak, inkább a szolgáltatást igénybevevő kötelességeiről, mint jogairól esik bennük szó, s arról ritkán olvasni, mi történik, ha a szolgáltató nem tartja be a szerződésben foglaltakat. Ennek ellenére érdemes a kínálatból gyakoriság, illetve érdekesség alapján megemlíteni néhányat. Igen széles körĹą a webtárhely, domainregisztrációs és e-mail szolgáltatás kínálat. Némelyikük teljes egészében vagy határok között díjtalan, de ha van éves díj, az is alacsony, ám az „extra” vagy „kiegészítő” szolgáltatásokkal akár két-háromszorosára is emelkedhet. Webes szolgáltatás a hirdetések megjelentetése, amelyről kevés megbízó tudja, hogy áttételesen több szolgáltató közös „gyermeke”. Az internet szolgáltatón túl a bannereket a weboldalra különféle szempontok szerint kihelyező, a kampányokat menedzselő, az elszámolásokat előkészítő, a megfelelő targetálási szempontokat figyelembe vevő szoftver hirdetés megjelenését garantáló Adserver szoftvert ASP-ben üzemeltető - mint amilyen pl. a Startlapot, a Népszabadság Online-t, az Origot is kiszolgáló Adverticum Rt. – is közremĹąködik a szolgáltatás nyújtásában, de az ügyfél azonban csak az online médiával szerződik, és rajta kéri számon, ha bármely okból hibádzik a szerződésben foglaltak teljesülése. A szolgáltató „lánc” tagjainak egymás közötti szerződéseiben minden szolgáltató igyekszik az esetleges hibalehetőségeket minimalizáló feltételeket rögzíteni.
A kuriózumok közül említve néhányat, a Google nemrég indította egyszerĹąnek tĹąnő weboldal készítési szolgáltatását, amelyhez a webes szerkesztőfelületen túl 100 MB-nyi ingyenes tárhely is dukál. Gmail felhasználóit is – bejelentkezést igénylő egyszerĹą „átjárást” felkínálva - a szolgáltatás ügyfelei közé invitálja.
A Microsoft a kalózszoftverekkel telítettebb piacok felhasználóit kívánja percdíjas szoftverhasználat szolgáltatással megnyerni. A FlexGo felhasználók a PC bolti áránál jóval olcsóbban vásárolhatnak számítógépet, a szoftverek használatáértpedig előre fizetett kártyák formájában, időarányosan kell fizetniük. Meghatározott idejĹą használat után a PC átmegy a felhasználó tulajdonába, a nem fizetők gépén viszont csak egyes korlátozott alapfunkciók mĹąködnek. Magyarországon a T-Com-mal, illetve nyilván a T-Online internetszolgáltatóval együttmĹąködve kívánja néhány hónapon belül, Indiával, Kínával, Vietnammal és Szlovéniával egyidőben beindítani a szolgáltatást.