Messze jár az igazságtól, aki Magyarországon sikerágazatnak tartja az IT-outsourcingot. A vállalatok méretétől függően a delaek száma és tartalma egyaránt eltérő. Az IT-eszközök, -tevékenységek és -munkatársak teljes vagy részbeni kihelyezésében vannak – pl. a helpdesk, illetve nagyvállalatoknál a rendszerfelügyelet kapcsán – részsikerek, ám még mindig nem történt meg a lassan már egy évtizede várt áttörés.
Morfondírozók és masírozók
Egy áprilisban napvilágot látott, a 2005-ös eredmények alapján készült Datamonitoring tanulmány szerint az 50 legnagyobb IT szolgáltató által produkált 262 milliárd dolláros árbevétel, a teljes piac 8 százaléka ellenében mindössze 1,9 százalékos növekedést mutatott. A felmérés szerint az ügyfelek szívesebben fordulnak, elsősorban számukra árelőnyt jelentő kihelyezési igénnyel, kisebb cégekhez. Az árnyomás követésére képtelen nagyszolgáltatók a Datamonitor szerint egyesülésekkel, felvásárlásokkal javíthatnak helyzetükön. Láthatók ilyen irányú törekvések a piacon, akár ennek is felfoghatók a gombamód szaporodó – szerencsére hazánkba is előszeretettel települő - szolgáltató központok, de akár az offshore outsourcing is.
Az informatikai alkalmazások, környezetük és az általuk támogatott folyamatok szabványosodásával mind egyszerűbbé válik a megoldások, a szakértők fölrészek közti, illetve azokon belüli mozgatása, vagyis a szabványosítás együtt halad a globalizálódással és az informatikai piac konszolidálódásával. Folytatódnak a felvásárlások – egyes előrejelzések szerint, amíg csak néhány nagy szolgáltató marad -, de mert a megfelelő szolgáltatási színvonal megtartása érdekében továbbra is fontos a helyi tudás, a helyi szakértelem, a konkrét körülmények ismerete, a felvásárlásoknak helyi cégeket is érinteniük kell. Hogy Földünk mely országában érzik, vagy éreznék jó magukat a nagyok, arról többek között a Gartner jelentések tájékoztatnak.
Az IT piaci előrejelzések amerikai nagyágyúja, a növekvő aktivitású offshore outsourcingról kiadott idei előrejelzésében külön foglalkozik az ázsiai és – az országokat három kategóriába sorolva, azok vonzerejét, s a kevésbé kedvező jellemzőiket is kiemelve – az európai piaccal. Az angol székhelyű cégek által, a német és a skandináv igényekkel karöltve gerjesztett növekedés éves üteme – az amerikai igények 30 százalékával szemben - akár az 50 százalékot is elérheti. Az offshore outsourcing piac együtt nő az erre a szolgáltatásra igényt tartó cégek számával, ez utóbbi 13-ról indulva két év alatt elérheti a 20 százalékot.
Európai vonzalmak
Az európai cégek Indiába és Kínába helyeznek ki IT erőforrást a legszívesebben, de „hegemóniájuk” várhatóan nem kőbe vésett. Bár Kína ma már komoly versenytársa Indiának, ám Európa – elsősorban az angolon kívüli más nyelvek alacsony ismerete, a kevés megfelelő kvalilfikációjú munkaerő és a globális szolgáltatásokban való kellő tapasztalat hiánya miatt - kevésbé nyitott az ázsiai nagyhatalom irányába. Vagyis a Gartner szakértői szerint az offshore potenciált kereső európai cégeknek még mindig elsősorban Európa, ezen belül is kiemelten tíz ország vonzó. A régi EU tagállamok közül a kihelyezni kívánók szemszögéből legesélyesebbek – infrastrukturális hátterük, politikai és gazdasági stabilitásuk és az EU tagállamok közötti vízum nélküli átjárás miatt - Spanyolország, Írország és Észak-Írország. A munkavállalók iránti ügyfélbizalmi index mindhárom országban igen magas.
A következő, s egyben legnagyobb csoportba (amíg alacsonyak maradnak a költségek), a rövid- és középtávon jó eséllyel versenyző új EU tagállamokat, illetve azok közül Csehországot, Magyarországot, Litvániát, Lengyelországot és Szlovéniát sorolják a Gartner elemzői. Az EU tagság kapcsán előnyösen változó politikai és gazdasági stabilitáson túl, a közép-európai országokat jellemző kedvező kulturális szint, a kiváló technikai adottságok és a jó nyelvi képességek is mellettük szólnak. A képzettség szintjén - ahogy a szolgáltatás skálán is - még van mit javítani, kínálatuk ma elsősorban help deskre, alkalmazás fejlesztésre és –támogatásra, valamint üzleti folyamatokkal kapcsolatos munkákra szorítkozik. Az üzleti képességek elsősorban a lehetőségeiket a helyi piacokon szélesítő, indiai székhelyű cégeknél magasak, ezek idővel személyes és biztonsági okok miatt később akár székhelyüket is áthelyezhetik az öreg kontinensre.
A harmadik csoportba a nem EU tagországok közül a rövidesen azzá váló Romániát, illetve Oroszországot és a többi volt szovjet tagállamot sorolják. Az alacsony költségek és jó technikai adottságok mellett a román felsőoktatás kiváló technikai és mérnöki képzését, és az orosz elit egyetemeken tapasztalt kiemelten magas matematikai és tudományos színvonalat tartják különösen vonzónak. Az üzleti folyamatokkal összefüggők ellenében, az említett két országban az alkalmazás-szolgáltatásra való képességek dominálnak.
Mivel a vállalatok nem minden esetben találnak meg egy helyen egy időben minden szolgáltatást, a Gartner elemzői szerint az offshore átfogó forrásstratégia részeként járulhat hozzá leghatásosabban az ügyfelek számára a lehető legteljesebb lehetőségek kifejlesztéséhez.
Túl a Vén Európán
A Gartner által előrejelzetteknek nem ellentmondva, de a tényekre támaszkodva ide kívánkozik, hogy Indiának a március 31-vel lezárult elszámolási évben 23,6 milliárd dollár bevételt hozott a szoftverek és informatikai szolgáltatások exportja, amelynek nagyobb részét az egy év alatt 33 százalékkal növekedett szoftver és hozzá kötődő szolgáltatásoké, csaknem egynegyedét a 37 százalékos növekedést mutató egyéb IT szolgáltatásoké – ide soroltak a call centerek is – tették ki. A következő elszámolási évre összesen 29-31 milliárd a fentiekből származó bevételt jósolnak.
A földrajzi elhelyezkedést ugyanakkor, ahogy erre a Gartner is rámutatott, nem lehet kihagyni a számításból. Mexikó IT-ágazattal kapcsolatos elképzelése is erre alapoz. A közép-amerikai ország – annak ellenére, hogy Kína és India nagyobb számban és olcsóbban kínál munkaerőt – az olcsóbb kihelyezési költségek és az egyszerűbb kapcsolattartás következtében vonzóbbá válhat az északi szomszéd, Amerika számára. Prosoft nevű kormányzati projektjében Mexikó 2004 és 2013 között az ágazatban évi 15 milliárdos növekedéssel számol, s ezzel az ázsiaiak valódi versenytársává válhat. Az Intel már ma is mintegy 1000 embert foglalkoztat Mexikóban.
Kísért a múlt – szebb lesz a jövő?
A rendszerváltás előtt munkaviszonyban álló generációnak erős dejavu érzése lehet a szolgáltató központok ma tapasztalható felfutását látva. Akkor nagygépes hátterű számítóközpontok tettek eleget a közigazgatási intézmények és a vállalatok bérszámfejtési stb. megbízásainak, ma regionális szolgáltatóközpontok – gyakran az említettekkel azonos profillal – teremtenek a kelet-közép-európai régióban (a munkavállalókkal szemben az akkorihoz képest kissé keményebb elvárásokkal) a munkanélküliség csökkentése érdekében oly nagyon áhított munkahelyeket.
A Magyarországon megtelepedett szolgáltatóközpontok – többek között az ExxonMobil, IBM ISSC, Cisco-Getronics, SAP, Convergys, BuW, EDS Magyarország és a TATA Consultancy Services - az utóbbi másfél-két évben körülbelül 8 ezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon, és 85 milliárd forintos beruházást hajtottak végre.
A 300 munkahellyel szolgáltató központot létrehozott, ügyfélszolgálati és személyzeti szolgáltatásokat (outsourcing) nyújtó Convergyst például az ország fejlett telekommunikációs infrastruktúrája, képzett, többnyelvű munkavállalóinak képességei és a kedvező gazdasági környezet vonzotta hazánkba. A budapesti létesítmény a vállalat első nagy közép-európai telephelye. A már két éve Regionális Pénzügyi és Számviteli Központját is hazánkban működtető EDS a következő három évben – kétszeresére növelve jelenlegi 1.100 fős létszámát - további 11 milliárd forintnyi beruházást hajt végre. Az 1991 óta Magyarországon lévő cég úgy látja, hogy Budapesten ugyan már nincs túlkínálat nyelveket beszélő, jól képzett állást keresőkből, de a vidéki települések, különösen az egyetemi nagyvárosok még komoly tartalékokkal rendelkeznek. A Kormány által is már jóváhagyott bővítési folyamat részeként megnyíló újabb szolgáltatási központjuknak így várhatón a dél-alföldi régió ad helyet.
EDS kiválóság A Forrester független piacelemző az IT erőforrás és folyamat átalakítás folyamatok megvalósa mikéntje alapján, 55 kritérium szerinti összehasonlítva mérte össze a világ vezető outsourcing szolgáltatóit. A globális piaci jelenléttel bíró EDS több szempont szerint is első helyen végzett. A General Motors-ból évtizedekkel korábban kivált, első IT szolgáltató cégként számon tartott nemzetközi, Magyarországon – a régiók között kiegyensúlyozottan megoszló, folyamatosan bővülő szolgáltatás portfoliójú - regionális szolgáltató központot működtető vállalat IT erőforrás- és folyamat-átalakítási mechanizmusok bevezetésében, ügyfelei környezetének átalakításában, saját üzleti megoldásainak fejlesztésében, módszertanának kialakításában és folyamatainak fejlesztésében érte el a legjobb eredményt. A cég többségi tulajdonszerzés révén már Indiába is kiterjesztette nemzetközi hálózatát. A MphasiS-ben szerzett részesedésével 11 ezer, az alkalmazások, a modern technológiák, a BPO és CRM szolgáltatások, valamint az alkalmazásfejlesztés területén magasan képzett indiai székhelyű munkatárs, BPO fókuszú értékesítési csatornákkal együtti átvételére nyílt lehetősége. A tranzakció támogatja az EDS onshore, near-shore és offshore helyszíneken a minőségi, költséghatékony szolgáltatások teljes spektrumát lefedő, globális Best ShoreSM szolgáltatási stratégiáját. |
A nemzetközi 10 százalékos átlagot csaknem megduplázva a szolgáltató ágazat bővülése idehaza meghaladta a 20 százalékot. Ez nem elsősorban az alacsony áraknak, sokkal inkább az itteni – de javarészt külföldi ügyfelekkel dolgozó - által szolgáltató központokat jellemző magas minőségű szolgáltatásnak, infrastruktúrának és kedvező versenyképességi mutatóknak köszönhető. Ez utóbbi fenntratásához ugyanakkor kellő minőségű és mennyiségű munkaerőre, a bürokrácia csökkenésére és a minél korábbi euro bevezetésre is szükség lenne, amihez az itt megtelepedett szolgáltatók kormánytól várnak segítséget.