Az outsourcing népszerűsítését zászlajára tűző, magát függetlennek, iparágak felé nem elkötelezettnek valló szakmai tömörülésként a MOSZ helyi és multinacionális cégekkel, megrendelőkkel, oktatási és kormányzati intézményekkel való együttműködésre törekszik. Az outsourcing-szolgáltatást kínáló magyar vállalatok érdekeit képviselve határon túli lobbitevékenységet is tervez.

A nemzetközi outsourcing-, kiemelten az informatikai szolgáltató piac meghatározó - leányvállalatokkal, szolgáltatóközpontokkal hazánkban is jelen lévő - szereplői közül a társulásnak a Siemensen túl csupán az IBM tagja. Utóbbi márciusban idehaza a szolgáltatási üzletágban 6,5 milliárd forintos beruházással 700 új munkahely létrehozásának tervét jelezte, augusztus elején a lengyel sajtóban pedig lengyelországi beruházásról, 500 embernek munkahelyet biztosító kutató-fejlesztő központ létrehozásáról röppent fel hír. Nincs információ arról, hogy a két beruházás kizárná egymást.

Hazai kilĂĄtĂĄsok

A BellResearch 2004-re vonatkozó, a hazai szolgáltatáspiacról készült tanulmányának eredményei és következtetései nem vethetők össze egy az egyben - többek között a felmérésekben szereplő eltérő piaci jellemzők miatt - a két velünk szomszédos országban végzett, szintén az IT-szolgáltatáspiac tavalyi eredményeire vonatkozó IDC-kutatás adataival. Ezeknek a tendenciákra, a főbb piaci jellemzőkre vonatkozó megállapításai azonban mégiscsak támpontot nyújthatnak a hazai történések megértéséhez, s a szolgáltatókon túl a potenciális megrendelők, akár egész szektorok - kiemelten a banki és az államigazgatási - számára tanulságosak lehetnek a három országban tapasztalható különbségek.

A július közepén napvilágot látott Magyar infokommunikációs jelentésben a BellResearch - 31 ezer cég körében végezve felmérést - a PC-vel rendelkező, legalább 10 fős hazai vállalatok külső informatikai szolgáltatókkal kialakított kapcsolatait vizsgálja. A jelentés szerint 2004-ben csaknem 50 százalékuk vett igénybe - leggyakrabban szoftverek, hardverek telepítése és ehhez kapcsolódó támogatások formájában - informatikai szolgáltatásokat. A szoftvertelepítést és -támogatást 30 százalékuk, a hardvertelepítést és -támogatást 23 százalékuk választotta, a nagyvállalatok pedig az alkalmazásfejlesztési és -karbantartási szolgáltatást (55 százalék) preferálták. A többi szolgáltatási terület esetében kisebb a kereslet. Mindössze a cégek tizede (11 százalék) költött IT-tanácsadásra, alkalmazás-tanácsadást, illetve oktatást vagy tréninget pedig ennél is kevesebben vettek igénybe. Az utóbbiak a nagyvállalatok körében népszerűbbek, az ide tartozó megkérdezettek csaknem fele vett igénybe képzésre külső szolgáltatást.

Az IDC felmérése szerint a hazánkra vonatkozó adatoktól némileg eltérően Ausztriában az IT-rendszerkihelyezés volt a legnagyobb és az előző évhez képest leggyorsabban növekvő (27 százalék) IT-szolgáltatási terület. Ezt a hardvertámogatás és -installáció, kissé leszakadva a rendszerintegráció, valamint a szoftvertámogatás és -installálás követte. A felsorolt négy funkcionális terület együttes piaci részesedése 58 százalék volt. Szlovákiában a domináns első négy helyet elfoglaló hardvertámogatás és -installálás, rendszerintegráció, szoftvertámogatás és -installálás, valamint alkalmazástámogatás és testre szabás adta a 2004-es IT-szolgáltatási költések háromnegyedét.

A BellResearch jelentése alapján az alkalmazotti létszámmal leírt cégmérettel párhuzamosan nő a külső szolgáltatók foglalkoztatása. Így míg a 10-49 fős kisvállalatoknak 43 százaléka, addig a közepes szervezeteknek mintegy kétharmada kötött 2004-ben külső céggel IT-szolgáltatásra szerződést, a 250 fő felettieknek pedig csaknem négyötöde (79 százalék). A fentiek jellemzően a nagyobb létszámmal és a nagyobb méretű PC- és szerverparkkal, illetve a komplexebb igényekkel és az erre elkülönített nagyobb IT-költségvetéssel állnak öszszefüggésben. Az IDC ilyen irányú kutatási adatai híján itt a másik két ország vonatkozásában nincs összehasonlítási lehetőség, mint ahogy a megbízók országon belüli elhelyezkedését, illetve külföldi/hazai tulajdonarány szerinti szolgáltatás-igénybevételi szokásait illetően sem. A BellResearch-jelentés ez utóbbira vonatkozóan azonban egyértelmű összefüggést tár fel, miszerint az IT-szolgáltatást preferálók aránya a budapesti székhelyű vállalatoknál (54 százalék), illetve a részben vagy egészben külföldi tulajdonban lévőknél (62 százalék) is átlag feletti.

Magyarországon az igénybe vett IT-szolgáltatások száma is cégmérettől függő. A kisvállalatok kétötöde csupán egy, míg a nagyvállalatok 60 százaléka minimum három informatikai területre kötött külső céggel szolgáltatási szerződést. Az ezekre költött összegek is cégméretarányosak, így 2004-ben a nagyvállalatok a 10-49 fős szervezetek átlagos kiadásainak közel kilencvenszeresét költötték IT-szolgáltatásokra.

A továbbiakban a hazai kutatást nem érintő, de az IDC által forszírozott s a jövő szempontjából hazánkra nézve is hasznos következtetésekre serkentő osztrák és szlovák IT-szolgáltatáspiaci jellemzőkre, illetve azok 2004-es alakulására térünk ki.

ViszonyĂ­tĂĄsi alap

Az IDC-nek az ausztriai IT-szolgáltatókról és -szolgáltatásokról készült 2004-es felmérése szerint a piac csaknem felét (43 százalék) az ötven körüli szolgáltatónak mindössze egytizede uralja. Az öt legnagyobb közül kettő, a Raiffeisen Informatik és az iT Austria osztrák, a másik három (IBM, Siemens BS, T-Systems) nálunk is piacon lévő nemzetközi érdekeltség. A két privilegizált szolgáltató tavaly kedvező helyzete ellenére további piacokat megcélozva komoly harcot vívott a többi szolgáltatóval. A "megadealek" korának lejárta után is fokozódó verseny által generált árháborúnak 2004-ben sok szolgáltató esett áldozatul.

Az IDC felmérései alapján Szlovákiában az előző évihez képest 18,5 százalékkal növekedtek, s így 2004-ben 248,56 millió dollárra rúgtak az IT-kiadások.

Itt a Top 10-ből ugyan ötöt a helyi piaci szereplők szereztek meg, az első három helyen azonban nemzetközi szállítók állnak. A verseny közöttük a következő években is erősödik. A piac jelentős növekedése ellenére erős küzdelem várható az új dealek lehetőségeihez képest meglehetősen magas szállítószám miatt. A harcban a kisebb cégek nehezen érvényesülhetnek, de a nagyoknak is akadnak - szektorkötődéseik miatt újabb területek felé nehezen továbblépve - problémái. Ilyen körülmények között a piacszerzésre a partnerség, a nagyobb cégekkel való egyesülés lehet a megoldás.

Az ausztriai IT-szolgáltatáspiacot elemző IDC-tanulmány szerint ott tavaly egyértelműen a bankszektor volt a legnagyobb vertikális szegmens. Második helyen a központi államigazgatás áll, amelyet harmadikként az egyedi gyártás követ. A telekommunikáció a negyedik helyre szorul. 2004-ben e négy területről származott az IT-szolgáltatással kapcsolatos kiadások 45,3 százaléka.

A tudás alapú gazdaság és társadalom létrejöttének érdekében tett állami kezdeményezések eredményeként a jelenlegi politikai reformok és az EU-csatlakozás új célokat - zöldmezős beruházások, multinacionális szervezetekkel való együttműködési lehetőségek keresése stb. - adott Szlovákiának, aminek következményeként a következő néhány évre 11-12 százalékos IT-piacbővülést jósol az IDC. A piaci megoszlásra ugyancsak kitér a tanulmány. Az 1990-es években az IT-szolgáltatásokat tekintve leginkább alulfejlett bankoknál 2004-ben a back- és front-office szolgáltatások fejlesztését célzó komoly invesztícióra került sor. A sorban közel azonos költéssel - a folyamatosan napirenden tartott e-government projekteknek és az infrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően - a központi államigazgatás következett. Ausztriához viszonyítva a telekom és az egyedi gyártás piaca helyet cserélt, az ötödik és hatodik helyen a szolgáltatások és a folyamatos gyártás osztozott. A következő évi, továbbra is erőteljes költéseket illetően ugyancsak ezek a szektorok járnak majd élen. Az állami kezdeményezések és a magas szintű tudást, hozzáadott értéket képviselő, ugyanakkor viszonylag alacsony árú helyi munkaerő több, Szlovákián kívüli céget is üzletszerzésre, -alapításra ösztönözhet.

KĂśvetkeztetĂŠsek

Mivel idehaza a bankszektor és az államigazgatás alig mozdult meg az elmúlt években az IT-szolgáltatások kihelyezése tekintetében, Magyarországon várhatóan még nem áldozott le a nagy dealek kora. Az IDC Ausztriát és Szlovákiát érintő elemzése a MOSZ megalakulására s abban az IT-szolgáltatók túlsúlyára is magyarázatot ad. A többnyire lokális vállalkozásokat tömörítő szövetség tagjai a szóban és írásban megfogalmazott céljaikon túl a multinacionális cégek erőfölényét ellensúlyozva próbálnak a piacon fellépni. Ennek ismeretében elgondolkodtató az EDS Magyarország ügyvezetőjének megjegyzése, miszerint a nemzetközi szolgáltatók más nagyságrendet képviselnek, így a kis és közepes cégek piacán nem éri meg nekik szolgáltatni. De mintha ez a piac a hazaiakat sem mozgatná meg igazán. Így elképzelhető, hogy a már meglévő és a jövőben alakuló társulások, szövetségek harcba szállnak a nálunk még potenciálisan elképzelhető megadealekért az IT-kihelyezési szolgáltatópiac jelen lévő legnagyobbjaival (EDS, T-Systems, Accenture stb.). Erre utal a BKV elektronikusjegy-tendere is, amelyen a két multinacionális szolgáltató mellett a MÁV Informatika is elindult. Ugyan kiesett a második rostán, de fellebbezett a döntés ellen.

KĂśltsĂŠgtĂĄnc

Komoly pezsgést - különösen a nagy IT-outsourcingprojekteket illetően - még mindig nem mutat a hazai keresleti piac, amit különösen a bankok esetében "sérelmeznek" a szolgáltatók. Mert bár már nemzetközi háttértámogatással, biztos pénzügyi háttérrel s mostanra kellő tapasztalattal bíró multinacionális szolgáltatók is jelen vannak a hazai piacon, az itthoni bankok - a nemzetközi példákkal ellentétben - még mindig nem mutatnak affinitást az alaptevékenységüktől idegen folyamatok kihelyezésére.

Bízva a nemzetközi trendek követésében, a fentiek ellenére sem árt néhány, a kihelyezés mikéntjét érintő, a szolgáltatások nyújtóinak és igénybe vevőinek tapasztalatain alapuló, a potenciális megbízók számára remélhetően hasznosítható tanácsot közzétenni.

A fejlesztési irányok eldöntése, a stratégia meghatározása nélkül nem szabadna kihelyezésbe kezdeni, hiszen ha szükséges, az ezek szerint rendezett folyamatokhoz rendelhetők a külső szolgáltatások, amelyek formája (pl. hosting, szolgáltatóval közös joint venture, teljes outsourcing) később határozható meg.

Az operatív folyamatok kihelyezése és a stratégiaiak házon belül tartása logikus, s ma már - a konferenciák és erről szóló cikkek, tanulmányok sokaságának eredményeként - gyakorlatilag minden potenciális ügyfél számára ismert. Ami azonban még gyenge lábakon áll, az a házon belüli IT-szervezettel dolgozó cégeknek az IT működésével és működtetésével szembeni közönye. Az üzleti vállalkozások, de még inkább az állami és közigazgatási szervek vezetői igen ritkán ismerik belső IT-jük működtetési költségeit, s a nyújtott szolgáltatás szintjére vonatkozó elvárások is ritkán rögzítettek. A házon belüli elszámolási hiányosságok és redundanciák felesleges többletkiadásokat jelenthetnek, de az IT-területet terhelő feltáratlan, rejtett költségek is drágítják a szolgáltatásokat. Sok helyen a HR-gazdálkodás tényleges rezsije és adóhatékonysága is ismeretlen. Márpedig összehasonlítási lehetőség hiányában az említettek mindegyike hátráltathatja a külső cégtől vásárolt szolgáltatásokra való váltást. Ezekre a versenyképességet csökkentő tényezőkre a költségekkel és adókkal manipuláló cégek ideig-óráig rálegyinthetnek, de a hosszabb távon fennmaradni kívánók rákényszerülnek egyes folyamataik átlátható s így a korábbinál hatékonyabb működtetésére.

Jótékony hatású tőzsde

Nem véletlen, hogy az átlátható működést a parkettre kerülés feltételeként megszabó tőzsde szereplői között egyértelműen magasabb a kihelyezési kedv, s ez itthoni viszonylatban is igaz. Minden megtakarított forint vagy euró a költségstruktúrában azonnal a tulajdonosok zsebébe vándorol, így érdekük a költséghatékony működtetés, a koncentrálás a core businessre. Esetükben a többiekhez képest sokkal erősebb a vezetők tulajdonosi érdekközvetítő szerepe. Ha egy nem tőzsdén lévő, a folyamatok házon belüli működtetését preferáló cégvezetőt kérdezünk vállalata egy-egy funkcionális területének költségeiről, a tőzsde szereplőivel ellentétben nem kapunk egyértelmű választ. Mint ahogy a politika által átjárt állami és közigazgatási szervek, szervezetek vezetőitől sem, akik, bár nemzetközi példák igazolják az outsourcing működésre és költségekre gyakorolt jótékony hatását, ritkán kopogtatnak a szolgáltatók ajtaján.

A kihelyezĂŠsre ĂŠretteket - az ĂĄtlĂĄthatĂł mĹąkĂśdĂŠsen, rendezett folyamatokon tĂşl (vagy ĂŠpp ezĂŠrt) - az outsourcing tĂĄrgyĂĄnak meghatĂĄrozĂĄsĂĄhoz is tĂĄmaszt nyĂşjtĂł stratĂŠgia szerinti mĹąkĂśdĂŠs jellemzi.

Igen - de okosan

Magyarországon a szolgáltatásiszint-mutatók meghatározásának és folyamatos mérésének fontosságát leginkább átlátó controllerek a leglelkesebb outsourcinghívek. A vezetők azonban csak szóban zsörtölődnek, s kívánnak a vállalat core businessétől eltérő IT-tevékenység nyűgeitől szabadulni, ám a gyakorlatban ellenérzéssel viseltetnek az egyablakos kiszolgálást jelentő kihelyezéssel szemben.

Ha mégis sor kerül rá, nem árt figyelemmel lenni arra, hogy a szerződést ugyan a szolgáltató és a megbízó menedzsmentje írja alá, de a működtetés sikeréhez a belső IT és a felhasználók bevonására is szükség van. Kezdetben az outsourcing okáról, lebonyolításáról és eredményeiről mindegyikük másképp gondolkodik, így a sikeres lebonyolításhoz és szolgáltatásnyújtáshoz közös nevezőre kell jutniuk. A hazai dealek általános jellemzője - elsősorban a folyamataikat kevésbé ismerő, illetve nem letisztult tevékenységű kkv-k esetében - a kihelyezni kívánt feladatok, folyamatok meghatározásának, illetve pontosításának hiánya. Sikerre szomjazva ennek is figyelmet kell szentelni.

A szerződés szövegében tisztán megfogalmazott jogi és egyéb garanciák, illetve a nem menetrendszerű események (idő előtti, illetve lejárat utáni szerződésbontás, változáskezelés stb.) bekövetkeztekor végrehajtandó feladatok részletes leírása sok kellemetlenségtől kímélheti meg a szolgáltatást nyújtót és a befogadót. Ugyancsak egyszerűsíti az együttműködést, a kapcsolattartást - a célok és érdekek garanciáját nem megsértve - a két oldal kellő rugalmassága. Ennek hangsúlyozása nálunk különösen fontos, mivel a hazai cégek vezetőinek, tulajdonosainak birtoklási vágya, a végletes megoldások iránti vonzódása útját állja a sokszor a fejlődés vagy talpon maradás egyetlen lehetőségeként mutatkozó kihelyezésnek. A tárgyalási, majd a szolgáltatási szakaszt is megnehezítheti a hazai cégvezetők jelentős hányadát jellemző rugalmatlanság. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tárgyalások megkezdésétől a szerződéskötésig a cégen belüli informatikai változások kezelése kezdetben az ügyfél, később pedig a szolgáltató kompetenciája.

***

MOSZ-tagok

ADECCO Személyzeti Közvetítő Kft.
BTE GTK InformĂĄciĂł- ĂŠs TudĂĄsmenedzsment TanszĂŠk
BT Ltd. MagyarorszĂĄgi FiĂłktelep
E-ware Kft.
FreeSoft Rt.
Grepton Rt.
Informatikai ĂŠs TechnolĂłgiai InnovĂĄciĂłs Park Rt.
IBM MagyarorszĂĄgi Kft.
MÁV Informatika Kft.
Siemens Rt.
SAO-Synergon Informatikai Rendszereket Üzemeltető Kft.

***

Amerika messze van

Míg az USA-ban egymást követik az államigazgatás költségeinek csökkentését célzó IT-outsourcing dealek, valamint az ilyen jellegű szolgáltatásokra fordított kiadások növekedését prognosztizáló előrejelzések, idehaza továbbra is csak reménykednek ehhez hasonló fordulatban a szolgáltatók. Pedig szabványos eljárásoknál - s ebben az állam- és közigazgatás bővelkedik - a leginkább indokolt az outsourcing, de nálunk az említett szervezetek maximum a szerver- és PC-üzemeltetés kihelyezéséig merészkednek. A helpdesk-outsourcingot azonban már a cégek többségéhez hasonlóan felhasználóközeli, vagyis fizikailag falakon belül tartott külső felügyelettel képzelik el.

Az INPUT amerikai piackutató cég 2004 decemberében készült előrejelzése 2004 és 2009 között évenként 8,3, összességében 55 százalékos piacnövekedésről szól. Az üzleti élet gyakorlatát átvéve a minisztériumok is fő tevékenységükre és nem szoftverfejlesztésre, adatközpontok üzemeltetésére kívánnak koncentrálni, s mindössze hozadékként említik meg a kihelyezéssel járó költségcsökkenést. Az említettekben élenjáró Elhárítási (Defence) Minisztérium hang-, video- és adatátvitelt biztosító intranethálózata üzemeltetésére az EDS-sel kötött 6,9 milliárd dolláros szerződést.

Az IT-outsourcingon túl a BPO államigazgatásban való terjedésének alakulására is kedvezőek az előrejelzések. Az INPUT szerint ennek a fenti periódus egészét tekintve 10,9 százalékos növekedése várható. Jelenleg az alkalmazásszolgáltatás teszi ki a szövetségi outsourcing-büdzsé legnagyobb részét, mintegy 37 százalékot, amelybe a kormányzati internet- és alkalmazáskörnyezet egyaránt beleszámít. Ez a szegmens a következő öt évben már kevésbé - 2009-re a 6,4 milliárd dollárt elérve -, mindössze 8,1 százalékkal növekszik. Az említett növekedés legjelentősebb faktorai között a szövetségi műszaki munkaerő csökkenését is említik.