- A szakmai és a köznyelvben egyaránt gyakran szinonimaként használják az NIIF és a Hungarnet kifejezést. Mindenekelőtt arra kérem, tisztázzuk ezeket a fogalmakat!

- Az talán eléggé egyértelmű, hogy az NIIF a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot jelenti. A kulcsszó itt tehát a program, ami az infrastruktúra államilag támogatott, folyamatos fejlesztését és működtetését jelenti. Ennek célja, hogy a tudományos kutatás, a felsőoktatás, valamint az ugyancsak tudományos igényű és kutatási tevékenységet is ellátó közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) számára európai színvonalú, élvonalbeli információs alap-infrastruktúrát hozzon létre, működtessen és fejlesszen. A program kiemelkedő szerepet játszik az internettechnológiák és -alkalmazások széles körű hazai elterjesztésében, az információs társadalom magyarországi kialakításában is. A másik kulcsszó az infrastruktúra. Húsz éve kezdődött el annak a kutatói hálózatnak a kialakítása, amely ma több mint 400 intézményben 600 ezer felhasználó számára biztosítja a globális kommunikációs és információ-hozzáférési, illetve információterítési lehetőséget. Hasonló hálózatok a világ szinte minden országában működnek, és elnevezésük rendszerint valamilyen módon utal az adott országra. Az NIIF programjában megvalósult és működő kutatói hálózat neve a Hungarnet. Ez tehát a kutatás és felsőoktatás speciális igényeit kiszolgáló, országos, nagy sebességű számítógép-hálózati infrastruktúra, valamint az erre épülő köztes rendszerek, szuper-számítástechnikai környezet és kollaboratív alkalmazások összefoglaló neve. A hazai kutatói hálózat IP-gerinchálózata, a HBONE biztosítja az egységes számítógép-hálózati hátteret a vidéki és a fővárosi kutatás számára, illetve az országon belül és európai léptékben egyaránt érvényesülő kutatási esélyegyenlőséget az NIIF tagintézményi köre számára. A Hungarnet egyébként védett névként mást is jelent: ugyanezzel a névvel jött létre több mint tíz éve a Hungarnet Egyesület, amely a hálózat használóinak alulról építkező társadalmi szervezete, és amely valószínűleg a legnépesebb bejegyzett hazai társaság. Végül említsük meg a mindezt menedzselő szervezetet: az NIIF Iroda a kutatói hálózati infrastruktúrát üzemeltető és a fejlesztési programot működtető intézmény, amely jogi státusa és működési modellje révén lehetővé teszi az EU-támogatással megvalósuló projektekben való hazai részvételt. Ugyanúgy, mint ahogy a kutatói hálózatok az EU-tagállamok többségében független szervezetként működnek, a program felügyeletében a kormányzat nálunk is csak indirekt módon vesz részt (általában a felügyeleti testületbe delegált, államtitkári szintű képviselők révén).

- Az elmondottakból az derül ki, hogy az NIIF bár meglehetősen terebélyes, de mégiscsak zárt világ. Hogyan válik ez az információs társadalom egyik motorjává?

- Az NIIF Program működése a társadalom valamennyi szereplője, így a hálózat tényleges használóin túl az állampolgárok, az üzleti és közszolgálati szektor, valamint a kormányzat számára egyaránt jelentős előnyökkel jár. Összességében növeli hazánk versenyképességét, támogatja a tudás és a műveltség növekedését. Magyarország számára a kitörést a tudás alapú gazdaság megteremtése jelenti, aminek alapja az európai szintű kutatási és fejlesztési háttér, valamint annak az egész kontinensre kiterjedő hálózati infrastruktúrája. Az NIIF Program keretében működő infrastruktúra az ország határain belül, a belföldi hálózatot és annak nemzetközi összeköttetését tekintve is megteremti ezt a nélkülözhetetlen alapot, lehetőséget adva a szoros kapcsolódásra az európai kutatás-fejlesztéshez, illetve a hazai szervezetek számára biztosítva, hogy egyenrangú partnerként vehessenek részt a nemzetközi együttműködésekben. Az EU által támogatott, élenjáró kutatás-fejlesztési projektek túlnyomó része nemzetközi, nagyszámú résztvevőt magukba foglaló konzorciumok keretében valósul meg. Az együttműködés nélkülözhetetlen eszközei a kutatói hálózatok, amelyek a legkorszerűbb kommunikációs eszközök mellett a különböző nagy értékű vagy egyedi erőforráshoz való hozzáférést is lehetővé teszik. A páneurópai kutatói hálózat, a GEANT2 többek között biztosítja az adatátvitelt a CERN új részecskegyorsítója felé, de éppígy megemlíthető akár a BioCASE hálózat, amely a legnagyobb biológiai gyűjteményeket kapcsolja össze, a rádiócsillagászati megfigyeléseket végző VLBI obszervatóriumok munkájának valós idejű összehangolását lehetővé tevő felhasználás vagy éppenséggel a távdiagnosztika és a gyógyítás szolgálatában álló T@lemed projekt. Az NIIF Program infrastruktúrája - amely építőeleme a 34 országot magában foglaló páneurópai kutatói hálózatnak - jelenti a kapcsolódási pontot a hazai kutatás-fejlesztés és a közgyűjteményi kör számára, amelyen keresztül az EU-projektekben elérhető előnyök maximálisan kiaknázhatók. Az uniós támogatások lehetővé teszik magas hozzáadott értéket előállító kutatóhelyek és a köréjük épülő munkahelyek létrehozását. Hozzáférhetővé válnak olyan egyedi és nagy értékű erőforrások, amelyek megépítésére hazánkban a pénzügyi korlátok miatt nincs lehetőség. A nagy sebességű adathálózati kapcsolatok online hozzáférést biztosítanak akár több ezer kilométerre lévő, másodpercenként akár gigabájtnyi adatmennyiséget szolgáltató rendszerekhez. Olyan ismeretekhez, tudáshoz jutnak hozzá a hazai kutatók és diákok, amely máshol nem érhető el, és amelynek hasznosítása a hazai kutatás-fejlesztésben és oktatásban hazánk versenyképességét növeli. A megszerzett tudás egyrészt a felsőoktatásból kilépő szakemberek szakismerete, másrészt a szoros ipari együttműködés révén gyűrűzik át a piaci szférába.

- SzĂĄmszerĹąen hogyan tudnĂĄ ĂŠrzĂŠkeltetni az NIIF uniĂłs kapcsolatĂĄt?

- A közös kutatói hálózat finanszírozásán túl az EU/EC évente több milliárd euró támogatást nyújt a kutatás-fejlesztés számára, amelynek egy része Magyarországra jut - feltéve, hogy képesek vagyunk az EU által finanszírozott projektekben való nemzetközi együttműködésre. És itt újból kulcsszereplővé válik a kutatói hálózat: az élvonalbeli hálózati infrastruktúra nélkül a nemzetközi kapcsolattartás, a projekt-együttműködés lehetetlenné válna, és az ország elesne a projektekre irányuló EU-támogatásoktól. Az NIIF Program tagintézményei - főként a nagy egyetemek és kutatóintézetek - évente együttesen 10 milliárd forintot meghaladó támogatáshoz jutnak hozzá olyan uniós projektek keretében, amelyek a kutatói hálózatot aktívan használják fejlesztéseik során. Ezen belül is azoknak a pályázatoknak az összesített támogatása, amelyeknek témája közvetlenül a kutatói hálózatok fejlesztésével kapcsolatos (nagy sebességű hálózatok, Grid, IPv6 stb.), meghaladja az 1 milliárd forintot. A nemzetközi konzorciumokhoz való csatlakozáshoz, illetve a projektek sikeres megvalósításához jelentős mértékben hozzájárult a hazai kutatói hálózat megléte és annak európai élvonalat képviselő színvonala. Az NIIF Program a 90-es évek közepétől aktív résztvevője a közös európai kutatói hálózati fejlesztéseknek, infrastrukturális, szervezeti és együttműködési szinten is több szállal kapcsolódva az EU által támogatott kezdeményezésekhez. Az elmúlt évtized eredményei bizonyították, hogy csak összeurópai kezdeményezések keretében érhetők el olyan eredmények, amelyek a hazai kutatás és felsőoktatás számára élenjáró, a nemzetközi együttműködésben esélyegyenlőséget nyújtó infrastruktúrát biztosítanak. Ennek megfelelően az NIIF Programnak a jövőben is az európai fejlődési trendekhez, valamint a kutatás és felsőoktatás terén megfogalmazódó igényekhez igazodó pályán kell fejlődnie.

- TĂśbbszĂśr is emlĂ­tette az NIIF-nek a versenykĂŠpessĂŠgre gyakorolt hatĂĄsĂĄt. Tudna erre konkrĂŠt pĂŠldĂĄkat mondani?

- Az NIIF Program működése, hasonlóan a többi európai kutatói hálózati szervezethez, jelentős piacélénkítő hatást fejt ki az ICT-, azon belül is főként a távközlési szektorban. Az NIIF kettős szerepben jelenik meg a piacon: egyrészt jelentős vásárlóerőt képviselő vevőként, másrészt az új technológiák bevezetésében segítő partnerként, tesztterepként. Az európai kutatói hálózatok többsége, így az NIIF Program sem rendelkezik saját tulajdonú infrastruktúrával. A speciális kutatói alaphálózat kiépítéséhez többségében a távközlési cégektől szerzi be az élenjáró technológiát képviselő egyedi szolgáltatásokat, és azokat integrálja egységes rendszerré, amihez felhasználja az európai kutatói hálózati szervezeten keresztül elérhető tapasztalatokat és saját alkalmazott kutatás-fejlesztési eredményeit. A meghatározó távközlési cégek országos gerinchálózataik fejlesztésekor ennek megfelelően nagymértékben figyelembe veszik az NIIF követelményeit és speciális technológiai elvárásait. A távközlési szolgáltatások nagy mennyiségben való beszerzése egyúttal jelentős versenyt is eredményezett az NIIF valamennyi közbeszerzési eljárásában, a beszerzési modell pedig lehetővé tette, hogy a hazai piacon jelen lévő valamenynyi jelentősebb szolgáltató részt vegyen az élenjáró technológiát megvalósító rendszer kiépítésében. Az NIIF több piaci szereplővel alakított ki igen szoros együttműködést a közösen beadott és nyertes GVOP-pályázatok megvalósítása során is. Az NIIF a piaci verseny fokozása mellett katalizálja a versenyképességet növelő folyamatos fejlődést és az új technológiák bevezetését. Az NIIF felhasználói körén belül jelennek meg először a legújabb technológiák iránti igények, hiszen a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás az első alkalmazója az élenjáró adathálózati technológiáknak (pl. a web, az IT-iparágban jelentős változásokat eredményező grid, valamint a hibrid IP-hálózatok technológiája is a kutatói hálózati körből indult el). Az új technológiák bevezetése természetszerűleg magában hordozza az első alkalmazásból adódó bizonytalanságokat és alkalmazási nehézségeket. A kutatói hálózatok ugyanis a gyártók és szolgáltatók partnereként jelennek meg az új technológiák bevezetésében, tesztkörnyezetet biztosítanak, és aktívan támogatják a piaci szereplők fejlesztéseit az igények megfogalmazása, illetve a szabványosítási folyamatban való részvétel által. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kutatói hálózatok által betöltött szerepet piaci alapon nem lehet megvalósítani, mivel a vállalkozások nyereségorientáltsága nem egyeztethető össze a kutatói hálózatok céljaival és speciális szerepkörével. A kutatói hálózatok által elért eredmények ugyanis a gazdaságban - az akadémiai körben és a piaci szereplőknél egyaránt - hatványozott módon, ám csak áttételesen hasznosulnak. Az itthon alkalmazott működési modell indokoltságát és helyességét támasztja alá az is, hogy valamennyi EU-tagállamban, illetve a csatlakozásra váró országokban is az NIIF Programhoz hasonló független kutatói hálózatok és azokat fejlesztő/üzemeltető szervezetek működnek évtizedek óta. A kutatói hálózatok kritikusságát jól mutatja a bolgár példa. Az ottani kutatói hálózatot, illetve hálózati szervezetet a 90-es évek végén elsorvasztotta az az elhibázott koncepció, amely az integrált kutatói hálózat működésének támogatását megszakítva az akadémiai kör intézményeire hárította saját adathálózati összeköttetéseinek kialakítását, kiszolgáltatva az érintett intézményeket a piaci lehetőségeknek. A kutatói hálózat megszüntetése miatt Bulgáriát kizárták a GEANT projektből, ami jelentős EU-támogatások elvesztését, valamint az ottani kutatás-fejlesztés uniós projektekben való részvételének meghiúsulását okozta. A technológiai lemaradás és a pénzügyi veszteségek vezettek oda, hogy az elmúlt évben jelentős erőfeszítések árán újraszervezték a kutatói hálózatot, amely idén újból csatlakozhatott a GEANT-hoz. A többéves lemaradás behozatala viszont éveket fog igénybe venni, illetve jelentős többletkiadást, járulékos beruházásokat igényel.

- A kutatás és az ipar kapcsolata még könnyen érthető. De hogyan mutatkozhatnak meg az NIIF eredményei például a kultúra területén?

- A műveltség növelésében és a nemzeti kulturális örökség megőrzésében mára már nélkülözhetetlen eszközzé vált a fejlett információs és kommunikációs technológia, mindenekelőtt a nagy sebességű internet-hozzáférés, amely a korábbinál tágabb kör számára és jobb minőségben teszi elérhetővé a létrehozott kulturális értékek, ismeretanyagok, a közgyűjtemények online elérését. Nem véletlen, hogy a kutatói hálózatnak már az első időkben is meghatározó, markáns felhasználói voltak a könyvtárak, levéltárak, múzeumok. A Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozásának ötletét is az NIIF Program karolta fel, és mind a mai napig biztosítja annak technikai hátterét. Ezen a téren kiváló partnerkapcsolat alakult ki a működés feltételeit biztosító Országos Széchényi Könyvtárral. Hasonló kulturális kezdeményezésünk volt a KÖZELKAT (Közös Elektronikus Katalógus), amely különféle könyvtári rendszerek egységes lekérdezhetőségét valósítja meg, azaz a legtöbb ismert könyvtári rendszer lekérdezési felületét alakítja (konvertálja) egységes (közös) lekérdezési felületté. Ide sorolható a MOKKA (Magyar Osztott Könyvtári Katalógus), de számos további alkalmazás és projekt is fut az NIIF berkeiben. Mindezek - a fentebb elmondottakkal együtt - talán már kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a kutatói hálózat valóban meghatározó szerepet játszik az információs társadalom hazai megalapozásában, illetve kiteljesedésében.

***

Óriási előrelépés az európai kutatás infrastruktúrája terén

34 ország több mint 3 millió kutatója minden eddiginél jobb együttműködést valósíthat meg a tudományos munkában a világ első nemzetközi hibrid hálózatának beindításával.

A GEANT2 (Gigabit European Academic Networking Technology) hálózat Európa kutatói közösségének eddigi legnagyobb ilyen jellegű infrastruktúrája, amely a legfejlettebb kutatási területek hatalmas adatmennyiségeinek kezelésére is alkalmas módon továbbfejlesztett erőforrásokat kínál. Mindezt pedig anélkül, hogy a kutatási-felsőoktatási-közgyűjteményi közösségek számára eddig rendelkezésre álló magas színvonalú szolgáltatásokat bármiféle kedvezőtlen hatás érné.

A hálózat a szokásos internetes technológiának megfelelő hálózati hozzáférés lehetősége mellett olyan dedikált (kapcsolt) összeköttetések létrehozását is lehetővé teszi, amelyek a bonyolult hálózat egyes ágainak igény szerinti összekapcsolásával a legigényesebb alkalmazások adatforgalma számára kiemelt prioritású útvonalakat képeznek. Az alkalmazott technológia lényeges jellemzője és egyik újdonsága, hogy a hálózat túlnyomó részét nem távközlési szolgáltatóktól bérelt összeköttetésekből, hanem az európai kutatói hálózati közösség saját üvegszálas kábeleinek és korszerű kiegészítő eszközeinek felhasználásával építi ki maga a közösség, a DANTE (Delivery of Advanced Network Technology to Europe) koordinációjára és közreműködésére támaszkodva. Ez nem csupán a hálózat jellemzői, hanem a költségek tekintetében is komoly előnyöket jelent.

A GEANT2 - amely a korábbi GEANT hálózat helyét veszi át - az erőforrások és a szakmai háttér eddiginél szélesebb körét teszi elérhetővé az európai kutatási-felsőoktatási-közgyűjteményi intézmények számára azáltal, hogy Észak-Amerika, Japán, Dél-Amerika, a mediterrán régió, a Közel-Kelet, Dél-Afrika és az ázsiai pacifikus régió jelentős részének kutatói közösségei felé is nagy kapacitású hálózati összeköttetést biztosít. Ily módon a globális kutatási együttműködés jelentős mértékben leegyszerűsödik, miközben a világ legnagyobb kutatói kapcsolatrendszere alakul ki.

Az európai kutatási és felsőoktatási hálózatok fejlődésének immár hetedik generációját képviselő GEANT2 kiépítésére irányuló nagy nemzetközi projektet az EU Bizottsága 93 millió euróval támogatja, és ezzel a költségek mintegy 50 százalékát fedezi. A fennmaradó hányadot a nemzeti kutatói hálózati szervezetek biztosítják - köztük a magyarországi NIIF/Hungarnet, amely a részt vevő harminc nemzeti kutatói hálózat egyikeként a legjobbakkal egyenértékű GEANT2-kapcsolattal rendelkezve a hazai kutatói közösség számára valóban világszínvonalú számítógép-hálózati lehetőségeket biztosít.

A GEANT2 és a DANTE kapcsán további információk a http://www.dante.net címen, az NIIF/Hungarnetről pedig a http://www.niif.hu címen találhatók.