A mĹąholdas földmegfigyelés, a térinformatika és a mesterséges intelligencia összekapcsolása új lehetőségeket nyithat az aszály, a városi hőszigetek és más környezeti változások vizsgálatában. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar (ELTE IK), a Lechner Tudásközpont és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) együttmĹąködési keretmegállapodást írt alá, hogy közös kutatásokkal, innovatív technológiák fejlesztésével és gyakorlatorientált oktatási programokkal hasznosítsák a három szervezet egymást kiegészítő kompetenciáit.

A klímaváltozás hatásainak megértéséhez és az alkalmazkodást segítő intézkedések megtervezéséhez egyre pontosabb és részletesebb környezeti információkra van szükség. A mĹąholdak ma már hatalmas mennyiségĹą adatot szolgáltatnak a Föld felszínéről, ezek feldolgozása és értelmezése azonban komoly informatikai kihívást jelent. A mesterséges intelligencia, különösen a mélytanulási módszerek alkalmazása új távlatokat nyit ezen adatok elemzésében, a környezeti folyamatok felismerésében és előrejelzésében.

Az együttmĹąködés egyik ígéretes kutatási iránya a szélsőséges időjárási és környezeti jelenségek nagyléptékĹą megfigyelése és modellezése. A mĹąholdfelvételek és a meteorológiai adatok együttes elemzésével vizsgálható például az aszály területi kiterjedése, a talaj nedvességtartalmának változása, az elsivatagosodás folyamata vagy a városi hőszigetek kialakulása. Az eredmények hozzájárulhatnak a mezőgazdasági károk mérsékléséhez, a vízgazdálkodási döntések megalapozásához és a városi környezet élhetőbbé tételéhez.

A kutatásokban kiemelt szerepet kaphatnak a nagy nyelvi modellek és a mélytanulási eljárások, köztük a konvolúciós neurális hálózatok, amelyek képesek nagy mennyiségĹą képi adatban összetett mintázatokat felismerni (GeoAI). Segítségükkel automatizálható például a felszínborítás változásainak követése, a belvízzel érintett területek azonosítása vagy a növényzet állapotának elemzése. A különböző időpontokban készült felvételek összehasonlításával nemcsak az aktuális állapot térképezhető fel, hanem a hosszabb távú változások is nyomon követhetők.

Az adatok hozzáférhetősége kulcskérdés

A közös kutatások egyik legfontosabb kérdése, hogy milyen földmegfigyelési adatok állnak rendelkezésre, és ezek milyen feltételekkel használhatók fel. Az Európai Ĺ°rügynökség (ESA) és az európai Copernicus program révén jelentős mennyiségĹą mĹąholdas adat érhető el szabadon, ami különösen kedvező feltételeket teremt a tudományos kutatásokhoz és az új algoritmusok fejlesztéséhez.

A mĹąholdas megfigyelés nagy előnye, hogy kiterjedt földrajzi területek rendszeres vizsgálatát teszi lehetővé. A különböző érzékelők ráadásul nemcsak a látható fény tartományában gyĹąjtenek információkat: az infravörös és más spektrális tartományok adatai olyan jelenségek megfigyelését is lehetővé teszik, amelyek hagyományos fényképeken nem láthatók.

Bizonyos kutatási feladatokhoz ugyanakkor ennél jóval nagyobb térbeli felbontás szükséges. A Lechner Tudásközpont rendelkezésére álló, országos légifelmérésekből származó nagyfelbontású ortofotók, LiDAR pontfelhők és más térinformatikai és távérzékelési adatállományok különösen értékesek lehetnek a részletes elemzésekhez. 

Az együttmĹąködés ezért nemcsak új elemzési módszerek kidolgozására, hanem a kutatási célú adathasználat lehetőségeinek feltárására is irányulhat. A különböző felbontású és eredetĹą adatok összekapcsolása, valamint a megfelelő hozzáférési keretek kialakítása jelentősen bővítheti a hazai térinformatikai és mesterségesintelligencia-kutatások lehetőségeit.

A partnerek emellett közös szakmai fellépéssel és érdekérvényesítéssel is támogatni kívánják a hazai téradat-infrastruktúra kialakítását, fejlesztését és korszerĹąsítését. Ez a törekvés szorosan kapcsolódik a Lechner Tudásközpont 2026–2030-as Téradat-stratégiájához, amelynek egyik fő célja a Nemzeti Téradat-ökoszisztéma megteremtése, hogy a hazai téradatvagyon minél szélesebb körben hasznosulhasson, és erősödjön az állami, tudományos és innovációs, piaci szereplők együttmĹąködése.

Valós adatok, valós problémák az egyetemi oktatásban

Az együttmĹąködés az oktatásban is új lehetőségeket kínál. Az ELTE és a Lechner Tudásközpont között már korábban is mĹąködtek szakmai kapcsolatok, amelyek keretében közös oktatási tevékenységek, szakdolgozati témák és szakmai gyakorlatok valósultak meg.

Az új keretmegállapodás lehetőséget teremt ezek megújítására és kibővítésére. Vendégelőadások, speciális kurzusok, közösen meghirdetett szakdolgozati témák és szakmai gyakorlatok révén a hallgatók közvetlenül kapcsolódhatnak be a térinformatika, a távérzékelés és a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásaiba.

A cél, hogy a hallgatók ne csupán kész technológiákat ismerjenek meg, hanem valós adatokon, valós kutatási és fejlesztési problémák megoldásán dolgozhassanak, miközben tapasztalatot szereznek a nagy adathalmazok feldolgozásában, az MI-modellek fejlesztésében és az eredmények gyakorlati értelmezésében.

Közös kutatások és nemzetközi pályázatok

A három szervezet együttmĹąködésében az ELTE kutatási és módszertani kompetenciái, a Lechner Tudásközpont térinformatikai és távérzékelési szakértelme és adatvagyona, valamint a Neumann Társaság szakmai és vállalati kapcsolatrendszere egészíthetik ki egymást.

Az együttmĹąködés további fontos célja a közös hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázatok előkészítése, különös tekintettel az európai földmegfigyelési és Ĺąrtechnológiai programokhoz kapcsolódó lehetőségekre.

A partnerség hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a Magyarországon rendelkezésre álló értékes térinformatikai adatállományok és a korszerĹą mesterségesintelligencia-módszerek összekapcsolásából olyan új megoldások szülessenek, amelyek a tudományos kutatás mellett a környezetvédelemben, a mezőgazdaságban és a településfejlesztésben is hasznosíthatók.

English Summary

The Eötvös Loránd University (ELTE), the Lechner Knowledge Centre and the John von Neumann Computer Society (NJSZT) have signed a cooperation agreement to advance research, innovation and education at the intersection of satellite Earth observation, geoinformatics and artificial intelligence. Their joint efforts will focus on developing AI-based methods to analyse satellite imagery and geospatial data, supporting the monitoring of droughts, urban heat islands, land cover changes and other environmental processes. The partnership will also explore opportunities to combine freely available Copernicus satellite data with high-resolution aerial imagery, LiDAR point clouds and other geospatial datasets. In addition to joint research and technology development, the organisations aim to strengthen practical, project-based education by involving students in real-world research and development challenges. They will also work together to prepare national and international R&D projects and support the development of Hungary's geospatial data infrastructure. Ultimately, the collaboration aims to turn advanced geospatial technologies and AI solutions into practical tools for environmental protection, agriculture and urban development.