A mesterséges intelligencia alapjaiban formálhatja át az iskolai oktatást: megváltozhat a tanórák felépítése, új szerepet kaphatnak a pedagógusok, és egyre nagyobb teret nyerhet az AI-tutor, valamint a fordított tanterem módszere. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy újragondoljuk, mit és milyen módszerekkel tanítunk a gyerekeknek. A Raabe Klett Jövőóra – AI az oktatásban címĹą konferenciájának előadói szerint a technológia tudatos alkalmazása különösen a sajátos nevelési igényĹą (SNI) tanulók számára teremthet új lehetőségeket.

A fordított tanterem (flipped classroom) egyre több oktatási szakember szerint a jövő egyik meghatározó tanítási módszere lehet. Lényege, hogy a diákok otthon ismerkednek meg az új tananyaggal, az iskolai órákon pedig több idő jut a közös gondolkodásra, a kreatív feladatokra, a gyakorlásra és a nehezebben érthető témák megbeszélésére. Így a tanóra nem csupán a tanári magyarázatról és a jegyzetelésről szól, hanem aktívabb, együttmĹąködésre épülő tanulási folyamattá válik.

Bár a módszer korábban is ismert volt, a mesterséges intelligencia új lendületet adhat az elterjedésének. A diákok ugyanis személyre szabott tanulótársként vagy tutorként is használhatják az AI-t, amely segíthet a tananyag megértésében és az otthoni felkészülésben – vélik a Jövőóra – AI az oktatásban konferencia előadói.

A nyelvkönyveket, tankönyveket és szakkönyveket kiadó, emellett szakmai továbbképzéseket szervező Raabe Klett november 21-i rendezvényén a résztvevők olyan gyakorlati példákkal és már bevált módszerekkel ismerkedhetnek meg, amelyeket a pedagógusok a mindennapi óvodai és iskolai munkában is alkalmazhatnak. A programban a mesterséges intelligencia tanórai felhasználása mellett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban készülő iskolai MI-stratégia kérdései is helyet kapnak.

Hogyan előzhető meg, hogy az AI pusztán a házi feladatok megoldásának eszköze legyen?

Az internet megjelenése önmagában nem eredményezett alapvető változásokat a magyar oktatásban, a mesterséges intelligencia gyors térnyerése azonban új lehetőséget teremthet arra, hogy az oktatási rendszer régóta fennálló problémáival is érdemben foglalkozzunk – véli Forró Tamás, a Raabe Klett stratégiai és üzletfejlesztési vezetője.

FotĂłnk illusztrĂĄciĂł, forrĂĄs: Pixabay/zapCulture

Ehhez azonban az iskoláknak azt is el kell érniük, hogy a diákok ne egyszerĹą házifeladat-megoldó automataként tekintsenek az AI-ra. Ennek egyik feltétele, hogy az oktatás ismét teret adjon a gyerekek természetes kíváncsiságának és a felfedezés örömének.

Érdemes lenne ezért felülvizsgálni, valóban szükség van-e ennyi tantárgyra, indokolt-e nagyobb választási szabadságot biztosítani a tanulóknak, és hogyan lehetne csökkenteni a túlzott tanulmányi terhelést. A fordított tanterem is csak megfelelő feltételek mellett mĹąködhet hatékonyan: ha a diákok naponta nyolc-kilenc tanórán vesznek részt, aligha várható el tőlük, hogy otthon további órákat töltsenek az AI-tutor segítségével történő tanulással.

Az AI a sajátos nevelési igényĹą tanulók támogatásában is fontos szerepet kaphat

„A többségi pedagógusok borzasztóan kétségbe vannak esve attól, hogy nem tudják, hogyan nyúljanak az SNI-s, diszes, figyelemzavaros vagy autista gyerekekhez, mert semmiféle támpontot nem kapnak” – hívja fel a figyelmet a problémára Aknai Dóra Orsolya gyógypedagógus, neveléstudományi kutató.

Magyarországon az elmúlt években jelentősen emelkedett a sajátos nevelési igényĹą gyermekek száma. A súlyos tanulási zavarral küzdő tanulók száma például 2001 és 2025 között mintegy 7000-ről 52 ezerre nőtt. A statisztikák ráadásul csak azokról a gyermekekről adnak képet, akik már hivatalos diagnózist kaptak.

A szakember szerint a mesterséges intelligencia egyfajta „láthatatlan gyógypedagógiai asszisztensként” segítheti mind a sajátos nevelési igényĹą tanulókat, mind az őket támogató pedagógusokat. Az AI lehetőséget adhat arra, hogy a tananyagot a gyerekek egyéni szükségleteihez és tanulási sajátosságaihoz igazítsák.

„Ha egy diszlexiás diák leül például történelmet tanulni, sokkal nehezebb dolga van, mint az osztálytársainak, hiszen a diszlexia miatt ő az olvasás technikájára koncentrál, és nehezebben érti magát a szöveget. Az AI azonban segíthet úgy átalakítani a tananyagot, hogy könnyebben hozzáférjen. Kérheti például ezt: bontsd rövid részekre ezt a szöveget, mert nehezen olvasom, és így nem értem, ezért magyarázd is el egyszerĹąbben” – magyarázza Aknai Dóra Orsolya.

Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy annak megítélése, melyik megoldás nyújt valódi segítséget, és hogy a gyermek valóban megértette-e a tananyagot, továbbra is a pedagógussal együtt végzett munkát igényli.

„A workshopon azt szeretném megmutatni, hogyan lehet az AI segítségével különböző módokon hozzáférhetővé tenni ugyanazt a tananyagot, és hogyan dönthetjük el, melyik megoldás segít valóban az adott gyermeknek. Az eszköz adhat ötleteket és gyorsíthatja az előkészítést, de a gyermek ismeretét és a pedagógiai döntést nem helyettesíti” – mondja a konferencián tartandó workshopjáról.

Gyakorlati példák és új módszerek a Jövőóra konferencián

A Raabe Klett Jövőóra – AI az oktatásban címĹą konferenciáját 2026. november 21-én, szombaton rendezik meg az ELTE lágymányosi campusán.

A rendezvényen többek között az AI tanórai alkalmazásáról, a mesterséges intelligenciával támogatott óratervezésről, a tanulók egyéni támogatásáról és a felelős iskolai MI-stratégia kialakításáról lesz szó. A program arra is kitér, mely készségek válnak még fontosabbá a mesterséges intelligencia korában.

A konferenciát elsősorban általános és középiskolai pedagógusoknak, intézményvezetőknek, valamint azoknak ajánlják, akik szeretnének tudatosan felkészülni az AI oktatásra gyakorolt hatásaira. A program egyes előadásai és szekciói az óvodapedagógusok és az óvodai nevelésben dolgozó szakemberek számára is hasznos ismereteket kínálhatnak.

English Summary

Artificial intelligence could fundamentally transform education in Hungary by reshaping classroom practices, redefining teachers’ roles, and making AI-powered tutors and flipped classrooms more common. At the Raabe Klett conference Jövőóra – AI az oktatásban (Future Classroom – AI in Education), experts will explore practical ways to integrate AI into teaching and learning. However, meaningful change will require a rethink of curricula, student workloads, and teaching methods to ensure that AI supports learning rather than simply completing homework. AI could be particularly beneficial for students with special educational needs (SEN), including those with dyslexia, attention difficulties, or autism, by making learning materials more accessible and tailored to individual needs. Nevertheless, AI should complement teachers’ professional judgment, not replace it. The conference will take place on 21 November 2026 at ELTE’s Lágymányos campus in Budapest, bringing together educators and school leaders to discuss responsible and effective uses of AI in education.