A hallgatók maguk tanulják meg használni az MI-t

 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudást a hallgatók többsége önállóan, informális módon sajátítja el. Mindössze 3,6 százalékuk vett részt olyan szervezett egyetemi órán, amely kifejezetten az MI-ről szólt. Mindez arra utalhat, hogy a felsőoktatási intézmények egyelőre nem minden esetben tudnak lépést tartani a hallgatói igényekkel, miközben a diákok már intenzíven használják ezeket az eszközöket.

 

A kutatás arra is kitért, mennyire érzik magukat jártasnak az MI használatában. A válaszadók 41,7 százaléka készségszinten alkalmazza ezeket az eszközöket, további 10,5 százalék pedig már profinak, vagyis akár „számtalan promptot író felhasználónak” tartja magát.

 

 

 

Használják, de nem hisznek el mindent

 

Bár az egyetemisták tömegesen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, korántsem fogadják el kritikátlanul az általa generált információkat.

 

Egy tízfokú skálán kellett értékelniük, mennyire bíznak az MI válaszaiban, ahol az 1-es teljes bizalmatlanságot, a 10-es pedig az információk ellenőrzés nélküli elfogadását jelentette. Az átlag mindössze 4,5 pont lett. Ez azt mutatja, hogy a hallgatók többsége fenntartásokkal kezeli az MI által szolgáltatott információkat, és jellemzően vissza is ellenőrzi azokat.

 

A bizalom ugyanakkor a használat gyakoriságával együtt növekszik. Azok, akik kevésbé jártasnak tartják magukat az MI használatában, átlagosan 3-as értéket adtak a bizalmi skálán, míg a gyakorlottabb felhasználóknál ez az érték már 5 volt.

 

Ez azonban továbbra sem jelenti azt, hogy a hallgatók ellenőrzés nélkül, teljes egészében MI által generált beadandókkal szeretnék teljesíteni egyetemi kötelezettségeiket.

 

 

Mire használják az MI-t az egyetemen?

 

A megkérdezettek elsősorban két területen tartják igazán hasznosnak a mesterséges intelligenciát:

 

• szövegírásban, amely 7,9 pontot kapott a tízfokú skálán;

• összefoglalók készítésében, amely 7,6 pontos értékelést ért el.

 

Az MI leginkább a forráskutatásban és a szövegalkotásban képes jelentős időt megtakarítani a hallgatóknak. Vannak azonban olyan területek is, ahol jóval kevésbé érzik hatékonynak.

 

Ilyen például a kódírás, amely mindössze 4,7 pontot kapott, illetve a kép- és videógenerálás, amely 5,4-es értékelést ért el.

 

A különböző képzési területek között ezen a ponton jól látható különbségek rajzolódnak ki. A mĹąszaki és informatikai hallgatók lényegesen hasznosabbnak tartják az MI-t kódírásra: az informatikusok 7,1, a mĹąszaki területen tanulók 5,5 pontot adtak erre a célra. A humán szakos hallgatóknál ugyanez az érték mindössze 3,7.

 

Ezzel szemben a szövegírás és a fordítás elsősorban a gazdasági és társadalomtudományi képzéseken bizonyul fontos MI-s felhasználási területnek.

 

 

Az egyetemek egyelőre nem mindenhol tartják a lépést

 

A kutatás arra is kereste a választ, hogy a hallgatók mennyire tartják igazságosnak saját egyetemük és oktatóik hozzáállását az MI használatához.

 

A négyfokú skálán az egyetemek MI-re vonatkozó szabályozása 3,3-as értékelést kapott, ami kifejezetten pozitívnak mondható. Az oktatók hozzáállását ugyanakkor a hallgatók egy tízfokú skálán átlagosan 5,8 pontra értékelték.

 

Érdekes különbség figyelhető meg a képzési területek között is. A mĹąszaki és informatikai hallgatók kritikusabban látják saját intézményeik MI-re vonatkozó szabályozását, és oktatóikat is szigorúbbnak érzik. Mindez annak ellenére van így, hogy ők sem használják kevésbé intenzíven a mesterséges intelligenciát, mint más szakok hallgatói.

 

Az MI-vel kapcsolatos kérdésekben ráadásul a diákok elsősorban nem az egyetemi oktatókhoz fordulnak. A válaszadók sokkal inkább önállóan, az internet és az MI-eszközök segítségével keresik meg a szükséges információkat.

 

A kutatásban részt vevők az alábbi forrásokat használják:

 

• Internet: 74,5 százalék

• MI-eszközök: 37,9 százalék

• Szakirodalom: 29,3 százalék

• Egyetemi oktató: 26,8 százalék

• Ismerősök: 24,8 százalék

• Csoporttársak: 22,9 százalék

• Szülők: 5,0 százalék

 

Az adatok alapján az oktatók tehát nem számítanak elsődleges információforrásnak az MI használatával kapcsolatban, inkább csak egyek a hallgatók által igénybe vett lehetőségek közül.

 

Nem tiltani, hanem megtanítani kell

 

A megkérdezett egyetemi vezetők és szakértők szerint az intézmények egyre inkább a mesterséges intelligencia tudatos használatára helyezik a hangsúlyt a tiltás helyett. Ennek részeként rugalmas kereteket igyekeznek kialakítani.

 

Az MI alapvetően használható lehet a tanulásban, a kutatásban és más egyetemi munkafolyamatokban, amennyiben az adott oktató ezt nem korlátozza, illetve a használat nem sérti az etikai, adatvédelmi vagy jogi előírásokat.

 

A legfontosabb alapelv, hogy a mesterséges intelligencia segédeszköz legyen, ne pedig a hallgató saját szellemi teljesítményének helyettesítője.

 

Az egyetemek és karok a központi szabályokat saját szakterületükhöz igazíthatják, így az MI használatával kapcsolatos elvárások akár tantárgyanként is eltérhetnek.

 

Egy dolog azonban mindenhol kiemelten fontos: az átláthatóság. A hallgatóknak jelezniük kell, hogy egy feladat elkészítése során mikor és milyen mértékben használtak MI-eszközt, szükség esetén pedig a felhasznált promptokat is fel kell tüntetniük.

 

A szabályok betartása ugyanakkor nem egyszerĹą, hiszen sok hallgató nincs tisztában az intézményi előírásokkal. Éppen ezért egyre fontosabbá válik, hogy az MI etikus és tudatos használatára már középiskolás korban elkezdjék felkészíteni a diákokat.

 

 

Az MI-vezérelt háztartási robotokra még várni kell

 

Az ipari és gyártási célú robotok megítélése kifejezetten pozitív a hallgatók körében: 78,5 százalék támogatja az MI által vezérelt robotok alkalmazását ezeken a területeken.

 

Az otthoni robotok megítélése már jóval megosztóbb. A válaszadók 56 százaléka elfogadja a használatukat, míg 47 százalékuk ki is próbálna egy ilyen eszközt. A hallgatók nagyjából fele azonban továbbra is kevésbé pozitívan viszonyul a háztartási robotok elterjedéséhez.

 

Akik viszont szívesen igénybe vennének ilyen gépeket, elsősorban a fizikai házimunkát bíznák rájuk – például a porszívózást és a takarítást. A társas funkciók ezzel szemben egyáltalán nem bizonyultak népszerĹąnek: mindössze 3,6 százalék választaná ezt a lehetőséget.

 

Az MI már az egyetemeken van – a kérdés az, hogy az intézmények felzárkóznak-e

 

A Siemens Zrt. és az UNIside közös kutatása egyértelmĹąen azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia már nem egy távoli, jövőbeli technológia: a magyar egyetemisták mindennapi tanulásának részévé vált.

 

A hallgatók tömegesen használják az MI-eszközöket, és sok esetben saját maguk, informális úton sajátítják el az alkalmazásukhoz szükséges tudást. Eközben az intézményeknek még van mit behozniuk, ha valóban irányt szeretnének mutatni a következő generáció számára.

 

A diákok ugyanakkor nem vakon lelkesednek a technológiáért. Nyitottak és gyakorlatiasak, de az MI által generált válaszokat többnyire kritikusan kezelik, és szükség esetén ellenőrzik is azokat.

 

A valódi kérdés ezért már nem az, hogy megérkezett-e az MI az egyetemekre. Megérkezett. A kérdés az, hogy a felsőoktatás milyen gyorsan tud felzárkózni a hallgatókhoz, és hogyan képes úgy beépíteni a mesterséges intelligenciát az oktatásba, hogy az valóban a tanulást és a tudásszerzést támogassa – ne pedig kiváltsa azt.

 

 

English Summary

A recent joint study by Siemens Zrt. and UNIside shows that artificial intelligence has already become an integral part of everyday university life in Hungary. More than 75% of students use AI tools at least weekly, with many using them several times a day, mainly for writing, summarizing, research, and translation. Despite their widespread use of AI, students remain relatively critical of AI-generated information and tend to verify the answers they receive. Most students learn how to use AI independently, while only a small minority have attended dedicated university courses on the topic. The findings also suggest that universities are still struggling to keep pace with students’ rapidly evolving use of AI, although institutions are increasingly focusing on responsible and transparent use rather than outright bans. Overall, the study highlights that the key challenge for higher education is no longer whether AI should be used, but how it can be integrated effectively and ethically into university education.