A kibertámadások új célpontjai: az ipari vezérlőrendszerek

Az ipari és energetikai infrastruktúrákat érő kibertámadások száma világszerte folyamatosan növekszik. Az IBM X-Force 2025 Threat Intelligence Index szerint a gyártóipar immár negyedik egymást követő évben a leggyakrabban célba vett ágazat, miközben a kritikus infrastruktúrákat érintő zsarolóvírus-támadások száma 2025-ben is emelkedett.

 

A tendencia egyértelműen ráirányította a figyelmet az OT-rendszerekre (Operational Technology), vagyis az ipari folyamatokat irányító technológiákra. Míg korábban a kiberbiztonság elsősorban az informatikai rendszerek védelmét jelentette, mára az ipari vezérlőrendszerek is a támadók elsődleges célpontjaivá váltak. Különösen veszélyeztetettek azok a régi vagy már nem támogatott rendszerek, amelyek gyakran a termelés legkritikusabb folyamatait irányítják.

 

Az elavult rendszerek jelentik a legnagyobb kockázatot

 

A modern ipari működés elképzelhetetlen vezérlőrendszerek nélkül. Ezek biztosítják az erőművek, vegyipari üzemek, olaj- és gázipari létesítmények, valamint a villamosenergia-hálózatok biztonságos és folyamatos működését. Egy sikeres kibertámadás ezért nem csupán termeléskiesést idézhet elő, hanem ellátási zavarokat, jelentős gazdasági veszteségeket és akár társadalmi hatásokat is okozhat.

 

A kockázatot tovább növeli, hogy számos vállalat még mindig elavult operációs rendszereken működteti ipari irányítórendszereit. Jó példa erre a Windows 10 támogatásának megszűnése, amely számos régebbi DCS-rendszert tesz sérülékennyé. Ezzel szemben a korszerű vezérlőrendszerek már hosszú távon támogatott vállalati operációs rendszereket használnak, amelyek rendszeresen kapnak biztonsági frissítéseket.

 

A kihívás ugyanakkor nem kizárólag technológiai természetű. Míg az IT-területen jellemzően rendelkezésre állnak a megfelelő kiberbiztonsági szakemberek, az OT-környezetekben a rendszerek védelme sokszor továbbra is a vezérléstechnikai mérnökök feladata. Szaktudásuk elsősorban az ipari folyamatokra irányul, ezért a kiberbiztonsági szempontok gyakran háttérbe szorulnak, a régi rendszerek pedig hosszú éveken át változatlan formában működnek.

 

 

Az „air gap” már önmagában nem jelent védelmet

 

Sok ipari vállalat még mindig úgy véli, hogy rendszerei biztonságban vannak, mert fizikailag elkülönített hálózaton működnek. Az úgynevezett air-gapped környezetek korábban valóban hatékony védelmet jelentettek, napjainkban azonban ez már önmagában nem elegendő.

 

A támadók ma már számos alternatív belépési pontot használnak: terepi eszközöket, nyomtatókat, karbantartási kapcsolatokat vagy akár helyszíni hozzáféréseket. Emellett a támadási módszerek is jelentősen átalakultak. A távoli behatolások mellett egyre gyakoribbá váltak a helyszíni, nehezebben felismerhető támadások is.

 

Egy sikeres fertőzés ráadásul ritkán korlátozódik egyetlen rendszerre. Egyes rosszindulatú programok képesek az egész hálózati infrastruktúrát megbénítani, ami akár a teljes IT- és OT-környezet újjáépítését is szükségessé teheti.

 

A leállás ára jóval meghaladja az IT-költségeket

 

Az ipari kibertámadások legnagyobb költsége sok esetben nem a váltságdíj vagy az incidenskezelés, hanem maga a termelés leállása.

 

Az ausztrál Ausgrid energiaszolgáltató becslése szerint infrastruktúrájának teljes kiesése akár napi 2,9 milliárd ausztrál dollár gazdasági veszteséget is okozhatna. A vállalat több mint négymillió fogyasztót, 105 kórházat, három nagy kikötőt és Ausztrália pénzügyi szektorának jelentős részét látja el villamos energiával.

 

Az offshore és vegyipari létesítményekben a helyzet még összetettebb. Ezekben az üzemekben a nem tervezett leállások költsége akár háromszorosa is lehet az iparági átlagnak. A speciális technológiai környezet, a veszélyes anyagok és az összetett logisztikai folyamatok jelentősen megdrágítják a helyreállítást, miközben az álló rendszerekben lévő agresszív vagy korrozív közegek rövid idő alatt is komoly károkat okozhatnak a berendezésekben.

 

A Colonial Pipeline 2021-es esete jól mutatta, hogy egyetlen sikeres kibertámadás is képes megbénítani kritikus infrastruktúrákat és teljes ellátási láncokat.

 

Az IBM 2025-ös Cost of a Data Breach jelentése ugyanakkor arra is rámutat, hogy azok a szervezetek, amelyek széles körben alkalmaznak mesterséges intelligenciára épülő biztonsági automatizációt, átlagosan közel kétmillió dollárral kisebb veszteséget szenvednek el egy incidens során, miközben a támadások felismeréséhez és elhárításához szükséges idő is jelentősen csökken.

 

 

A modernizáció folyamatos folyamat

 

A szakértők szerint az egyik leggyakoribb tévedés, hogy a vállalatok egyszeri beruházásként tekintenek az OT-rendszerek korszerűsítésére. Valójában a kibervédelem folyamatos feladat, amely rendszeres frissítéseket, javítócsomagokat és naprakész szoftverkörnyezetet igényel.

 

A teljes rendszer egyidejű lecserélése – az úgynevezett rip-and-replace megközelítés – sok esetben nem reális. Egy ilyen projekt magas költségekkel, jelentős leállási kockázattal és az átállás során megjelenő új sérülékenységekkel járhat.

 

Ezzel szemben egyre több vállalat dönt a fokozatos, rétegről rétegre történő modernizáció mellett. Ez lehetővé teszi, hogy a meglévő infrastruktúra megtartása mellett, folyamatos üzem közben erősítsék a rendszerek biztonságát és ellenálló képességét.

 

Az ABB szakértői szerint ez a megközelítés különösen fontos az OT-környezetekben, ahol ritkán léteznek minden helyzetre alkalmazható, szabványos megoldások. Az egyes iparágak, üzemek és kockázati szintek ugyanis jelentősen eltérnek egymástól.

 

A hosszú távú partnerség is versenyelőny

 

Az OT-rendszerek modernizációjának sikeréhez nemcsak korszerű technológiára, hanem hosszú távú szakmai együttműködésre is szükség van. Ezt jól példázza az ENGIE dél-ausztráliai Pelican Point erőműve, ahol az ABB már 2000-ben részt vett a vezérlőrendszer kialakításában.

 

Az évtizedes partnerségre építve a vállalat később fokozatos korszerűsítési program keretében frissítette a DCS-rendszert a legújabb verziókra, valamint bevezette a Cyber Security Workplace megoldást is. A cél nem csupán a kibervédelem erősítése volt, hanem az üzembiztonság növelése és a kritikus infrastruktúra hosszú távú védelme.

 

Az ilyen projektek mögött ugyanaz a felismerés húzódik meg: a megelőző modernizáció költsége ma már jellemzően jóval alacsonyabb, mint egy sikeres kibertámadás következményeinek kezelése.

 

A kérdés már nem az, hogy lesz-e támadás

 

A szakértők egyetértenek abban, hogy százszázalékos védelem nem létezik. A modernizáció önmagában sem zárja ki a támadás lehetőségét, ugyanakkor jelentősen csökkenti a sérülékenységet, növeli az üzembiztonságot és javítja a rendszerek ellenálló képességét.

 

A vállalatok számára ezért ma már sok esetben nem maga a technológia jelenti a legnagyobb kockázatot, hanem a korszerűsítés halogatása. Azok a szervezetek, amelyek csak egy sikeres incidens után kezdenek el foglalkozni OT-rendszereik megújításával, rendszerint jóval magasabb árat fizetnek – pénzügyi, működési és reputációs értelemben egyaránt.

 

A modernizáció így ma már nem egyszerű technológiai fejlesztés, hanem az üzletmenet-folytonosság és a kritikus infrastruktúrák biztonságának egyik alapvető feltétele.

 

Magyarországon is egyre sürgetőbb a korszerűsítés

 

A hazai ipari szereplők számára a kérdés különösen aktuális. Az energetikai, vegyipari, gyógyszeripari és olajipari létesítményekben ma is nagy számban működnek 15–25 évvel ezelőtt telepített irányítórendszerek. Ezeket eredetileg hosszú távú, stabil működésre tervezték, a mai, erősen összekapcsolt digitális környezet azonban egészen új kibervédelmi követelményeket támaszt velük szemben.

 

Mindeközben a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik az energiahatékonyság javítása, az üzembiztonság növelése és a termeléskiesések minimalizálása érdekében.

 

Az ABB tapasztalatai szerint Magyarországon egyre nagyobb szerepet kapnak az úgynevezett brownfield modernizációs projektek, amelyek lehetővé teszik a vezérlőrendszerek fokozatos korszerűsítését teljes üzemleállás nélkül. Ez különösen fontos azokban a folyamatos üzemű iparágakban, ahol már néhány órás kiesés is jelentős termelési, ellátási és gazdasági kockázatot jelenthet.

 

 

English Summary

Industrial organizations are facing an increasing number of cyberattacks, with operational technology (OT) systems becoming prime targets for threat actors. Many critical infrastructures still rely on legacy control systems that are no longer supported, exposing them to significant cybersecurity risks. Rather than treating modernization as a one-time investment, companies are increasingly adopting phased, brownfield upgrade strategies that enhance security while minimizing operational disruptions. Modern OT cybersecurity requires continuous updates, long-term lifecycle management, and close collaboration with experienced technology partners. As cyber threats continue to evolve, investing in resilient, secure control systems has become essential for ensuring business continuity, operational reliability, and the protection of critical infrastructure.

 

 
 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció