A magyar felnőtt lakosság többsége úgy véli, hogy a média kiemelt szerepet tölt be a kulturális értékek közvetítésében és megőrzésében – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült, „Kulturális értékmegőrzés a digitális korban” címĹą kutatásból. A 2026 tavaszán végzett, országosan reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogyan jelennek meg a kulturális tartalmak a különböző médiaplatformokon, valamint milyen módon és milyen gyakorisággal találkozik velük a magyar társadalom.

A kutatás eredményei szerint a magyarok a kulturális értékek közül elsősorban a természeti kincseket, a történelmi emlékhelyeket és az épített örökséget tekintik a legfontosabbnak. A rangsorban ezeket a népszokások, ünnepek, népmĹąvészeti hagyományok, valamint a zenei és irodalmi alkotások követik. Ezzel szemben a kortárs kulturális értékek és a szellemi hagyományok kisebb hangsúlyt kapnak a társadalmi megítélésben.

A felmérés arra is rámutatott, hogy a lakosság jelentős felelősséget tulajdonít a médiának a kulturális értékek átadásában. A válaszadók szerint a média nem csupán információközvetítő szerepet lát el, hanem fontos feladata van a fiatal generációk kulturális nevelésében és identitásának alakításában is.

Bár a felnőtt lakosság mintegy negyede rendszeresen fogyaszt kulturális tartalmakat a médiában, ennél jóval többen tartják fontosnak, hogy ezek a tartalmak jelen legyenek a televízióban, a rádióban és az online felületeken. Ez azt jelzi, hogy a kulturális médiatartalmak társadalmi elfogadottsága és támogatottsága meghaladja a tényleges fogyasztói bázist.

A kulturális tartalmak iránti érdeklődés elsődleges mozgatórugója továbbra is a kikapcsolódás és a szórakozás, ugyanakkor sokan személyes fejlődésük, illetve ismereteik bővítése érdekében is keresik ezeket a mĹąsorokat és tartalmakat. Különösen erős az igény más kultúrák megismerésére.

A médiában elérhető kulturális tartalmak közül továbbra is a populáris mĹąfajok vonzzák a legnagyobb közönséget: a filmek és a zenei tartalmak kiemelkedő népszerĹąségnek örvendenek. A hagyományos kulturális mĹąfajok – például a színház, a képzőmĹąvészet vagy a népmĹąvészet – ezzel szemben jóval szĹąkebb rétegeket érnek el.

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a kulturális tartalmak fogyasztása szoros összefüggést mutat az iskolai végzettséggel és a lakóhely típusával: minél magasabb az iskolai végzettség, illetve minél nagyobb településen él valaki, annál valószínĹąbb, hogy rendszeresen fogyaszt kulturális tartalmakat. Az életkor szintén meghatározó tényező: a 40 év felettiek körében jóval magasabb a kultúrafogyasztók aránya, mint a fiatalabb generációkban.

A kultúrafogyasztás módjában is markáns generációs különbségek figyelhetők meg. A fiatalabb korosztályok elsősorban a közösségi médián keresztül találkoznak kulturális tartalmakkal, míg az idősebbek számára továbbra is a televízió jelenti a legfontosabb információforrást.

A közszolgálati televíziókat a nézők egyértelmĹąen erősebb kulturális szerepvállalással azonosítják, mint a kereskedelmi csatornákat. A televíziós kínálatban a dokumentumfilmek, valamint a tudományos és ismeretterjesztő mĹąsorok számítanak a leghitelesebb és legfontosabb kulturális tartalmaknak, míg a klasszikus kulturális mĹąfajok kisebb hangsúllyal jelennek meg.

A rádiózás területén elsősorban a zenei mĹąsorok töltenek be meghatározó kulturális szerepet, ugyanakkor a közéleti és beszélgetős programok is fontos fórumai a kulturális értékek közvetítésének. A nyomtatott és online sajtóban a kulturális témák aránya ugyan alacsonyabb, mégis jelentős szerepük van abban, hogy a közönség rendszeresen találkozzon kulturális eseményekkel és tartalmakkal.

A kutatás eredményei szerint az online és a személyes kultúrafogyasztás egyre szorosabban kapcsolódik egymáshoz. A személyesen szerzett kulturális élmények fokozzák az online aktivitást, amely viszont újabb kulturális élményekhez vezethet. Ez a kölcsönhatás egy folyamatos visszacsatolási folyamatot eredményez, amelynek következtében a kultúrafogyasztás egyre inkább hibrid jelleget ölt, különösen a digitálisan aktív társadalmi csoportok körében.

English Summary

A recent nationwide survey commissioned by Hungary’s National Media and Infocommunications Authority (NMHH) found that most Hungarians consider the media to play a crucial role in preserving and transmitting cultural values. Respondents ranked natural heritage, historical landmarks, and built heritage among the most important cultural assets, while contemporary culture received less emphasis. Although only about a quarter of adults regularly consume cultural media content, a much larger share believes such content should have a strong presence across television, radio, and online platforms. The study also highlights significant generational differences: younger audiences primarily encounter cultural content through social media, whereas older generations rely more on television. Overall, the findings suggest that cultural consumption is becoming increasingly hybrid, with online and in-person cultural experiences reinforcing one another.