Kamatozó kapcsolatok

3/ 3 oldal

Minél nagyobb és összetettebb egy felsőoktatási intézmény, annál nehezebb vállalati kapcsolatainak felderítése. Ezért csak a legelterjedtebb együttműködési, támogatási formákról, azok eredményességéről, lehetséges továbbfejlesztésükről, illetve a felmerülő akadályokról, a továbblépés nehézségeiről alkothattunk képet.
Mint kiderült, már a kapcsolatfelvétel sem egyszerű. (Cikkünk az informatikai cégek és a felsőoktatási intézmények együttműködéséről szóló sorozat következő része.)


Keresd az embert!

Bár intézményekről, cégekről beszélünk, az együttműködés minősége személyfüggő. Ezért érthetetlen, miért ritka mindkét oldalon a hivatalos kapcsolattartó. Mindössze az IBM-nél, a SAS-nál és a Microsoftnál találtunk kizárólag oktatással, ezen belül (vagy kizárólag) a felsőoktatással foglalkozó munkatársat. Utóbbinál külön az általános és középiskolákért, illetve a tanárképzőkért felelős is akadt. A Ciscónál a Cisco Akadémia referense az összekötő, az Oracle-nél, az SAP-nál és a Symantecnél értékesítési feladatok mellé rendelt a kapcsolattartás. Intézményi oldalon gyakorlatilag nem leltünk kizárólag az ICT-vállalati kapcsolatok, kiemelten az oktatással összefüggők ápolásával foglalkozó kollégát. Napi munkájuk mellett erre időt szakító elkötelezettek azért akadnak. Ilyen például a Pécsi Egyetemen Szendrői Etelka vagy a BCE-n több évtizede a vállalati kapcsolatoknak az oktatás színvonalával is összefüggő rendezésén (is) munkálkodó(tt) Gábor András. A BMF NIK alapító főigazgatója, dr. Sima Dezső professzoré mellett dr. Holyinka Péter neve érdemel említést.

Az ő bőrükre megy

A hallgatók és a cégek közötti közvetlen kapcsolat erősödése is pozitívan hathat a gyakorlati képzésre. Az intézményekre alulról gyakorolt nyomás katalizálhatja a kedvező irányú, a minőségi hallgatói létszámot, a munkaerőpiac-képes és/vagy innovációra fogékony végzősök számát növelő változásokat. Nem véletlen, hogy néhány informatikai multi a HÖK-ön vagy más diákszervezeteken keresztül kezd kapcsolatépítésbe. Úgy tűnik, az érdeklődő, motivált hallgatók gyorsabban hangolódnak rá az álláspiac üzeneteire, mint ahogy a hosszabb reakcióidejű felsőoktatási intézmények éreznek rá a gazdaság igényeire. Az álláspiaci összeállítás alapján is egyértelmű SAP-szakemberhiány vélhetően nem lesz hosszú idejű, hiszen a hallgatók igénylik az SAP-re épülő kurzusokat. A SAS-, SPSS-termékeken alapuló kötelező és fakultatív kurzusok telítettsége sem véletlen, hiszen a kockázatkezelés, döntés-előkészítés informatikai eszközeivel bánni tudó végzősöknek sincsenek elhelyezkedési gondjaik. Technológiai oldalon a Ciscónak van komoly hallgatói tábora, ami szintén jó hír a legkülönbözőbb területekre Cisco-képesítéssel is rendelkező hálózati szakembereket kereső piacnak. Az adatbázis-kezelési tárgyakat hallgatók a piac két legkapósabb gyártója, a Microsoft és az Oracle termékeinek használatában lesznek otthonosak. Vélhetően akkor is, ha az előbbi igen intenzív és tudatos kapcsolatépítési politikájához képest az utóbbié kissé megtorpant, vélhetően, mert az erre delegált korábbi szakember ma már az IVSZ-ben épp a szövetség cégei és a felsőoktatás kapcsolatának erősítésén dolgozik. A „terepfelmérésen” már túljutott utódja várhatóan sikeresen tereli vissza normál kerékvágásba a korábban jól működő és intézményi oldalon ma is igényelt kapcsolatokat. Az informatikushallgatók elhelyezkedését segítő, 2007 óta Junior program néven ismert ingyenes szemináriumok szervezésében az Oracle Hungary továbbra is jeleskedik.

A támogatások, együttműködések változatos formái közül néhánnyal – hogy átlássuk eredményességüket s az esetleg orvoslásra váró problémákat – mélyebben is érdemes foglalkozni. A következőkben ezek általános jellemzőire összpontosítunk, később a feltárásban segítségünkre lévő cégek, intézmények tapasztalataira, a jól, illetve nehézkesebben működő kapcsolataikra külön is kitérünk.

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció