Hazai IT-álláspiaci körkép (3. rész)

Az IT-álláspiac nyertesei és vesztesei

3 / 4 oldal

Változtak az elmúlt néhány évben az IT-állások betöltésénél elvárt kompetenciák. A szakmaiakon túl kiemelten a nyelviek és a személyiséggel összefüggők. Az alábbiakban a változás irányára és a munkaadó-oldal jelenlegi elvárásaira összpontosítottunk.


Nyelvtudás

Kiemelten kell kezelnünk a hazánkban még mindig – a szakemberek körében is – igen gyenge nyelvtudást. Azon túl, hogy informatikai munkakörökben az angol a szaknyelv, ma már csaknem minden munkakörnél elvárt a gyakran tárgyalási szintű angoltudás. Mellette előnyt jelenthet, pozíciótól, munka- és ügyfélkörnyezettől függően, egy második beszélt nyelv. A német exportra dolgozó cégeknél elvárt, legalább beszédszinten, a német. Az SSC-kben kínált alacsonyabb szintű állásokra kandidálók sem kivételek, hiszen a központok többsége nemzetközi ügyfeleknek nyújt szolgáltatást. A 2-3 nyelven beszélők (az angol mellett pl. német, francia) akár szakképzettség nélkül is állást kaphatnak, s a szükséges szakmai ismereteket megszerezhetik egy 6-8 hetes belső képzéssel. A három műszakos munkavégzés és a munka jellege miatt így is ezeken a helyeken a legmagasabb a fluktuáció.
Kóthay szerint ma a megfelelő szakmai kompetenciájú friss diplomások 15-20 százalékának angoltudása éri el a tárgyalóképes szintet, s ez erősen rontja piacképességüket. De ezen vérzik el a kandidálók jelentős hányada is. A Jobpilot 600 IT-álláshirdetésének 70 százalékánál angol-, 15 százaléknál németnyelv-tudást várnak el, és mindössze az állások 14 százaléka nem kötött nyelvismerethez.
Egyedül a kkv-knál kevésbé releváns a nyelvtudás, de esetükben a személyiségi kompetenciák is eltérnek a nagyobbaknál elvártaktól.



Személyiséggel összefüggő kompetenciák


Az ITjobs senior tanácsadója szerint a személyiséggel összefüggők közül a motiváltság, lojalitás, proaktivitás, önálló munkavégző képesség a leggyakrabban elvárt tulajdonságok. A TESK csoportvezetője ezekhez a rugalmasságot, a stressztűrést és mind gyakoribb követelményként az ügyfélcentrikus gondolkodást is hozzáteszi. A felsőoktatásban is gyakorolt csapatmunkával általában nincs gond. A nagyon introvertáltak inkább fejlesztőknek valók, bár már ott is mindinkább elvárt a tanácsadóknál, projektmenedzsereknél, kereskedőknél alapból megkövetelt jó kommunikációs képesség, az utóbb felsoroltaknál ez kiegészül a prezentációs képesség igényével. Vagyis a szakmai mellé megkövetelt kompetenciák javarészt pozíció- és munkavégzésiszint-függők.
Farkas Beatrix szerint az informatikusok szakmai háttere megfelelő a pozíciók betöltéséhez, ellenben a nyelvtudásuk sokszor kevés. Ha mindkettő megfelelő, a kommunikációs készség hiánya nehezíti az elhelyezkedést. Egyre több assestment van, ahol ezeket fel tudják mérni, és ahol kemény, esettanulmány szintű feladaton keresztül le tudják ellenőrizni.

Különösen a friss diplomásokat illetik a motiválatlanság vádjával. Az ITjobshoz érkező céges panaszok szereplői főként olyan fiatalok, akik a jövendő munkaadóikkal szembeni elvárásaik ellenében felkészületlenül, motiválatlanul, a vállalat tevékenységéről, az ott használt technológiákról tájékozatlanul érkeznek az interjúkra, arányuk a kandidálók 25-30 százalékára tehető. Mivel így az esetleg vonzó kereset és nem a munka tűnik motivációnak, nem szívesen alkalmazzák őket a munkaadók. Restás Renáta úgy érzékeli, a pénzen túl a szakmai kihívás, a fejlődési lehetőség a leginkább motiváló. Azonban ezek ritkán jelennek meg a magyarországi álláshirdetésekben, csak az interjúkon kerülnek szóba.

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció