Változtak az elmúlt néhány évben az IT-állások betöltésénél elvárt kompetenciák. A szakmaiakon túl kiemelten a nyelviek és a személyiséggel összefüggők. Az alábbiakban a változás irányára és a munkaadó-oldal jelenlegi elvárásaira összpontosítottunk.

Nehezen és könnyebben betöltött állások

Elvárt szintĹą nyelvtudás és megfelelő szaktudás – röviden ezek hiánya miatt nehéz az elhelyezkedés, az állásközvetítők egyöntetĹą véleménye szerint a néhány évvel korábbihoz viszonyítva nehezebb jó szakembert találni. Alig akad a felsorolt kompetenciák mindegyikében jeleskedő jelölt, s ha mégis, azok – általában a hazai juttatások többszöröséért – külföldön is keresettek. Felértékelődött a speciális tudás, ilyen igényĹą állások betöltése a legnehezebb.

Keveseknek sikerül lépést tartaniuk a technológiák fejlődésével, nyelvi és kommunikációs problémáik vannak, s az informatikai szĹąklátókörĹąség, az üzleti oldalhoz történő nehézkes közeledés sem könnyíti az elhelyezkedésüket. Ennek megfelelően Sótér Tímea szerint alig találni termékekhez kötődő magas szintĹą certificate-eket vagy speciális ERP-, pl. SAP-szaktudást igénylő állások betöltésére alkalmas jelölteket. Előbbiek bizonyos pozíciókban elvártak, és az álláspiaci pozíciójuk javítását szem előtt tartók maguk fektetnek az alap- és középfok megszerzésébe. A felsőfok megszerzésének gyakran többmilliós költségébe már az ilyen szakemberekre igényt tartó munkavállalók is beszállnak. Toldy Gábor szerint azonban így is csaknem lehetetlen pl. legmagasabb Cisco-certificate-tel rendelkező szakembert találni, vagy munkahely-változtatásra ösztönözni. Így nem meglepő Farkas Beatrix állítása, miszerint elhelyezkedéskor előnyt jelent egy a CV-ben megjelenő certificate, és fordítva, a munkavállalók körében is magas a képzésbe fektetni hajlandó munkaadók ázsiója. Hasonló a helyzet a projektmenedzserek továbbképzésével is. Az anyagi vonzatukon túl időigényes voltukkal is számolni kell.
Tapasztalt, szakmai és humánkompetenciák tekintetében egyaránt megfelelő fejlesztőből a jelenleg piacon lévők két-háromszorosára lenne szükség, amit a piacképesek, Kóthay Péter szerint, elvárásaikat felsrófolva kellően kihasználnak.

Az ERP-szaktudásúak esetében más a helyzet, ők gyakran válnak szabadúszó tanácsadókká, s nehezen csábíthatók vissza a sokkal több megkötéssel járó alkalmazotti státusba. Nincs a piacon elegendő jó rendszermérnök, és a borsos áru tanfolyamok nehezítik, hogy a biztonsági előírásoknak való megfelelés kényszere miatt mind keresettebb auditori állásokra több legyen a megfelelő képzettségét vizsgával igazoló jelölt. Bár szaktudásukra a cégek igényt tartanak, mégsem áldoznak eleget a képzésükre.
Kevés a jó kereskedő, akiket elsősorban a cégüknél eltöltött évek száma jellemez. A 2-3 évenként céget cserélőktől óvakodni kell. Az üzletkötésben jeleskedőket munkaadóik kiemelten, juttatásokban mérhetően is megbecsülik, így Restás Renáta szerint nincs okuk váltani. Az instabil gazdasági helyzet is közrejátszik, hogy ma a korábbiakhoz képest nehezebb megfelelő jelöltet találni, a munkahelyükön megbecsültek nem, vagy csak komoly csáberő esetén, vállalják a váltás kockázatát.
Legkönnyebb a klasszikus állásokat betölteni. Sokan vannak a piacon, így gyorsan találni rendszergazdát, de supporttevékenységre is könnyen akad megfelelő jelölt. Kommersz technológiákkal dolgozó programozót is találni, de a már sokszor említett legújabb technológiákban való jártasság már próbatétel elé állítja az állásközvetítőket. A külföldön állást vállalók emelkedő száma felveri a piacképes itthon maradottak fizetésigényét, s az emiatt (is) nehezebben összeegyeztethető keresleti-kínálati oldal elvárásai is növelik az állások betöltéséhez szükséges időt. Nem véletlen a képző-, oktatóközpontok szaporodása, jó üzleti érzékkel lovagolják meg az ez irányú szakemberkeresletet. A Jobpilot szerint helpdeskesből a legnagyobb a kínálat, de projektmenedzserekből és online szolgáltatásokat nyújtókból sincs hiány. Ezt követik a kereskedők, s legkevesebb az SAP-szakember, az ABAP-programozó. Az ehhez szükséges tudás csak munka során szerezhető meg, nem tanítják az egyetemen. Ugyanakkor a képzésükbe nem szívesen fektetnek a cégek, mert annak gyümölcsét – mert kelendőkké válnak a piacon – már nem ők élvezik.

Az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy a munkaerő-keresés indításától az állások betöltéséig eltelt idő hossza nemcsak a kínálat mennyiségétől, minőségétől és az állásközvetítő gyakorlatától, hanem a munkaadóktól is függ. Az állások meghirdetését követő szervezeti átalakítás állásbefagyasztást vagy az állás eliminálását vonhatja maga után. Gyakran a munkaadók hezitálása rontja a „minőségi” munkavállalók alkalmazásának esélyét.

• Az összeállítás elkészítéséhez az alábbi állásközvetítők nyújtottak segítséget: Grafton Kft. Grafton Technologies Üzletág – Farkas Beatrix üzletág-igazgató; ITJobs Kft. – Sótér Tímea senior HR tanácsadó; Jobpilot Magyarország Kft. (a Monster.com hazai leányvállalata) – Buda Szabolcs ügyvezető; Kelly Services Hungary Kft. IT Resources Üzletág – Kóthay Péter üzletágvezető; PBS International Kft. – Restás Renáta ügyvezető igazgató; TESK Tanácsadó Kft. – Modori Adrienn IT & Engineering csoportvezető; Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. – Toldi Gábor értékesítési és marketing igazgató.

(A következő részben a munkavállalói oldal elvárásait, a munkaadó-oldali kínálatot és a kettő közti eltéréseket boncolgatjuk.)