Összeállításunk első részében a válság IT-piacra gyakorolt várható hatásaival foglalkoztunk. Most az IT-álláspiaci trendek, az IT-szakemberek iránti kereslet alakulása kerül terítékre. (A tapasztalataikat megosztó állásközvetítők névsorát l. a cikk végén.)

Szolgáltatóközpontok

Az állásközvetítők legnagyobb ügyfelei az SSC-k (Shared Services Centerek), az IT-cégek és – bár csökkenő arányban – a telekommunikációs és pénzügyi vállalkozások. Ahogy Modori Adrienn is jelezte, az elmúlt években a nyugat-európai fejlesztőközpontok, -részlegek áthelyezésének nagy hulláma érte el Magyarországot. Ezek a világcégek az itt fellelhető tudásbázisra és a költséghatékony mĹąködésre alapozva voksoltak hazánkra. Mivel a kelet-európai fizetésekkel és az indiai fejlesztői óradíjakkal már nem tudunk versenyezni, marad(na) a megfelelő tudású és kompetenciájú munkaerő. Hogy ez így van-e, teljesülnek-e az elvárások, arra később még visszatérünk. Toldi Gábor úgy gondolja, a korábban idetelepült SSC-k túl optimistán mérték fel a magyar munkaerőpiacot, kiváltképp igaz ez a megfelelő nyelvtudással bíró munkavállalók száma tekintetében. Ma már az ITD Hungary orientálja a befektetőket, így lett célközpont például a két egyetemi város, Pécs és Szeged környéke. A tudományegyetemek megfelelő mennyiségĹą pályakezdőt biztosíthatnak, például több idegen nyelvet is beszélő frissen végzett tanárokat, akikben a felvételnél a nyelvtudásra összpontosító szolgáltató centrumok potenciális munkaerőt látnak. Ugyanakkor az inkább mĹąszakiszakember-képzésre berendezkedett Miskolcra települtek szakemberhiány miatt, leépülésre kényszerülnek.

Korábban az álláspiac legintenzívebb szereplőiként elsősorban az IT-cégek kerestek üzemeltetőket, rendszergazdákat, rendszermérnököket. A szolgáltatóközpontok megjelenése ez irányban is átrendezte a piacot. Tömegesen hozzák át szolgáltatásaikat Nyugat-Európából, és vesznek fel munkaerőt. A kínálat felmérésében gyakran támaszkodnak a hazai piacot ismerő állásközvetítőkre. Némelyeknél a jelöltek nyelvi kompetenciája még a szakmainál is fontosabb, s az utóbbi akár már „házon belül” is megszerezhető.

Kóthay Péter szerint a szolgáltatóközpontok generálták az utóbbi fél-egy évben a friss diplomás IT-szakemberek iránti keresletnövekedést. Az említetteknél magasabb szakmai tudást igénylő szolgáltatásokat nyújtók szívesebben dolgoznak még képlékeny, így könnyebben saját szakmai szükségleteikhez igazítható, intelligens, és kevésbé magas fizetési igényĹą ifjakkal. S bár ez a gondolkodásmód elfogadható, a munkavállalói oldal elvárásainál látni fogjuk, hogy – kiváltképp a fizetésre vonatkozóan – nem minden frissen végzett esetében állja meg a helyét. Kóthay két típusú SSC-t említ. Az alapszintĹą szolgáltatást nyújtók több, de minimum két idegen nyelvet beszélő szakembereket keresnek, a magasabb szintet képviselőknél alapkövetelmény a folyékony angol. Az egymástól alig különböző termékek mellett, az SSC-ken túl, az informatikai cégek közötti versenyben is felértékelődött a szolgáltatások, az ügyfélszolgálat, szerepe, minősége. Az ehhez megfelelő környezet kialakításához továbbra is keresettek a rendszermérnökök.

S bár nem SSC-kel kapcsolatos észrevétel, de mert témánkat érinti, így fontos, hogy nőtt a külföldi projektek elszívó ereje s ezzel együtt az erre szakosodott közvetítők száma. Informatikai cégek fejlesztőcsapatai is a célpontjaik, a pénzintézeti területre fejlesztők a keresettebbek, olykor komplett fejlesztő csapattól „szabadítják meg” a hazai cégeket.