Hazai IT-álláspiaci körkép (2. rész)

Álláspiaci trendek

3 / 5 oldal

Összeállításunk első részében a válság IT-piacra gyakorolt várható hatásaival foglalkoztunk. Most az IT-álláspiaci trendek, az IT-szakemberek iránti kereslet alakulása kerül terítékre. (A tapasztalataikat megosztó állásközvetítők névsorát l. a cikk végén.)


Álláspiaci trendek

Az összes állásajánlathoz képesti IT-állásarány nem változott az elmúlt 2-3 évben. Az előbbiek egy év alatti 34 százalékos növekedéséből következően, ez a 2-3 évvel korábbihoz képest egyharmaddal több meghirdetett informatikai állást jelent. Buda Szabolcs ugyan hozzáteszi, ezek válság előtti arányok, ám a tendencia így is beszédes. A változás szezonális, az álláspiac csendesebb nyáron és az ünnepek előtti-utáni téli időszakban. Toldi Gábor az IT-álláspiac átstrukturálódásáról beszél. Tapasztalatuk szerint a professzionális szakemberek iránti kereslet gyakorlatilag változatlan, az alacsony hozzáadott értékű IT-helpdeskesek azonban igen kelendőek. Farkas Beatrix a biztonságtechnika növekvő szerepével magyarázza, hogy tavaly a bankszektorban az átlaghoz képest nőtt a hálózat- és adatbiztonsági szakemberek iránti kereslet.
A főként informatikai megbízókkal dolgozó PBS a termékek továbbfejlesztésénél foglalkoztatott, a legfrissebb technológiákban otthonosan mozgó programozókra magasabb, míg az informatikai termékeket, szolgáltatásokat értékesítő kereskedőkre folyamatosan magas keresletet érzékel. Utóbbiaknál nem a szaktudás, inkább a kapcsolatrendszer az elsődleges, a munkaadók erre már az interjúk alkalmával rákérdeznek. Változott az eladásra kínált termékkör. Ma az informatikai cégek szolgáltatással kombinált hardver-szoftver megoldások értékesítésére keresnek munkatársakat. A jelöltek esélyeit a kapcsolatrendszeren túl, az ebben szerzett nagyobb tapasztalat növelheti.

Sótér Tímea az SAP-, esetenként Oracle ERP-szakértők iránti viszonylag nagy, bár a korábbi évekhez képest csökkenő keresletet azzal magyarázza, hogy míg a nagyvállalatok belső szakemberekre bízzák a folyamataik egészét lefedő vállalatirányítási rendszerek üzemeltetését, a kkv-k erre nem alkalmaznak belső munkatársat, ami a középvállalati rendszerekhez értő specialisták alacsony számával is összefügghet. Így ha a cég szükségét érzi, a bevezetést végző céggel köt a karbantartásin túl, üzemeltetési szerződést. Nincs elhelyezkedési gondjuk az adatbázis-szakértőknek (MS SQL, Oracle), bár az ITJobs tapasztalata szerint egyre inkább az Oracle-specialistákat keresik. Nőtt az adattárház-fejlesztők, -szakértők piaci értéke is. Az üzleti elemzők iránti keresletnövekedést már Kóthay Péter említi, ahogy az üzleti területekkel, a folyamatokat támogató alkalmazásokkal összefüggő tudás felértékelődését is. A felfele tendáló ERP bevezetésszámmal párhuzamosan emelkedő üzleti intelligencia megoldás specialisták iránti, kiemelten a szolgáltatóiparban mutatkozó kereslet annak köszönhető, hogy elegendő mennyiségű adat halmozódott fel a vállalatirányítás rendszerekben az üzleti értéknövelést segítő elemzésekhez.

Magyarországon ma még elvétve élnek a kkv-k az informatikai szakember hiányukra kínálkozó megoldásokkal, az informatikai outsourcinggal, ASP vagy SaaS szolgáltatással. Piacon maradásukhoz ugyanakkor összetettebb, modernebb technikát igénylő informatikai támogatásra, s ezekkel összefüggésben profi szakemberekre van szükségük. Így aztán Kóthay Péter szerint a kérdést korábban „belterjesen” kezelő kkv-k is mind gyakrabban fordulnak állásközvetítőkhöz. Modori Adriennék ügyfélköre is korábbi „garázscégekből” lett középvállatokkal bővült. Mindezek ellenére a nagyvállalatok és a kkv-k IT-állásajánlati aránya ma még 80-20 a nagyvállalatok javára.

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció