Az olyan technológiai iparágak esetében, mint például az informatika, az átlagnál gyorsabban változnak az állások betöltéséhez szükséges kompetenciák. Ha ehhez hozzávesszük a gazdaságban, a társadalomban zajló változásokat, érthető, hogy nem csak a szaktudással függnek össze. Vajon képesek-e ezt a hazai álláskeresők és -ajánlók követni? És az oktatási rendszer? Egálban van-e a kereslet a kínálattal? Hatással van-e a hazai viszonyokra a legkülönbözőbb tudásszintĹą informatikai szakemberek iránti globális kereslet?

Szabad, mint a szárnyaszegett madár

Ezzel azonban elérkeztünk egy újabb, fájó ponthoz, az értékes IT-tudású szakemberek házon és hazán belüli megtartásának problémájához. Az előbbire később térünk ki, most összpontosítsunk csak az itthontartási „technológiákra”. Ezek egyike gyakorlatilag sajnos „önmĹąködő”, nem kíván komoly befektetést. Ugyanis a hazai munkavállalást is nehezítő nyelvtudáshiány (későbbi cikkeinkben erre is visszatérünk) ellehetetleníti a szakmailag egyébként piacképesek külföldi elhelyezkedését. Az EMEA térséget e tekintetben is jól ismerő Lukács Letícia szerint beszédkészségünk és tudásszintünk angolból a lengyel és szlovák szakemberekét is alulmúlja. Az angolt legjobban beszélő kelet-európai ország Szerbia, helyzeti előnye ma számunkra behozhatatlan, a románoknak kiemelkedő a francianyelv-tudásuk, de angolban is megelőznek.

A hazai IT-szakemberek nemzetközi karrierjének másik jelentős akadályát már érintettük, ez a szakemberek számát tekintve alacsony hozzáférési arány a legfejlettebb technológiákhoz. A technológiák jelenlegi fejlődési sebessége mellett ennek hiánya akár néhány hónap alatt is a nemzetközi mezőnyben komoly hátrányt jelentő szakmai értékcsökkenést eredményez.