A 10 leggyakoribb uniós pályázati csapda

3/ 3 oldal

Mind az uniós támogatási pályázatok kiírói, mind a pályázók abban érdekeltek, hogy az összes lehetséges forrás felhasználása a lehető leghatékonyabb legyen. A Deloitte szakértői ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a sikerhez nemcsak egy jó pályázatra, hanem részletes és körültekintő tervezésre is szükség van. A problémák akár évekkel a támogatási pénzek felhasználása után is jelentkezhetnek.


Számos cég későn ébred

Vállalati pályázatok esetében csapdahelyzet alakulhat ki akkor, amikor a pályázó fejlesztési elképzelése(i), és a pályázati feltételek alapján bemutatható projekt jelentősen eltérnek egymástól. Dr. Márkus Csaba, a Deloitte EU-tanácsadási üzletágának igazgatója elmondta, vannak pályázók, akik ilyen helyzetekben akár radikálisan is hajlandóak változtatni a terveiken, ami átmenetileg természetesen megnöveli az esélyeiket a támogatás elnyerésére. A Deloitte szakértője mégis figyelmeztet: mindez hosszú távon inkább visszaüt, és beláthatatlan következményekkel jár, hiszen a pályázó a számára idegen feltételek mellett – és üzleti elképzeléseivel ellentétesen - nagy valószínűséggel nem tud létrehozni fenntartható és jól működő projektet.

A projektkezdés időpontja nem előzheti meg a benyújtott pályázatról adott írásbeli visszaigazolás időpontját. Tekintettel arra, hogy pályázati felhívások meghatározott ideig állnak nyitva a pályázók számára, egyes pályázatképes projektek gyakran halasztást szenvednek vagy az egyébként pályázatképes projekteknek csupán egy része mutatható be pályázati projektként (és igényelhető rá támogatás). A Deloitte szakértőjének tapasztalata, hogy számos cég „későn ébred” – gyakran nem feltétlenül a saját hibájából –, vagyis nem tudják kellő rugalmassággal kezelni a projektkezdés időpontját, ezért célszerű a projektkezdés előtt 1-1,5 évvel a pályázati-támogatási lehetőségeket már vizsgálni. Dr. Márkus Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az igen szigorú időbeli korlátok sok esetben meghatározzák az egész projekt megvalósíthatóságát, éppen ezért gyakran felmerül, hogy racionális döntés lehet-e ezeknek megfelelően akár teljes projekteket is átütemezni. A módosítás természetesen a projekt előnyére is válhat, a Deloitte szakértője mégis minden vállalkozást óva int a hirtelen döntésektől.

A sikeres, jól működő projektek alapfeltétele, hogy a vállalkozás mindig igyekezzen megtalálni azt a pályázati konstrukciót, amelybe saját beruházását a legkisebb módosítással be tudja illeszteni. A konstrukció helytelen megválasztása sokszor felesleges párhuzamosságokat és aránytalanságot szül – emelte ki a Deloitte szakértője.

Nem csak a pályázók ítélhetik meg tévesen saját lehetőségeit – gyakori csapda az is, hogy maga a kiíró helyezi irreálisan magasra az elvárásait, például olyan éves árbevételt vár el a pályázóktól, ami ésszerű keretek között nem teljesíthető. Hasonló probléma, amikor az elszámolható költségek egyes csoportjai között olyan arányokat ír elő pályázat, amelyek üzletileg ésszerűtlen vállalásokra kényszerítenék a pályázókat – akik ilyenkor gyakran nem pályáznak, csökkentve a pályázati keretösszeg kellő időben történő lehívásának esélyét.

Mielőtt a sikeres pályázó fellélegezne, érdemes odafigyelnie azokra a csapdákra is, amelyek a pályázati folyamat vége felé jelentkezhetnek, vagyis amikor a támogatási döntés már megszületett, és megköttetett a támogatási szerződés is. Dr. Márkus Csaba emlékeztetett arra, hogy számos egy-másfél évvel ezelőtt indult hazai pályázat éppen ebben a fázisban, vagyis a támogatások lehívásánál tart jelenleg, a Deloitte átfogó tapasztalata alapján pedig ebben a szakaszban sem ritkák a buktatók.

Dr. Márkus Csaba a leginkább jellemző gondként azt említette, hogy bár a pályázatíró cégek általában egészen a siker kapujáig elkísérik a vállalkozásokat, ott gyakran mégis elengedik a kezüket, hiszen a megbízatásukat tulajdonképpen teljesítették. Erre ugyanakkor sok vállalkozás egyáltalán nincsen felkészülve, ahogy arra sem, hogy a támogatások lehívása kapcsán nem csak az azzal járó előnyökkel, hanem újabb megoldandó feladatokkal is szembesülniük kell. A Deloitte szakértője szerint éppen ezért fontos, hogy a cégek olyan tanácsadót válasszanak, amely komplex tudásra és sokrétű tapasztalatra tud alapozni, tehát nem csak a pályázatok egyes fázisait ismeri, hanem folyamatában képes átlátni és értelmezni azokat.

Az önkormányzati szektor pályázóinak leggyakoribb buktatói:
1.    Hiányos papírmunka
2.    Irreális vállalások
3.    Hiányos tájékoztatás
4.    A Közbeszerzési Törvény buktatói
5.    Nem megfelelő minőség


A vállalati pályázatok leggyakoribb buktatói:

1.    Az üzleti és támogatási projekt közötti összhang hiánya
2.    A projektkezdés problémája
3.    A pályázati konstrukció helyes kiválasztása
4.    Nehezen teljesíthető pályázati feltételek
5.    A támogatás lehívása

 
 
 

Kapcsolódó cikkek

 

Belépés

 

 

Regisztráció