Mind az uniós támogatási pályázatok kiírói, mind a pályázók abban érdekeltek, hogy az összes lehetséges forrás felhasználása a lehető leghatékonyabb legyen. A Deloitte szakértői ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a sikerhez nemcsak egy jó pályázatra, hanem részletes és körültekintő tervezésre is szükség van. A problémák akár évekkel a támogatási pénzek felhasználása után is jelentkezhetnek.
Óvatosan az ígéretekkel!
A Deloitte szakértői részletesen bemutatatták az állami és önkormányzati szektor, illetve a vállalatok pályázatainak legjellemzőbb csapdahelyzeteit:
Reiniger Róbert, a Deloitte Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta, a pályázat összeállítása körül előforduló hiányosságok és tévedések minden odafigyelés ellenére máig a legjellemzőbb hibák közé tartoznak. Nem elég ugyanis a pályázat minden egyes részletére külön odafigyelni, ahogy a hivatalos iratoknál általában szokás. Ahhoz, hogy a pályázó biztos lehessen benne, az anyag nem tartalmaz téves hivatkozást, rossz adatot vagy bármilyen egyéb mulasztást, a dokumentációt egységében, objektív szempontok szerint is meg kell vizsgálni.
Építési projekteknél például a megalapozott megvalósíthatósági tanulmány nélkülözhetetlen, mely a projektek gerincét adja. A támogatót jó megvalósíthatósági tanulmánnyal lehet meggyőzni arról, hogy megfelelően előkészített, tartalmában az adott pályázati konstrukcióhoz megfelelően illeszkedő, támogatásra érdemes a projekt, illetve a pályázó képes lebonyolítani és később fenn is tartani a beruházást.
A Deloitte szakértője elmondta, a megoldás az ilyen hibák elkerülésére általában az, hogy
- A pályázati dokumentáció megfelelőségére önellenőrző listákat érdemes készíteni;
- Sokszor javasolt, sőt számos esetben "szinte kötelező" külső professzionális céget szerződtetni a projekt lebonyolítására (projektmenedzsmentre), azonban a kedvezményezett részéről ilyenkor is szükséges annak ismerete, hogy mit vár el a beszállítótól, mit kér számon, hogyan kíséri figyelemmel a saját projektjét;
- Érdemes pontosan figyelemmel kísérni az intézményrendszer honlapjait az elvárások naprakész követése, a folyamatosan fejlődő segédletek beszerzése érdekében.
A Deloitte szakértői figyelmeztetnek: óvatosan az ígéretekkel. Az állami és önkormányzati pályázók által elnyerhető támogatások odaítélésénél is döntő szempont a megvalósítandó projekt közösségi hozadéka, vagyis annak haszna a régió, vagy épp kistérség számára. A döntéshozók ezért minden esetben komoly, és megalapozott költség-haszon elemzést várnak el a pályázóktól, ami a projekt támogathatóságának alapfeltétele.
Reiniger Róbert kiemelte, hogy az irreális vállalás mindenképpen súlyos hiba, hiszen az Unió nagyon szigorúan ellenőrzi a megadott peremfeltételeket, és jellemzően meg tudja ítélni azt, hogy mennyire életszerűek a költség-haszon elemzésben megfogalmazott körülmények. Emellett rámutatott, hogy a költség-haszon elemzésekben lefektetett vállalásokat (pl. közműdíjak emelése) utólagosan is ellenőrizheti az Unió, így a pályázó érdeke is, hogy reális, pontos pénzügyi elemzést készítsen.
Meglepő, de mégis gyakori hiba, hogy olyan projekteknél, amelyek a lakosság számára díjfizetési kötelezettséggel, vagy korábbi terheik növekedésével járnak, az érintetteket csak későn, vagy egyáltalán nem tájékoztatják arról, hogy milyen pluszkiadásokra számíthatnak. A Deloitte szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy egy új szennyvíztisztító, vagy egy modern, megfelelően szigetelt hulladéklerakó, komplex hulladékkezelő, új, vagy rekonstruált vízmű esetében is elengedhetetlen, hogy a várható változásokról is minden érintettet idejében tájékoztasson a projektgazda. Reiniger Róbert hozzátette: a tájékoztatás az Unió által előírt kötelezettség, aminek nem elsősorban a támogatási rendszer reklámozása a célja, hanem annak objektív, sokrétű bemutatása, hogy a projektek milyen változásokat hoznak az érintettek számára.
Az Unió célja, hogy a közösségi támogatásokból jól működő és fenntartható projektek jöjjenek létre. A támogatással megvalósuló projektek végrehajtóit (tervezőt, építőt, üzemeltetőt, PR tanácsadót, felügyelő mérnököt, stb.) minden esetben közbeszerzési eljárásban kell kiválasztani. Fontos, hogy egyértelműek legyenek a közbeszerzési pályázat követelményei, és hogy a lehető legtöbb esetben az összességében legjobb ajánlatok tudjanak győzni, vagyis környezetbarát, alacsony energiafelhasználású, új technológiákat alkalmazó megoldások is szerepet kapjanak, amelyek kezdetben ugyan nagyobb befektetést igényelnek, de hosszú távon jóval költséghatékonyabbak.
Reiniger Róbert felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg napirenden van a Közbeszerzési törvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy sikerül több, a közbeszerzési folyamat átláthatóságát, egyszerűsítését, gyorsítását szolgáló javaslat elfogadtatása.
A Deloitte szakértője hozzátette, a pályázatok lezárást követően az Unió ellenőrzi a pénzek szabályos elköltését, és ha szabálytalanságra bukkan, akkor a lezárást követően akár 8 évig is visszaveheti a támogatást. Reiniger Róbert kiemelte, az esetleges hiba igen költséges lehet az önkormányzatok, de az állam számára is, hiszen az infrastrukturális beruházások direkt költségvetési tételként szerepelnek. Ezek későbbi pótlására, előteremtésére aligha van mód, amivel a súlyos zavarok keletkezhetnek a gazdálkodásban.
A pályázati tanácsadónak nagyon fontos feladata súlyos és költséges hibáktól megóvni a pályázót azzal, hogy felhívja a figyelmét a dokumentációkban fellelt hibákra időben, még a döntéshozatal előtt. – mondta el a Deloitte szakértője.
Reiniger Róbert a legjellemzőbb hibákat összegezve hozzátette, az intézményrendszerre jellemző a segítő szándék, de pusztán erre egyetlen pályázónak sem érdemes építenie. A Deloitte szakértője szerint összességében elmondható, hogy a követelményrendszer egyre szofisztikáltabbá válik (Jó példák erre a nők, mozgáskorlátozottak, romák foglalkoztatását előíró kiírások); a rendszer fejlődik, ezzel párhuzamosan azonban nem feltétlenül egyszerűsödik.