Energiazabálók

Energiakutatóktól, piackutató cégektől, tudományos, gazdasági társaságoktól és persze a kormányzatoktól is különböző arányok látnak napvilágot a számítógépek üzemeltetésének az országok, térségek teljes energiafelhasználásához viszonyított arányáról. Egy biztos: az arány igen magas, s ebben az otthonokban és a vállalatoknál, intézményeknél üzemelő berendezéseken, valamint azok „pazarló” használóin túl a világháló infrastruktúrája, az azt kiszolgáló mind nagyobb számú és méretĹą adatközpontok (felépítésük, vezérlésük, hĹątésük stb.) a felelősek. Ez utóbbiak tekintetében energiában és pénzben mérve egyaránt kedvező eredményt hozhat a hĹątés hatékonyságának növelése, valamint az infrastruktúra, a „célprocesszorok” virtualizációja és a központokban alkalmazott energiamenedzsment. Virtualizáció persze a desktopok esetében is lehetséges. A közlemúltban megjelent Sun Virtual Desktop Infrastructure (VDI) 2.0 szoftver például teljes körĹą megoldásként segít a szervezeteknek virtuális desktopok könnyebb, hatékonyabb létrehozásában és mĹąködtetésében, gyakorlatilag a Windows XP-től és Vistától kezdve a Linuxon, Solarison keresztül a Mac OS X-ig bármilyen operációs rendszeren.
Egy nemzetközi szervezet szerint a számítóközpontok négyzetméterenkénti energiafogyasztása ma már akár 15-szöröse is lehet az irodaépületekének. A szervergyártók hamar felismerték a szerverfarmokban rejlő időzített bombát, és a téma iránti érzékenységüknek (is) köszönhetően az energiaellátással kapcsolatos gondok csökkentek. Jelentős szerep jutott ebben a kisebb helyigényĹą, nagyobb teljesítménysĹąrĹąségĹą szerverek és az ezek átlagos kihasználtságát akár 5-6-szorosára is növelni képes virtualizációs technikák alkalmazásának. (A virtualizáció megakadályozza a szerverek régi, alacsony kihasználtságú – gyakran csupán 10-20 százalékos –, „egy alkalmazás, egy szerver” típusú használatát. Megfelelő szoftverrel támogatva az energiakihasználtság is javítható.)
Ám az adatközpontok felépítése és üzemeltetése terén még nem történt meg a nagyobb teljesítménysĹąrĹąség, az új technológiák alkalmazása által igényelt „váltás”. A hĹątéssel összefüggő problémák megoldása, ahogy azt az APC megbízásából készült IDC-felmérés is jelzi, még gyerekcipőben jár, bár már ebbe az irányba is történetek lépések. A fejlesztések a negatívumok csökkentését célozzák. A moduláris bővíthetőség, a számítógépközpontok hőeloszlásának megváltoztatása – a teljes tér kellően alacsony hőmérsékletre hĹątése helyett a célzottan a rendszer állványzatába vezetett hĹątőlevegő – kedvező előjel. Ez a hĹątési technika magasabb gépterem-hőmérsékletet enged, így annak hĹątésére kevesebb energiát kell fordítani.
Az intelligens szoftverek alkalmazására is nagyobb figyelmet kellene fordítni. A menedzsmentalkalmazások sokat javíthatnak a hardver- és szoftverelemek, illetve azok együttes teljesítményén is, az időtényezőkön, a kapacitáskihasználtságon – hogy csak néhányat említsünk. A használatukkal elérhető jobb erőforrás-kihasználás is energiahatékonyság-növekedéssel jár.

Ébredezők

A kutatók, a környezetvédők, majd a kormányok, végül pedig a gyártók és kisebb mértékben az informatika felhasználói is lassan felfigyelnek az eszközök, az infrastruktúrák energiaigényének és -hasznosításának a környezetvédelmet érintő összefüggéseire. A környzetvédelem és a gazdaságosság érdeke különösen jól összekapcsolható az informatika területén elérhető hatékonyabb energiafelhasználással.
Úgy tĹąnik, az informatikai és irodatechnikai világcégek felvették a kesztyĹąt. Ennek egyik példája volt idén a tematikáját a környezetvédelem köré építő CeBIT, ahol a német kancellár is a környezettudatosság, a környezetkímélőbb és energiahatékonyabb információtechnológia szükségessége – többek között a szerverek és az adattárolók energiafelhasználásának csökkentése – mellett érvelt. Ez utóbbi „dupla fenekĹą” probléma, mivel az országok adattárolási szabályait sok esetben a betartásukhoz szükséges jelentős tárhelykapacitás teszi környezetellenessé. A Sun viszont az adattárolás egyesek által már muzeálisnak vélt lehetőségének, a szalagoknak a környezetre gyakorolt jótékony hatására – nulla teljesítményfelvétel, nulla CO2-kibocsátás – hívta fel a figyelmet.
Technológiák is születnek, ilyen például a közvetlen alkatrészjelölés (Direct Part Marking – DPM), aminek alkalmazása lehetővé teszi az elektromos és elektronikai hulladékok kezelésére vonatkozó uniós szabályozás hatékonyabb betartását.
A mai összetett elektronikai eszközök újrahasznosíthatóságának egyik akadálya nehézkes és lassú szétszerelhetőségük. A könnyen szétszerelhetőre tervezett termékek újrafeldolgozása akár jövedelmező is lehetne. Ezért forszírozzák a szakértők a cégek felelősségvállalásának kérdését. A gyártástól a termékek életútjának végéig felelősséget vállaló cégek a könnyĹą szétszerelhetőségben is érdekeltek lennének. Néhány nagyvállalat, pl. a HP és a Dell, az irodatechnikaiak közül pedig a Xerox és a Ricoh, proaktív módon programot indított elavult termékei újrafeldolgozására.
Az Egyesült Nemzetek 2007. februári, a világ klímájáról szóló jelentése óta tehát a vállalatok nagyobb számban ismerik el felelősségüket, és vállalják magukra cégük ökológiai szempontokat figyelembe vevő átállítását, az energiafelhasználást is beleértve. A megvalósításban azonban nem könnyĹą hinni, egyrészt, mert költséges, másrészt, mert – mint oly sok minden változás – szemléletváltást igényel.

Éllovasok

Elméletben idehaza is növekszik a környezet-, a klímavédelem mellett álló cégek száma, ám az elméletet ritkán támasztja alá a gyakorlat. (Ld. a Sun Microsystems Magyarország és a GKIeNet közös felmérésének eredményeit ismertető összefoglalót. Lehet, hogy sokan elborzadnak a környezeti károkról, a levegőszennyezésről szóló, a növekvő energiafogyasztást reprezentáló és annak ijesztő következményeit elénk táró statisztikák, felmérési eredmények, előrejelzések láttán, de önkritikát – cégeket, szervezeteket, intézményeket és magánszemélyeket egyaránt beleértve – csak igen kevesen gyakorolnak (gyakorolunk). Tényleges lépéseket pedig még ennél is kevesebben tesznek. Ez nem hazai sajátosság, világjelenség. Pedig itt is igaz a „sok kicsi sokra megy” elve, ahogy az a Sun erről a témáról tartott tájékoztatójából is kiderül. Lehet fanyalogni, hogy persze, olyan informatikai cég tartja ébren a témát, amelynek érdeke fĹąződik környezetkímélőbb berendezéseinek értékesítéséhez – ami persze igaz. Mint ahogy az is, hogy a Sun környezettudatos magatartásának évtizedes múltja van, de legalább a saját fertályukon, s az erre fogékony felhasználóik irányában, történik valami. És szerencsére, ahogy azt a Tabella rovatban található, a téma kapcsán készült táblázatok is tanúsítják, ezzel a magatartásukkal nincsenek egyedül az ICT-piacon. Az összefoglalóban a már említetteken túl a mobilkommunikáció nagyágyúihoz köthető környezetkímélő megoldásokat és néhány környezetvédelmi célú szövetséget is bemutatunk.
A Google tavaly novemberi, stratégiai kezdeményezésére vonatkozó bejelentése is a környezetvédelmet célozza. Az RE<C projekt célja az áramnak a szénnél olcsóbb, megújuló energiaforrásból történő előállítása. Elsőként – várhatóan egy éven belül – egy 1 gigawatt kapacitású, a szénnél olcsóbb, megújuló energiaforrás kifejlesztésére tesznek kísérletet.
Az Apple pedig (többek között) szoftverei csomagolóanyag-mennyiségének csökkentésével szállt be a környezetvédelembe.