Ki, kivel, miért? (1.)
Globális együttműködések, szövetségek az elmúlt két évben
2007. október 1.
5
/ 6 oldal
Az IT- és az ICT-piac korábban sem szűkölködött globális vagy helyi együttműködésekben, szövetségekben, de az elmúlt két év kiváltképp bővelkedett ezekben. Néha csak a korábbi megállapodások megerősítésére, kibővítésére került sor, de platformok, piacok kapcsán – a gyakorlatilag szinte kizárólag kereskedelmi szempontú disztribúciós, dealeri megállapodásokon túl is – szép számmal kötődtek újak. A konvergálódó telekommunikációs, média-, internet- és IT-szektor mindinkább elmosódó határvonalai éppúgy hatással vannak a vállalkozások együttműködési kedvére (kényszerére), mint a (gyakorta épp a korábbi együttműködésből kiinduló) felvásárlások révén kialakult új piaci helyzet, az új technológiák térhódítása, a szabványosítás iránti kényszer és még sorolhatnánk.
Jelenlegi, a nemzetközi szintérre kitekintő és egy további, a hazai együttműködési készséget firtató összeállításunkban a teljesség igénye nélkül, elsősorban a frontvonalakat, illetve azok elmosódását érzékeltetve, nem a szakmai érdekképviseletekre koncentrálunk. Ezen belül kiemelten az elmúlt másfél év – ahol szükségét érezzük, kissé távolabbra is visszatekintünk – alkalmi vagy hosszú távú stratégiai együttműködései, történései, céljai és az ezek mentén kirajzolódó, a felhasználók döntéseinek szempontjából fontos irányvonalak feltárására igyekszünk összpontosítani.
Microsoft-szövetségesek
Nézzünk, milyen törekvések erősítését szolgálta, szolgálja az Oracle–HP tengely viszonylag új tagja, a Microsoft szövetségi, együttműködési politikája. Az intelligens telefonok és PDA-k közös fejlesztésére még 2003-ban összebútorozott a Motorolával, s bizony ma már – persze nem csupán ennek eredményeként – hardverkiegészítőkre és mobileszközökre szakasodó hardverüzletágat épít a redmondi, mindezek ellenére még ma is szoftveróriásnak titulált, cég. Az egységesített kommunikációról alkotott közös víziójuk hozta össze a Siemensszel. A 2007 szeptemberében kötött Microsoft–Siemens VDO szövetség az autós szórakoztatásra fókuszáló – az autókba szánt kommunikációs, szórakoztató, valamint navigációs rendszerek fejlesztésre irányuló – erőegyesítést szolgálja.
2006-ban a japán piac felé nyitott a cég, amit vélhetően a hálózati és internetes infrastruktúrát, valamint ezek kiszolgálását, hatékony felhasználását támogató szoftverek iránti nagy kereslet generált. Szintén ebben az évben a Lenovóval kötött stratégiai együttműködés alapján Kínában és világszerte Microsoft-szoftverekkel forgalmazzák a kínai cég számítógépeit, egy 2007. áprilisi bejelentés pedig már közös, a Lenovó pekingi létesítményén belül épülő, elsősorban mobileszközök, illetve Microsoft-szoftverekhez szabott egyéb termékek fejlesztését célzó kutatólaboratórium létrehozásáról szól.
Az online világban, saját fejlesztésein túl, elsősorban felvásárlásokkal terjeszkedik, illetve nagyobb lélegzetű együttműködések élére áll, ez utóbbiakra később még visszatérünk.
Haragszom rád, vagy mégsem?
Sok érdekességgel és meglepetéssel szolgál a nyílt és zárt forráskódú világ kereskedelmi szoftvereket érintő háborúja és békéje.
A SuSE még nem volt Novell-tulajdonban, amikor 2002-ben széles körű szolgáltatási SuSE–IBM szövetség alakult a vállalati ügyfeleknek nyújtott Linux-támogatásra. (A SuSE HP-vel kötött stratégiai szövetsége eredményeként pedig egy évvel később a Dell, a Fujitsu-Siemens Computers, a HP és az IBM aktuális Intel alapú szerverei kaptak tanúsítványt a SuSE Linux Enterprise Serveren történő mySAP elektronikus üzletviteli platform használatához.) Itt ismét látni némi, a tengelyeket keresztező, de a SuSE oldaláról mindenképp érthető együttműködést. 2003-ban már Novell-tulajdonba került a SuSE, s így a Novell állapodott meg az IBM-mel annak érdekében, hogy a Kék Órás vállalati ügyfelei elérhessék a Novell Linux-termékvonalát. Ez azonban nem tartotta vissza az IBM-et, hogy a SuSE, illetve most már a Novell legnagyobb Linux-piaci riválisának számító RedHattel is kokettáljon. 2005 végén ugyanis mindkét céget bevette Strategic Alliance programjába. Ennek részeként, a nyílt forráskódú üzletek számának növelése érdekében, mindkettőjüknek biztosította a hozzáférést globális innovációs központjaihoz. A Novell és az IBM között idén szeptemberben létrejött OEM-megállapodás az IBM WebSphere Application Server Community Editiont magában foglaló SuSE Linux Enterprise Server legátfogóbb nyílt forráskódú kiszolgálóvá válását szolgálja.
A Linux térnyerése pálfordulást hozott a Microsoft szövetségi politikájában, aminek leglátványosabb megnyilatkozása a 2006 végi, megkötésekor három évre szóló Microsoft–Novell együttműködési megállapodás volt, melynek tartalma – a két szembenálló platform keveredése – szöges ellentétben áll a Microsoft korábbi, Linuxszal szembeni stratégiájával. De már hamarabb is mutatkoztak a változásra utaló jelek. Ilyen például az a 2006 áprilisában napvilágot látott hír, amely szerint a redmondi óriás támogatja az MS Virtual Serveren Linux operációs rendszert futtató konfigurációt. A Virtual Server szoftver ingyenes letölthetőségén túl fejlesztői a VMware fejlesztőivel közösen vesznek részt a nyílt forráskódú Xen szervervirtualizációs szoftverprojektben. A már említett 2006. novemberi bejelentésű MS–Novell együttműködésről azóta is sokat cikkeznek, így itt csak a későbbiek érthetőségét is szolgáló néhány „címszóval” térünk ki rá. Az RedHat Linuxot – és persze az azt disztributáló Oracle-t – kedvezőtlenül befolyásoló, de a nyílt forráskódú közösségek gyakorlatilag mindegyike számára nehezen emészthető összeborulás a Windows és a SuSE Linux együttműködésének javítását, az alternatív szoftverek Windows-platformon való elérhetővé tételét célozza. A Novell a Windowst használó, de nyílt szoftver irányba (is) nyitni kívánó felhasználók SuSE Linux-választását reméli. A célok teljesülése érdekében felállított közös fejlesztőközpont 2007-ben kezdte meg működését. A megállapodásból levont messzebb menő következtetések azt sugalmazzák, hogy az együttműködés a nyílt forráskódú eszközöknek az IT létfontosságú elemeként való elismerését tükrözi. Egy 2007. februári bejelentés szerint az együttműködés előnyeiből első ügyfélként a Wal-Mart részesül, amelynek informatikai infrastruktúrájához a megkötött szerződés értelmében a jövőben a Microsoft biztosítja a SuSE Linux Enterprise Server-előfizetést.
Ügyfelei informatikai rendszerének egyszerűbbé tételét megcélozva elsőként a Dell csatlakozott az MS–Novell megállapodáshoz. A hardvergyártó SuSE Linux Enterprise Server-tanúsítványokat vásárol a Microsofttól, s elindít egy, a potenciális felhasználóit SuSE Linux Enterprise Server-használatra ösztönző szolgáltatás- és marketingprogramot is.
Házasságon kívüli kapcsolatok
A Microsoft azonban a Linux terén nemcsak a Novell-lel kooperál. Idén júniusban – a Novell és a Xandros után – a Linspire-rel is megállapodott. Ennek alapján az utóbbi felhasználói hozzáférhetnek a Live Messengerhez és a Windows Media-formátumú fájlokhoz is.
S persze a Novell szintúgy tovább szövi partnerségi hálóját. Júliusban alacsony késleltetésű adatközponti megoldások támogatásához talált partnereket a valós idejű megoldásokat szállító szektor legfontosabb szereplői között, a Concurrent Computer Corporationt és a Voltaire-t is beleértve.
Az online piacon a két óriással, a Google-lel és a Yahoo!-val szembeni lemaradás behozatalában is szerepet játszanak az együttműködések. Így például 2006 májusában a Microsoft – az „ellenség”, az Apple iTune-ja ellen szövetkezve – az MTV-vel állt össze, októberben pedig a BBC-vel kötött keretszerződést a BBC digitális szolgáltatásainak közös fejlesztésére, így például web 2.0-s és tartalommegosztási projektekre.
5
/ 6 oldal