Ki, kivel, miért? (1.)
Globális együttműködések, szövetségek az elmúlt két évben
2007. október 1.
3
/ 6 oldal
Az IT- és az ICT-piac korábban sem szűkölködött globális vagy helyi együttműködésekben, szövetségekben, de az elmúlt két év kiváltképp bővelkedett ezekben. Néha csak a korábbi megállapodások megerősítésére, kibővítésére került sor, de platformok, piacok kapcsán – a gyakorlatilag szinte kizárólag kereskedelmi szempontú disztribúciós, dealeri megállapodásokon túl is – szép számmal kötődtek újak. A konvergálódó telekommunikációs, média-, internet- és IT-szektor mindinkább elmosódó határvonalai éppúgy hatással vannak a vállalkozások együttműködési kedvére (kényszerére), mint a (gyakorta épp a korábbi együttműködésből kiinduló) felvásárlások révén kialakult új piaci helyzet, az új technológiák térhódítása, a szabványosítás iránti kényszer és még sorolhatnánk.
Jelenlegi, a nemzetközi szintérre kitekintő és egy további, a hazai együttműködési készséget firtató összeállításunkban a teljesség igénye nélkül, elsősorban a frontvonalakat, illetve azok elmosódását érzékeltetve, nem a szakmai érdekképviseletekre koncentrálunk. Ezen belül kiemelten az elmúlt másfél év – ahol szükségét érezzük, kissé távolabbra is visszatekintünk – alkalmi vagy hosszú távú stratégiai együttműködései, történései, céljai és az ezek mentén kirajzolódó, a felhasználók döntéseinek szempontjából fontos irányvonalak feltárására igyekszünk összpontosítani.
Hagyományos tengelyek
Az esetenként több évtizedes, többnyire a szoftver- és hardverfejlesztők, illetve -gyártók közötti, a piacszerzést vagy a piaci pozíció erősítését szolgáló szövetségekbe ma már az online piacvezetők is beszálltak. (Persze nem mindegyik esetében egyszerű a képlet, hiszen például az online világ egyik prominense, a Microsoft úgy az online-, mint a szoftver-, 2003 óta pedig az üzletialkalmazás-, sőt újabban a hardverpiacon is ringbe szállt.) A többek a nagyvállalati működés optimalizálására létrejött s idővel a Microsofttal kiegészült Oracle–HP tengellyel szemben a Google-t is soraiba fogadó Sun–IBM csapat áll. S mindkét oldalon időről időre feltűnnek a mindkét irányban együttműködésre törekvők – többnyire a gyakorlatilag komoly versenytárs nélkül maradt óriások. Ilyen pl. a Cisco, amely még 1999-ben globális stratégiai szövetségre lépett az IBM-mel, de együttműködik a Microsofttal is. Idén pl. az IBM-mel együtt kínál közös ügyfeleik számára műszaki támogatást az USA-n túl további 46 országban. Egy évvel ezelőtt, 2006 szeptemberében az üzleti igényekre való reakcióképességének növelése érdekében a Microsofttal kötött keresztlicenc-szerződést. S ugyancsak a Microsofttal kezdeményezett összefogást – amelybe az EMC-t is beszállt – az adatok védelmére és megosztására szolgáló közös, átfogó közigazgatási architektúra létrehozására. A Cisco – ha felvásárlásait nézzük – az internet és mobiltelefónia világát is megcélozta.
Nincs kőbe vésve
A korábban megkövesedettnek tűnő, hosszú ideje irányadó együttműködések közül mára néhány – legalábbis alkalmilag – felbomlani látszik. A két online nagyhatalom, a Google és a Yahoo!, valamint az ezeket megközelíteni igyekvő Microsoft folyamatosan keresi iparági szövetségeseit, aminek során a Yahoo! tavaly szeptemberben a HP-vel kötött több millió HP-gépet érintő OEM-szerződést. 2006-ban pedig az IBM, az Oracle és az i-flex jelentett be közös banki ügyfeleiket megcélzó együttműködést. Ennek keretében együttesen biztosítanak infrastruktúrát, szolgáltatásokat és technikai támogatást azok vállalatirányítási alkalmazásaihoz, banki alaprendszereihez és kockázatkezelési megoldásaihoz. Idén szeptemberben a Sun is a Windows Server-rendszerek OEM-gyártója, és a keresztplatformos virtualizációt célzó közös fejlesztésbe kezdett a Microsofttal.
Az ilyen típusú együttműködések arra is utalnak, hogy az ügyfelek informatikai befektetéseiknél nem mindig veszik figyelembe a piaci cégek önmaguk és egymás spiccen tartására – s persze ezzel egyetemben az ügyfelek magasabb szintű, zökkenőmentesebb kiszolgálására – irányuló szövetségeit, mintha ez szorongatott piaci helyzetben inkább a gyártóknak, a fejlesztőknek, a szolgáltatóknak lenne fontosabb, talán épp ügyfeleik megtartása érdekében. (A meglévő ügyfeleknek nyújtható szolgáltatások, támogatások jelentős bevételt hoznak, megtartásuk sokkal kevesebbe kerül, mint az újak becserkészése.
A tengelyek ennek ellenére működnek. A HP–Oracle és az Intel stratégiai szövetsége egy költséghatékony és rugalmas SOA-megoldás kialakításához szolgált alapul. Az összefogás eredményeként 2006-ban egy – az IT-források és a beruházások, valamint a vállalati üzleti stratégia összehangolását segítő – nyílt ipari szabvány született. A HP a BEA Systemsszel is együttműködik a szabványosításban. Közösen irányítják az új Java Specification Request (JSR) szabvány kialakítását, amelynek végső célja a szolgáltatáskészítés folyamatának felgyorsítása annak érdekében, hogy milliók vehessék igénybe az új multimédiás szolgáltatásokat. És ismét HP–Oracle összefogás: a páros 2006 márciusában a nagyvállalati működés optimalizálását célzó szövetségük részeként elkötelezettebb támogatást ígért az Oracle-szoftvereket futtató HP Integrity szerverekhez. Együttműködésük az Oracle Database 11g Real Application Cluster bevezetésekor is megmutatkozott, aminek köszönhető az iparágban vezetőnek számító skálázhatóság, illetve az ügyfelek Oracle Database 11g-re való problémamentes átállásának garanciája.
A HP Microsoft iránti elkötelezettségét a közös nagyvállalati ügyfélkörben a Microsoft-megoldások legjobb nemzetközi nagyvállalati szolgáltató partnereként 2007-ben negyedik alkalommal elnyert a „Az év Microsoft-partnere” cím is reprezentálja.
Alkalmazások – kötelékben
Az együttműködési fő tengelyek az alkalmazások piacát is érintik, ám az elmúlt két-három év itt is hozott meglepetést. De menjünk sorjában. Harmincéves múltra tekint vissza az IBM és az ERP-nagyhatalom SAP innovációt és az értéknövelő szolgáltatásokat célzó szövetsége. Ennek ellenére korábban a Hewlett-Packard és az SAP is fejlesztett közösen, pl. idehaza a kkv-knek megfelelő informatikai hátteret biztosító, az SAP Business One-t és a HP ProLiant ML 350 szervert, valamint a HP nx9020 notebookot egyaránt érintő integrált vállalatirányítási megoldáscsomagot.
A 2003 körül beszűkülő nagyvállalati ERP-piac az SAP-n túl a piac többi szereplőjét is a kkv-kat megcélzó termék- és szolgáltatáspaletta kialakítására kényszerítette. Az IDC szerint 2005-ben egy ERP-szállító sem rendelkezett kiemelkedően erős dominanciával, hatan – köztük az SAP, a Microsoft és az Oracle, valamint az idehaza szintén ismert, az amerikai SSA tulajdonába került BaaN – fedték le a piac 18%-át. Mára az SSA a német Infor birtokába került, de a 2006-os felvásárlás óta nagyon kevés hír érkezik a beolvasztott termékpaletta (ERP-oldalon a Baanon túl a BPCS) és az Infor ugyancsak elsősorban gyártástámogatást célzó infor:Com és további termékeinek együttes sorsáról.
A már említett lépésen túl – a piacot sokkoló módon – az SAP 2005-ben a Microsoft felé is nyitott, amit már akkor az Oracle elleni támadásként értékeltek az iparági elemzők. A két cég akkor Microsoft-alkalmazásokra is kiterjesztett üzletifolyamat-kezelő technikáit célzó közös fejlesztésbe kezdett, így kívánván az SAP-t a nagyvállalati ügyfelek számára könnyen átjárhatóvá tenni az MS irodai alkalmazások felé. A Microsofttal való folyamatos együttműködésre kötelezettséget vállaló és ennek érdekében közös együttműködési technológiai támogatási központ kialakítását szorgalmazó SAP globális partnerstratégiájában mindez új elemként jelentkezett. 2007 májusában Németországban létrehozott közös fejlesztőközpontjukban az SAP Business Suite és a Microsoft SQL Server 2005 egyszerűbb használata érdekében azok szorosabb integrációján dolgoznak.
A szövetségek, partnerségek alakulásán túl a felvásárlások menete is segít a piaci folyamatok megismerésében. Erről az alkalmazáspiacra vonatkozóan 2006 végéig „Forrongó alkalmazáspiac” című cikkünk nyújt áttekintést.
3
/ 6 oldal