Eredmények és kétségek

6 / 7 oldal

A hazai outsourcing-piac tavaly igen csendes volt. A választások miatt elmaradtak az évek óta várt kormányzati projektek, ugyanakkor globális szolgáltatóközpontokat hoztak létre Magyarországon, igaz, ezek is szinte kizárólag külföldi üzleteket realizáltak. A kormány, az államigazgatás felőli idei üzletek potenciális lehetőségét ellentmondásosan ítélik meg a hazai outsourcerek.



Úgy tűnik, ha nem is a korábbi formában, de mintha újra feltámadna az ERP-k szolgáltatásként való igénybevétele. A hazai környezet, vállalati kultúra néhány évvel ezelőtt kvázi megbuktatta az ilyen irányú kezdeményezéseket, de nem minden gyártó, szállító tett le a modell alkalmazásáról. 2006 őszétől új piaci szereplőként az Oracle-lel partnerségre lépett RIS Kft. kínál outsourcingban ERP-, nevezetesen JDEdwards-üzemeltetést. A rendszer több telephelyes cégnél történt üzemeltetésében, valamint bevezetésében, testre szabásában, az egyedi igények fejlesztésében tízéves gyakorlattal bíró szakértői a cég saját infrastruktúráján, de a megrendelőjén is üzemeltetik a rendszert. Mint korábban, most is a tervezhető ráfordíthatóság az egyik „mézesmadzag”, és elsősorban az 5–100 milliárdos bevételű, növekvőben lévő, de az informatikára kevesebb figyelmet fordítani képes, az egyösszegű beruházást inkább alaptevékenységükkel összefüggésben tervező vállalkozások érdeklődésére számítanak. A középvállalatoknál gyakori finanszírozási problémákat enyhítheti az adekvát esetben akár a hardver-infrastruktúrától a megoldás üzemeltetéséig történő – esetenként a korábbi munkatársakat is érintő – kihelyezés. Feltéve, ha a cég kellő időt, erőforrást képes allokálni a kihelyezési procedúra lebonyolítására, és elég elszánt a jól működő outsourcing érdekében szükséges lépések megtételére. Ehhez persze a szolgáltatói oldal iránti bizalomra – nem kerülhetnek versenytárs kezébe az adatok, nincs „áthallás” a megosztottan működtetett rendszerben – van szükség. De amíg a saját, belső emberek iránt töretlen a bizalom, addig a vállalattól való távozásukkor tőlük kerül ki a legtöbb adat (akár a konkurensekhez). Az ennek megtörténtét kizáró, erre szerződéses garanciát vállaló szolgáltatókkal szemben – a korábbi tapasztalatok szerint – viszont ritkább az ilyen szintű bizalom.

Ahol gördülékenynek tűnik az ASP „karriere”, az az irodai szoftverek világa. Legutóbb a Google jelentett be interneten keresztül elérhető, fizetős Office alkalmazásszolgáltatást, de mások is sikerre vitték már ezt az üzletágat. Így erre a későbbiekben is a közel azonos elvárásoknak eleget tevő, elsősorban irodai alkalmazásoknak van – az internetszolgáltatás közüzemmé válásával akár ugrásszerűen megnőve – nagyobb esélye.

Hosszabb ideje kedvező a fogadtatása a bérügyvitelt támogató alkalmazások ASP-ben való üzemeltetésének is. A hazai piacon ennek a Nexon az úttörője. Az évközi járulékváltozások, az elektronikus adóbevallás bevezetése tavaly komoly terhet rótt a bérügyvitellel foglalkozó cégekre. A munkáltatói járulékok és a béren kívüli juttatások adóterhének szeptemberi megváltoztatása által okozott terheken túl a vállalatoknak az adóhatóság sem könnyítette meg az életét, hiszen 23 alkalommal módosította az e-bevallás formátumára vonatkozó előírásokat. Ezt a tempót csak kevesen tudták tartani, így tavaly az átlagot meghaladva nőtt a bérügyvitelt outsourcingban igénybe vevők száma, a Nexoné például tizenkettővel. Többek között a PSZÁF, az ELTE Jogtudományi Kara és a Zollner döntött szolgáltatásának igénybevétele mellett. Ha az e-bevallás kiterjesztésével párhuzamosan idén is folytatódik az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó feladatok kihelyezése, a növekedés ebben az évben sem áll le. Tavalyi bevételük 40 százaléka származott – alig maradva le a bérügyviteli szoftverek értékesítésétől – bérügyviteli outsourcingból.

 

 

 
 
 

Belépés

 

 

Regisztráció