Van még mit javítani
2007. május 2.
4
/ 7 oldal
Magyarországon a Medián-audit adatai alapján mindössze huszonhárom B2C-weboldal látogatottsága haladja meg a napi százezret. A legkiemelkedőbb találatszámot az Origo, valamint a Sanoma online (aggregát adatok) és a Vatera éri el. Kis Gergely szerint ez a látogatottság nagy valószínűséggel már növekedési pályán lévő vállalkozások jellemzője.
A GKIeNET 2007. márciusi felmérése szerint a mintegy 1400 hazai online bolt közül 20 bonyolítja az összforgalom 80 százalékát. A nemzetközi szinten sikeresnek tartott tíz online üzleti modell közül nálunk négy, a piactér, a reklámozási, a kereskedői és a közösségépítési honosodott meg, és vált sikeressé.
A nemzetközi piacra készülőket kiváltképp érdeklő s a döntésüket esetleg pozitívan befolyásoló adat szerint idehaza – az EU15 1,7-1,9 százalékos arányával szemben –a teljes kiskereskedelmi forgalomnak csupán 0,8-0,9 százaléka bonyolódik az internen, s bár a növekedés 2006-ban az előző évhez képest 50 százalékos volt, az alacsony bázis miatt ez mégsem tekinthető kiemelkedő eredménynek. A tranzakciók értékét tekintve a kizárólag online csatornán értékesítők 25-30 ezer forintos átlagukkal többszörösen lekörözték a hagyományos bolttal is rendelkezőket (5 ezer Ft/tranzakció).
Versenyfutás a külfölddel, a szokásokkal
A kínált termékeket, szolgáltatásokat tekintve, a lanyha érdeklődésnek köszönhetően, általában 2-3 év kell, amíg Magyarországon is beérnek pl. az USA-ban már sikeres területek. Itthon kiemelkedő az élelmiszereket, irodaszereket, számítástechnikai, telekommunikációs eszközöket, ruházatot kínálók forgalma, a szolgáltatások közül ide sorolható a turizmus is, ám ez utóbbi az utazási irodáknak a felmérésekben való alacsony részvételi hajlandósága miatt tényadatokkal nehezen igazolható.
Változtak – pl. a vásárlás helyét tekintve – a felhasználói szokások. A korábbi otthoni vásárlást megelőzi a munkahelyi, és nő az iskolákból rendelők száma. Az elektronikus fizetési hajlandóság azonban gyakorlatilag változatlan, továbbra is igen alacsony. A vásárlók 92 százaléka fizet utánvéttel, 6 százaléka átutalással, és mindössze 2 százalék a vásároltak ellenértékét bankkártyával kiegyenlítők aránya, amit a kereskedelmi megoldásokat fejlesztő cégeknek is ajánlott figyelembe venni. Kis Gergely szerint az internetes kereskedelem hazai terjedését a kézzelfoghatóság hiánya mellett bizonyos tekintetben a kellő sávszélesség hiánya is gátolja, ez utóbbira az internetes értékesítés (letölthetőség) helyett Magyarországon igen élénk CD-DVD B2C-forgalmat hozza példának. A japán háztartásokban optikai kábelen keresztül elérhető világháló nálunk még csak vízió. Ma már nem az internetpenetráció, hanem a digitális írástudatlanság az erősebb gát, az interneten keresztül terméket, szolgáltatást rendelő 35 év felettiek alacsony aránya is innen származtatható. Ezt tovább rontja pl. az új technikák alkalmazásával kapcsolatos alacsony tanulási hajlandóság.
Változtatni, fejleszteni
A B2C elfogadottságának, a vásárlási kedv fokozásának növelése érdekében az e-vállalkozásoknak is van mit tenniük, többek között az innováció terén. Az év internetes kereskedője címet elnyerők is csupán nagyon jó, de nem innovatív szolgáltatásukkal kerültek a díjazottak közé. Igaz, tette hozzá a GKIeNET ügyvezetője, ebben a hazai vásárlási szokások is ellenük dolgoznak, ám a külföldi példák (pl. USA, Távol-Kelet) – különösen a nemzetközi porondra igyekvőknek – segítségükre lehetnek. Példaként szolgálhat a Woot.com One day, one deal „technikája”: itt naponta csak egyetlen terméket kínálnak – azzal összefüggő változatos információkat is közölve – az odalátogatóknak, akik megosztják egymással a termékkel kapcsolatos tapasztalataikat. De Kis az EU-ból is hozott példát. A német háziasszonyoknak a Tschibo.de kb. tíz, egymással összefüggő terméket kínál naponta.
4
/ 7 oldal