Típusukat és tevékenységi körüket tekintve is széles skálán mozog a hazai és ide települt nemzetközi outsourcing-vállalkozások köre. Tízezrek dolgoznak magyarországi szolgáltatóközpontokban, de a gazdaság más területein is ismert szolgáltatástípusról van szó. Olyan, százezreket érintő gazdasági tevékenységről, amelynek holdudvarába akár a jelentős mértékű gyártó és összeszerelő bérmunka is belefér. A szolgáltatók zöme az üzletifolyamat-outsourcing (BPO, pénzügyi, bérügyviteli, ügyfélszolgálati, informatikai stb.), a logisztika és az épületüzemeltetés (facility management) területén érdekelt.
A továbbfejlődés legnagyobb gátja a szakemberek, kiemelten a műszaki szakemberek hiánya. Magyarországon – a térség hasonló gondokkal küszködő országai között is kiemelten – kevés a mérnök és az informatikus, ellentétben pl. egyes volt szovjet tagállamokkal, amelyek ma is a műszaki képzés fellegvárai, és így előbb-utóbb felhívják magukra a befektetők figyelmét.
Idehaza a kompetenciák – az oktatási rendszerünknek is köszönhetően, s mert az egész életen át való tanulás ma még csak szlogenszinten létezik, illetve nem a gazdaság igényeihez igazodik – nem érik el a vállalatok eredményes működtetéséhez szükséges szintet. Legolcsóbb pótlásuknak az outsourcing ígérkezik, de az államnak is lenne feladata a kompetenciák fejlesztésében. A mai magyarországi adózási, jogi feltételek a hazai cégeket nem ösztönzik a munka közbeni tudásszerzésre.
Lakatos Péter, a Videoton Holding vezérigazgatója a tőkekockázat-vállalásban gyenge hazai cégeknél a könnyű finanszírozási lehetőségek kapcsán komoly esélyt lát az outsourcingra. Ez belépést jelenthet számukra a vertikálisan integrálható tevékenységek piacára. A tevékenységláncok kisebb esélyt adnak a befektető számára a más országba való áttelepülésre. Mivel idegennyelv-tudásunk igen csekély, az erre igényes tevékenységű szolgáltatásokkal nem kellene próbálkozni. A jelenlegi hazai munkaerő-kínálat sokkal inkább az alkatrészgyártás, -fejlesztés és az infrastruktúra-üzemeltetés számára kedvező.
IBM-jövőkép
A rendezvényen az IBM Globális Technológiai Szolgáltatások Divíziójának stratégiai outsourcingért felelős elnökhelyettese ugyanakkor továbbra is a jól képzett hazai munkaerőt emelte ki előnyünkként a globális versenyben. Hozzátette, hogy a globális cégek többsége, így az IBM is – munkatársaik globális értékét növelve –, azonos oktatást nyújt a vállalaton belül minden országban. Michael Green a jövőt a specializált tudásközpontokban, az egységes szervezeti modellek és kapacitáscsoportok létrehozásában látja, és szerinte az elosztási folyamatok, valamint az eszközök elérését tekintetve is az egységesítés a jó irány. A távolról történő tervezés, építkezés, működtetés azonban csak a lokális viszonyokat ismerő, helyi szakértői hálózatokkal együttműködve lehet eredményes. A helyi szakemberek ugyanakkor globális támogatásra számíthatnak.
Apró lépések
A szolgáltatásszektorban felértékelődik a komplex tudás, az együttműködő-képesség és a nyelvtudás. Mindezzel szemben a magyar társadalomnak az élethosszig tartó tanulást is nehezítő konzervatív merevsége áll. Egy IBM-felmérés rámutat, hogy a magyarokban ma még szándék sincs a szellemi és fizikai mobilitás elérésére, aminek megváltoztatása társadalmi modernizációs kérdés, s a jelentős elmozduláshoz társadalmi, gazdasági, politikai és civil összefogásra lenne szükség.
Amíg ez megszületik, addig is történnek lépések az új követelményeknek való megfelelés érdekében. A szolgáltatóipar kutatása fiatal tudományág. Az IBM az SSME (Services Sciences, Management and Engineering) program keretében igyekszik kitaposni olyan alkalmazott tudományok kutatásai számára a zöld utat, amelyeknek pozitív hatásai a gazdasági életet is érintik. Ha ez a fajta, a szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteknek az oktatási intézményekbe való bejutását célzó tudástranszfer kellő számú intézményben fogadtatásra talál, segítet a szolgáltatás alapú társadalmi, gazdasági szemlélet kialakításában.