A két éve alapított szövetség első alkalommal idén megrendezett konferenciája – a területet nemzetközi dimenzióban, szakmai szempontból vizsgáló fórumként – az outsourcing szerepének tisztázását tĹązte ki célul. A fejekben ma egyfajta negatív kontextusban a globalizációhoz kötött szolgáltatásformát helyére téve, a konferencia a kihelyezésnek az üzleti folyamtok átszervezésére és az üzleti innovációra gyakorolt hatását kívánta kiemelni.

A hazai vállalatok üzletébe beépülő outsourcing, vallja a szövetség elnökeként Suhajda Attila, az egyes vállalatokén túl a hazai gazdaság egészének versenyképességét javíthatja. Ehhez azonban olyan akadályokat kell leküzdeni, mint például a további szolgáltatóközpontok megjelenését veszélyeztető – elsősorban mĹąszaki – szakemberhiány, de több szakterületen nyelvi „félanalfabetizmusunk” is munkaerőhiányt okoz. Kezdeti vonzerőnk, az olcsó munkaerő mára elillant, így a befektetési szempontból előnyösebb frissen csatlakozott EU-országok, illetve Délkelet-Ázsia, Afrika vagy Közép-Amerika mellett csak a versenytársaknál magasabb hozzáadott értékĹą tevékenységvégzéssel rúghatunk labdába.
Az előadók a magyarhoz hasonló nyitott, kis gazdaságok globalizációval járó kockázataira és azok csökkenthetőségére is kitértek.

Az alábbiakban a konferencia hangsúlyosabb, az informatikai területeket is érintő megállapításaira koncentrálunk. A témával összefüggő három további cikkünk (Kihelyezés – jogászszemmel, Eredmények és kétségek, A Shared Service Centerek gyakorlata) a terület jogi kérdéseivel, illetve az elért eredmények és a továbblépés problémájával, valamint a hazánkban mĹąködő SSC-k gyakorlatában adódó kérdésekkel és megoldásukkal foglalkozik.

Befektetők világa

Az outsourcingnak a gazdaságra gyakorolt pozitív hatása különböző formákban juthat érvényre. Ezek egyike a befektetők számára vonzó környezetbe telepített nemzetközi szolgáltatóközpontoknak a foglalkoztatásra gyakorolt kedvező hatása. A Magyarországra történő befektetések növelésében érdekelt ITD Hungary vezérigazgatója, Rétfalvi György több olyan nagyvárost is kiemelt előadásában, amely még ma is szolgáltatásközpontok létesítésére ihleti a külföldi befektetőket. A keleti országrészben Kecskemét, Debrecen és délkeleten Szeged, míg a Dunántúlon Székesfehérvár és Pécs élvez befektetői körben kitüntetett figyelmet. Éves átlagban 3,5-4 milliárd eurónyi mĹąködő tőke áramlik hazánkba, az ITDH 2006-ban 1,4 milliárdnyi befektetés létrejöttében mĹąködött közre. A tavalyi év 72 projektjében közel 15 ezer új munkahely teremtődött. Az 1990 és 2005 között Magyarországra áramló 60,58 milliárd eurónyi mĹąködő tőke hazánkat Csehország, Szlovénia, Szlovákia és Lengyelország elé emelte. Az utóbbi két évben a befektetésekért folyó harcban a globális versenyképesség számított, a korábban versenyelőnyt jelentő munkaerőköltségek mára a térségben – Lengyelország kivételével – kiegyenlítődtek. A szektorok közül a kevés eszköz- és alapigényĹą területek előtérbe kerülésével felértékelődtek a hozzáadott értéket termelő ágazatok. A már többször emlegetett, manapság favorizált BPO-központok számát tekintve hazánk 34 egységgel harmadik a térségben. Az élen álló Lengyelországban 59, Csehországban 47, de a most csatlakozott Romániában is 23, Bulgáriában pedig 10 BPO-központ mĹąködik.