Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) az EB 2005 végén, az Európai Közösség lisszaboni programjának végrehajtása kapcsán kiadott, integráltabb iparpolitikát sürgető közleményének jelentős hiányosságaként fogalmazta meg, hogy általában véve nem fordít elég figyelmet a szolgáltatásokra, különösen az üzleti szolgáltatásokra. Ezért arra szólította fel az EB-t, hogy tekintse az üzleti szolgáltatásokat minden iparpolitika szerves részének, és üzleti szolgáltatások bevonásával bővítse a jövőbeli iparpolitikák területét. A témában tavaly januárban „A szolgáltatások és az európai gyáripar: az ágazatok közötti összefüggések, valamint a foglalkoztatásra, a versenyképességre és a termelékenységre gyakorolt hatásai” címen közzétett véleményben többek között az üzleti szolgáltatások belső piacának megvalósítását, mindenekelőtt az ágazat zökkenőmentes mĹąködését gátló akadályok (a piaci integrációt, a munkaerő mobilitását és a gazdasági növekedést akadályozó tényezők) megszüntetését célzó lépéseket, az üzleti szolgáltatásoknak az iparpolitika szerves részeként való elismerését sürgette. Olyan, a közigazgatás által támogatott, piaci szintĹą lépések iránti igényt is megfogalmazott, mint például:

ˇ    „az üzleti szolgáltatások mint olyan eszközök támogatása, amelyek javítják az üzleti és ipari teljesítőképességet, illetve segítik a globális piacon jelen lévő alacsony költségĹą vagy egyéb konkurens országokkal szembeni versenyelőny megszerzését;
ˇ    az üzleti szolgáltatások kkv-k általi szélesebb körĹą és hatékonyabb igénybevételének támogatása;
ˇ    az üzleti szolgáltatások terén a termelékenység, a szolgáltatásminőség és az életszínvonal javításának eszközeként a foglalkoztatás fellendítése és a munkafeltételek javítása;
ˇ    célirányos képzési és átképzési programok a szerkezetváltás által érintett munkavállalók alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának elősegítésére.”

Az iparpolitika támogatottságának ezzel együtt járó esetleges csökkenése miatt aggódókat is megnyugtatták, mivel a fejlett gazdaságokban a fogyasztásban tapasztalható jelentős elmozdulás a szolgáltatások felé a feltételezések ellenére nem jelenti dezindusztrializációs tendencia kialakulását. Ez a tendencia a statisztikai visszatükröződése annak, hogy a munkaerő a fejlett gazdaságokon belül egyre jobban megoszlik, és a korábban integrált vertikális értékláncok szétválnak. Szakosodott szolgáltatók most olyan szolgáltatásokat ajánlanak, amelyeket korábban a termelő cégek házon belül nyújtottak. Új szolgáltató cégek fejlődtek ki, amelyek támogatják az európai ipar arra irányuló törekvését, hogy növelje hatékonyságát, és új technológiákat alkalmazzon, amelyek új és nagyobb hozzáadott értéket jelentő termékeket hoznak létre.

Az EGSZB is úgy véli, ahogy számtalan konferencián, cikkben megszólaló gazdasági szereplő: a szolgáltatások olyan szakosodott szolgáltatókhoz történő kihelyezése, amelyek ki tudják használni a méretgazdaságosságot és az állandó folyamatinnovációt, a költségeken túl a termelékenységre is pozitív hatást gyakorol. Ám hozzáteszi: „Sajnos a kkv-k még nem veszik kellően igénybe a tudást és az üzlethez kapcsolódó innovatív szolgáltatásokat.” Annak megkönnyítésére, hogy az alkalmazottak képesek legyenek a gyáriparból az üzleti szolgáltatások területére áttérni, megfelelő átképzési programok kidolgozását javasolja.

Az outsourcereknél a BPO elétérbe kerülését pedig a következő, szintén a bizottság véleményéből kölcsönzött mondat is magyarázhatja: a vállalatszerkezet és a folyamatok állandó, alapos elemzésére van szükség azoknak a feladatoknak a meghatározásához, amelyeket a nagyobb méretekben mĹąködő és szakértelmüket egyesíteni tudó, ezekre szakosodott üzletiszolgáltatás-nyújtók vagy céghálózatok – szerződésben meghatározott anyagi, rendelkezésre állási, mĹąszaki stb. feltételek mellett – hatékonyabban képesek kezelni.

De a betĹąk és a belőlük formált szavak nem tudnak életre kelni. Ha már a csapból is ez folyik, esetleg mindezt át kellene ültetni a gyakorlatba. Ezt a HOA konferenciájához hasonló fórumok is segíthetik, amelyeken a részt vevő, a téma iránt nyitott cégek, illetve azok szakemberei az ezen a téren már előbbre járó nemzetközi vállalatok szakértői segítségére támaszkodva adhatják tovább cégüknek, partnereiknek, ügyfeleiknek a megszerzett tudást. Ha már tudástranszferről (is) beszéltünk…