"Magyarország válaszúthoz érkezett"
Kovács Zoltánnal innovációról, versenyképességről, infogazdaságról
2006. június 3.
Lassan már közhelyszerűvé válik az a megállapítás, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) mint iparág a gazdaság katalizátora. Az új eszközök és módszerek szolgáltatói azonban nemcsak gyorsíthatják más vállalatok, intézmények és az ország fejlődését, hanem maguk is részt vesznek a folyamatokban, és maguk is nyerhetnek – vagy éppenséggel a perifériára szorulhatnak. A lehetőségekről, az esélyekről és a veszélyekről Kovács Zoltán, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke nyilatkozott lapunknak.
– Milyen szerepet játszanak ma az informatikai vállalkozások a gazdaságban?
– Az IKT-szektor meghatározó szerepét nemcsak a versenyképesség növelésében betöltött szerepe, hanem az is egyértelműen mutatja, hogy a 90-es évek közepétől ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés 55 százalékát (forrás: Marcin Piatkowski – The Impact of ICT on Growth in Transition Economies, 2004. 07., TIGER). Az IKT hatása kettős: közvetlenül az előállított eszközök fogyasztásával és exportjával, közvetetten pedig a termelő szektorok és a közigazgatás területén az egy emberre jutó hozzáadott érték és hatékonyság növelésével járul hozzá a gazdaság növekedéséhez. A magyar GDP viszonylag kis része (7 százaléka) származik az IKT-szektortól, mégis a növekedés (55 százalék) és az export (14 százalék) jelentős részét jelentik ezek a vállalkozások.
– Nézzük meg közelebbről a közvetett hatást! Milyen szerepe lehet az IKT-nek bármilyen típusú vállalkozás, intézmény működésében, versenyképességének növelésében?
– Ma a világban azok az országok a legversenyképesebbek, ahol a legmagasabb a széles sávú penetráció. Az egyén számára a munka, az elhelyezkedés alapvető feltétele – szinte már minden szakmában – a számítógép és az internet használatának ismerete. Kevés olyan iparág van, amelynek ennyire meghatározó szerepe lenne az élet minden területén. Az egészségügytől az oktatásig, a vállalatszervezéstől a politikai kampányig, a gyermekneveléstől a telekommunikációig az IT mindenhol jelen van, és meghatározó szerepet játszik. Sőt azt is kijelenthetjük: az információtechnológia az életminőség robbanásszerű javulását hozhatja a XXI. század emberének. Ehhez nem kell más, mint az IT fontosságának felismerése. Akik időben eljutnak ide, azok élre kerülnek a gazdasági versenyben és az életszínvonal javításában. Akik nem, azok vagy végleg lemaradnak, vagy majd a verseny kényszeríti ki náluk a változást.
– Igényel-e – és ha igen, miért – az IKT-szektor különleges kormányzati kezelésmódot? Mit javasolna az IVSZ a most megalakuló kormánynak?
– Nagyon fontosnak érzem Magyarország fejlődése és versenyképessége szempontjából, hogy a kormányon belül legyen felelőse az informatikának. Az informatika egyszerre vertikális, amikor az iparágról vagy az e-kormányzatról beszélünk, és egyszerre horizontális az oktatáson keresztül – a versenyképesség szempontjából mindenütt nagyon fontos szerepe van. Ezt akár többféle struktúrában is ki lehet szolgálni. Szeretnénk az elért eredményeket megtartani, célunk, hogy az informatikának maradjon kormányszinten felelőse. Az IKT-szektor fejlődése számos egyéb terület fejlődését is dinamizálja, így pozitív hatást gyakorol a gazdaság, illetve az állam- és közigazgatás működésére is. Éppen ezért tartjuk fontosnak a II. Nemzeti fejlesztési terv keretében egy önálló operatív program kidolgozását, annak érdekében, hogy az IT-alkalmazások kiterjesztése kifejthesse kedvező gazdasági és társadalmi hatását. Amikor a II. Nemzeti fejlesztési tervről beszélünk, akkor az IVSZ által készített iparpolitikai ajánlás tulajdonképpen a gerincét adta azoknak a tartalmi kérdéseknek, hogy a következő hat évben mire és milyen formában költsenek a kormányok annak érdekében, hogy a gazdaság, az információs társadalom és az informatikai szektor a leghatékonyabban tudjon fejlődni. Magyarország válaszúthoz érkezett. Vagy felismerjük az IT-szektor fontosságát és jelentőségét mind az ország, mind pedig az egyén számára, és ennek megfelelően a szektor elnyeri méltó helyét nemcsak a kormányzati programokban, hanem az átlagemberek gondolkodásában is, vagy pedig lemaradunk a versenyben. Szervezetünk kész minden lehetséges módon támogatni a döntéshozókat abban, hogy Magyarország számára a legelőnyösebb koncepciókat és intézkedéseket valósítsák meg. Az elmúlt években az IVSZ nagy és egyre átfogóbb szervezetté, a gazdasági élet meghatározó szereplőjévé vált. Véleményünkre odafigyelnek, és most az a cél, hogy tanácsainkat is fogadják meg a gazdasági és kormányzati döntéshozók.
– Milyen kormányzati beavatkozásokat tartanak szükségesnek az iparág fejlesztésére?
– Az ország versenyképességének fokozása és a gazdasági fejlődés fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy a széles sávú internet a közlekedéshez és az energiaelosztáshoz hasonlóan alap-infrastruktúrává váljon. Arra kell törekedni tehát, hogy a széles sáv minden magyar otthonban elérhető legyen. Ennek megteremtése jóval kisebb költségeket igényel, mint az egyéb infrastrukturális hálózatok fejlesztése, ugyanakkor az erre fordított kiadások megtérülése gyorsabb és látványosabb. A gazdaság dinamizálásának elengedhetetlen feltétele, hogy az állampolgárok képesek legyenek biztonsággal használni az infokommunikációs technológiák fejlődése nyomán rendelkezésünkre álló eszközöket. A digitális írástudatlanság felszámolása így közvetlenül kedvező hatást gyakorol a gazdaság versenyképességére, a munkaerő szakmai színvonalára, sőt a munkaerő-piaci mobilitásra is. Az állam modernizációjával, a ténylegesen működő e-közigazgatás bevezetésével az állami szervek, illetve az állampolgárok egyaránt időt és pénzt takaríthatnak meg. Ennek eredménye a hatékony szolgáltató állam lesz, ahol gyors és olcsóbb az ügyintézés a közigazgatásban, s elégedettek az ügyfelek.
– Miben rejlik Magyarország erőssége és versenyképessége? Mire érdemes alapozni a jövőbeni terveket és fejlesztéseket?
– Egy ország sikere, a globális versenyben való helytállása ma már attól függ, hogy mennyire veszi komolyan az információtechnológiát, az infokommunikációt, az internetet. Mikro- és makroszinten, az egyén életében és az ország működésében egyaránt ugyanaz a szabály érvényesül: minél inkább IT-tudatos egy ember, minél többet költ egy ország az információtechnológiára, annál versenyképesebb, fejlődőképesebb és gazdagabb. A versenyképesség tekintetében különválasztanám, hogy egy nemzetközi vállalat számára a munkaerő költsége ár-érték arányban hogyan viszonyul a környező országokhoz, illetve hogy egy magyar vállalkozásnak milyen esélye és lehetősége van külföldön. Az első szempontból nagyon jó feltételeket tudunk nyújtani a külföldi vállalatoknak, hogy hazánkba hozzanak tudásintenzív szolgáltatásokat, s itt létesítsenek fejlesztő- és szolgáltatóközpontokat. Tehát a tudás és az ezzel szemben álló költség versenyképes. Ha viszont azt nézzük, hogy a magyar vállalkozások ezzel a költségszinttel mennyire versenyképesek, akkor nem a nemzetközi cégek tudásával és tőkeerejével, az ebből fakadó termelékenységével, hanem a hazai vállalkozások hasonló mutatóival kell számolnunk. A Magyarországon működő nemzetközi cégek körülbelül két-háromszor termelékenyebbek, mint a hazai vállalatok, és ezen belül is nagy a különbség a kis- és közép-, illetve a nagyvállalatok között. Ha ezt összehasonlítjuk a német vagy az angolszász területen működő cégekkel, a szakadék még jelentősebb. Ehhez jön még az, hogy az élőmunkára rakódó adó- és járulékterhek két és félszeresére növelik a teljes költséget a nettó fizetéshez képest. Szlovákiában és Romániában egykulcsos adórendszer van érvényben, és komoly támogatást kap a szoftverexport-ágazat.
– Mely vállalkozások lehetnek sikeresek a jövőben, s milyen méretű, profilú, illetve milyen üzletpolitikával rendelkező cégeknek kedvez a hazai és nemzetközi piaci környezet?
– Mint általában a világon, a magyar IKT-piacon is a meghatározó multinacionális nagyvállalatok dominálnak. A hardvertermékek több mint 90 százaléka, a szoftvertermékek 80 százaléka importból származik, azonban a szolgáltatási terület 50–50 százalékban oszlik meg a hazai és a nemzetközi vállalatok között. A magyar IKT-vállalkozások elsősorban néhány speciális, „niche" területen erősek (pl. IT-adatbiztonság, CAD/CAM-tervezés, karakterfelismerés, szoftverfejlesztés mobileszközökre, adatfeldolgozás, vírusvédelem, digitális filmkészítés és nyelvi technológiák). A 90-es években az IKT-szektor elsősorban a hazai feldolgozóipar termelékenység- és hozzáadottérték-növeléséhez járult hozzá. A magyar szolgáltató ágazatok is egyre jobban felismerik a jelentőségét, és kihasználják a lehetőségeket, így a jövőbeni fejlődés egyik kulcsterülete lehet az IKT-szolgáltatási szektor (offshore outsourcing az ún. ITES, vagyis IT Enabled Services területein, pl. callcenter-, számviteli, HR- stb. funkciók külföldről való ellátása), amely korábban kulcsfontosságú szerepet töltött be más országok gazdasági felemelkedésében is.
– Az áprilisban lezajlott országgyűlési választások második fordulóját követően már az első napon (gyakorlatilag végeredménytől függetlenül előkészítetten) közös kiáltványt jelentettek meg a magyar gazdaság meghatározó szereplői, érdekvédelmi szervezetei – köztük az IVSZ – annak érdekében, hogy háromoldalú tárgyalások kezdődjenek a gazdaság, a kormány és a parlamenti pártok között. Milyen elvi és konkrét gyakorlati eredményeket remél az informatikai szakma a párbeszédtől?
– A kezdeményezés célja, a háromoldalú tárgyalásokon közösen dolgozzák ki, hogy milyen gazdaságpolitikai lépések szolgálják legjobban Magyarország érdekeit az elkövetkező években. A magyar gazdaság változást akar az államháztartásban, az állami bürokráciában, a gazdaságirányítás elveiben és gyakorlatában, az egészségügyben és az adópolitikában. Ezeknek a részleteit kell közösen kidolgozni, konszenzusra jutni, majd végrehajtani. A célunk az, hogy Magyarországnak versenyképes, sikeres gazdasága legyen. Ehhez most megegyezésre van szükség a gazdaság, a kormány és a parlamenti pártok között.
***
Kiáltvány
MEGÁLLAPODÁST A JÖVőNKÉRT!
A magyar gazdaság megállapodásra hívja a magyar Országgyűlés pártjait, a Magyar Köztársaság új kormányát, hogy közösen, felelősen és együtt tegyünk az ország felemelkedéséért!
Lezárult a választási időszak; Magyarország polgárainak sikeréhez, az ország versenyképességének javításához, európai uniós tagságunk teljes értékűvé tételéhez jelentős változásokra, új gondolatokra, őszinte, betartható megállapodásokra és szövetségre van szükség a politikai pártok és a gazdaság szereplői között.
Mi, a magyar gazdaság képviselői ezúton jelezzük együttműködési szándékunkat, elsősorban az alábbi – a versenyképességet alapvetően befolyásoló – négy kulcskérdés közös megoldásában:
(1.) Felelős és fenntartható gazdaságpolitikát!
Az államháztartási hiány mielőbbi lefaragását, összehangolt fiskális, monetáris és adópolitikát; az euró mielőbbi bevezetését, fenntartható gazdasági és környezeti fejlődést, a társadalmi értékek érvényesülésének erősítését; a befektetői bizalom javítását, a kis- és középvállalkozások fejlődésének határozott segítését, a hazai k+f és az oktatás, különösen a szakképzés gazdaság igényeivel összehangolt fejlesztését.
(2.) Államháztartási reformot!
Kisebb és hatékonyabb, mérhető, minőségi módon szolgáltató, tervezhető bevétellel rendelkező államot; ésszerűbb központi államigazgatást; erős deregulációt és decentralizációt, a feladatok ésszerű megosztását a civil szektorral, új, régiós elven alapuló, lényegesen kisebb és hatékonyabb önkormányzati rendszert, átlátható és következetes jogalkotást és jogalkalmazást.
(3.) Szolgáltató egészségügyet!
Kiegyensúlyozott és fenntartható, az állam felelősségével működő, állami és magánfinanszírozásra egyaránt épülő egészségügyi szolgáltatást; új, a versenyképesség alapjául is szolgáló társadalmi egészségfelfogást, társadalombiztosítási reformot, átlátható, hatékony forrásfelhasználást biztosító ösztönzési és ellenőrzési rendszert az egészségügyben.
(4.) Versenyképességet növelő adóreformot!
Az államháztartás lehetőségeihez és az ország stratégiájához igazodó, átlátható, egyszerű, versenyképes adórendszert; helyi iparűzési adó nélküli üzleti környezetet; a foglalkoztatást terhelő adók fokozatos csökkentését; megkülönböztetően versenyképes társasági adót – ugyanakkor szigorú adó- és járulékbehajtást, az államháztartás deficitjének sürgető lefaragásához a tényleges közteherviselés megteremtését, az adót elkerülők megadóztatását, az adókedvezmények körének szűkítését.
A fentiek nélkül nem lehet sikeres a konvergenciaprogram; nem tudunk lépést váltani, nem tudjuk az európai fejlődés lehetőségeit maradéktalanul kihasználni – így visszafordíthatatlanul lemaradunk.
A cselekvésen a sor!
A gazdaság szereplőinek, a parlamenti pártoknak, a kormánynak és az ellenzéknek meg kell állapodnia az alapokban: új társadalmi szerződésre, olyan új gazdaságpolitikára van szükség, amely figyelembe veszi az ország közös stratégiai céljait és lehetőségeit, valamint az üzleti világ véleményét. Májusban háromoldalú tárgyalásra várjuk az új parlament pártjainak, valamint az új kormánynak a vezetőit a nemzet felemelkedését szolgáló program alapelveinek haladéktalan, közös kidolgozására és a sikeres jövő megteremtéséről szóló stratégiai megállapodás aláírására!
Csak sikeres gazdasággal lehet sikeres a nemzet! Mi ebben partnerek vagyunk!
Kelt: 2006. április 20.