Ajánlás az IKT-szektor iparpolitikájához
2006. június 3.
Aligha kétséges, hogy az ország jövője szempontjából meghatározó lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor oldaláról ehhez a fejlesztési, stratégiaalkotási folyamathoz járultak hozzá a piaci szereplők (vállalkozások és felhasználók) szakmai szervezetei, illetve a közigazgatás kulcsszereplői, amikor megalkották az Iparpolitikai ajánlás című dokumentumot. Szándékukat egyértelműen indokolják: „A fejlesztési célok meghatározásában a magánszektor, a civil szervezetek, a legnagyobb felhasználók és az államigazgatás közötti kommunikáció biztosítja a fejlesztési igények pontos felismerését, a megfogalmazott célok megvalósításának hatékonyságát." A kidolgozók véleménye szerint ezek az ajánlások keretet biztosíthatnak a készülő II. Nemzeti fejlesztési tervnek, és segíthetik az információs társadalom kiépítését.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum), az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és a Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) megbízásából készült Iparpolitikai ajánlás elsődleges célja, hogy a magánszektor, a civil szervezetek és a legnagyobb felhasználók ajánlásával támogassa a versenyképes Magyarország megteremtését.
Az IKT-szektor az információs társadalom kiépítésében játszott szerepe miatt kiemelkedő figyelmet érdemel, meghatározó tényezője a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének. A Nemzeti fejlesztési terv részeként az IKT-szektor szerepe túlmutat önmagán, „multiplikátor" jellege miatt gazdasági, állam- és közigazgatási, valamint társadalmi szinten is kiemelt jelentősége van az ország versenyképessége tekintetében. Az elkövetkező években a magyar információs és távközlési iparpolitikának választ kell adnia arra a kérdésre, hogy hogyan térünk át az informatikai felhasználás kiszélesítésére, és hogyan hoz létre az informatika felmutatható gazdasági és társadalmi hatást, változást, értéket.
A hazai IKT-felhasználás elmarad az EU szintjétől
Az IKT-szektornak a magyar nemzetgazdaságban és a versenyképesség folyamatos javításában játszott meghatározó szerepét mutatja, hogy az elmúlt 9 évben ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés 50 százalékát. A szolgáltatás alapú gazdaság létrehozása Magyarország gazdasági fejlődésének elsődleges előmozdítója, amiben az IKT-szektor rendkívül jelentős szerepet vállal.
Az információs és kommunikációs technológia megváltoztatja az emberek életét, az üzleti folyamatokat pedig hatékonyabbá teszi. IT- és telekommunikációs megoldások révén hatékonyabb termelés, versenyképesebb szolgáltatások kialakítására van lehetőség. Az új technológiák által nyújtott lehetőségek nagymértékben hozzájárulnak az innovációhoz, az IKT-eszközök ma már az alap-infrastruktúra részét képezik. Az infokommunikációs megoldások az emberek közötti interakciós lehetőségek szélesítésével, az információk egyszerű elérhetőségének biztosításával, illetve a földrajzi távolságok jelentőségének csökkentésével jelentős szerepet játszanak a társadalmi jólét növekedésében, a társadalmi esélykiegyenlítésben.
Az elmúlt években a magyarországi GDP-növekedés több mint felét az IKT-termelő és -alkalmazó iparágak állították elő. A tudásintenzív szektorok foglalkoztatásban betöltött szerepe európai viszonylatban már most is kiemelkedő. A hazai IKT-szolgáltatói szektor fejlettsége kínálati szempontból megfelelő. A piac mérete és a felhasználói kultúra azonban akadályozza a legmodernebb IKT-szolgáltatások gyors elterjedését.
Miközben az IT-szolgáltatások súlya az IKT-piacon belül EU-szinten megközelíti a 20 százalékot, a hazai IT-szolgáltatói iparág éppen csak 10 százalék feletti arányt tudhat magáénak. Infrastrukturális lemaradásunk behozása mellett Magyarországnak is át kell helyeznie a hangsúlyt az infokommunikációs technológia által nyújtott lehetőségek minél mélyebb és hatékonyabb használatára. Ugyanakkor IKT-felhasználásunk elmarad az EU-államok szintjétől. Hiába magas a szektor kibocsátási szintje, a gazdasági hasznosításban jelentősen el vagyunk maradva. Ez a hazai vállalkozások versenyképességét rövid és hosszú távon is negatívan befolyásolja.
Az IKT-felhasználás a gazdasági vállalkozások esetében akkor mozdítható el pozitív irányba, ha a kialakított gazdasági környezetben maga a szektor képes a legfontosabb felhasználást generáló tényezők – infrastruktúra, alkalmazások, képesség – fejlődését befolyásolni. A mai viszonyok jellemzői szükségessé teszik, hogy prioritásokat jelöljünk ki a felhasználás terjedése érdekében.
A közszolgáltatások nagy rendszerei
EU-viszonylatban, hasonlóan a gazdasági felhasználáshoz, az állami IKT-felhasználás mai jellemzői is jelentős lemaradást mutatnak. Az eEurope összehasonlításában – amelynek indikátorai a legelfogadottabbak az információs társadalom fejlettségének mérésére – Magyarország az utolsó helyen végzett.
A közszolgáltatások nagy rendszerei mind-mind külön elemzést érdemelnének, de közös bennük, hogy az igénybe vevők és a szolgáltató intézmények között jelentősen javítható az információáramlás, ami alapvető feltétele az igényeket követő állami szolgáltatások létrehozásának. Erre építve az elektronikus közszolgáltatásokban a bonyolultabb, interaktív információcserét megvalósító elektronikus szolgáltatások kialakítása és ösztönzése a következő lépés az e-government megteremtése felé. Az IKT-szektor hozzájárulása olcsóbb, átláthatóbb működésű és hatékonyabb közigazgatást eredményezhet, és ezzel érdemben támogathatja a versenyképesség fokozását. A közegészségügy nagy adminisztratív, kommunikációs és tranzakciós igényű funkcióinak hatékonysága jelenleg köztudottan alacsony. Ahhoz, hogy ezen a területen is előrelépés történjen, a külső és belső folyamatok informatikai támogatását, az IKT-megoldások használatát itt is támogatni kell. Átláthatóbb közegészségügyi intézményrendszer, hatékonyabb egészségügyi szolgáltatások biztosíthatók IKT-megoldások megfelelő alkalmazásával.
A gazdaság innovációs teljesítőképessége a vállalkozások és kutatóintézetek teljesítményén túl nagyban függ a rendelkezésre álló humán erőforrás minőségétől. A társadalom és az egyén szintjén a versenyképes tudás birtoklása Magyarország versenyképességének egyik kulcskérdése. Az oktatás modernizációja, illetve az infokommunikációs készségek fejlesztése kiemelten fontos az egyes országok fejlődésének szempontjából. Az oktatási rendszerben IT-képzésben részesülők aránya megfelel az európai 10 százalékos aránynak. Ebben jelentős szerepe van az oktatási intézmények IKT-ellátottságának, köszönhetően a Sulinet és a Közháló programnak. Ám a fejlődés és az eredmények ellenére az informatikai oktatással nem lehetünk elégedettek. A munkaadók véleménye szerint szinte mindenhol problémák vannak a gyakorlati és az elméleti ismeretek oktatásának arányával, korszerű, a munkaerő-piaci igényeket kielégítő ismeretek átadásával.
Az egyén szintjén idő- és költségmegtakarítást jelent az IKT-megoldások, az infokommunikációs eszközök használata. Az internet terjedésével az egyén egyre nagyobb információmennyiséghez jut hozzá, választási lehetőségei bővülnek, s az információk jobb összevethetősége révén kedvezőbb ár-érték arányt képes elérni a szolgáltatások, termékek igénybevételénél. Ám a lakosság még nem használja ki eléggé az infokommunikációs technológiák által kínált lehetőségeket életszínvonala növelésére. Az IKT esélykiegyenlítést elősegítő hatása az infrastrukturális hiányosságok, a regionális és demográfiai, képességbeli különbségek miatt nem érvényesül.
Helyzetbe kell hozni az IKT-szektort
A XXI. század elejének társadalmi fejlődését az információ és a tudás fogalma köré építjük. Az a társadalom jut történelmi versenyelőnyhöz, amelynek tagjai többet tudnak, több információ befogadását és értékteremtő beépítését tudják elvégezni adott idő alatt. Az innováció, a hatékony kommunikáció, az informatikai hálózatok terjedése, a tudás alapú gazdaság mind-mind erre az alapgondolatra épül. Az információ és a tudás kezelésének eszközrendszerét az IKT-szektor adja, tehát annak hozzájárulása az információs társadalom kiépítéséhez alapvető fontosságú. Ebből fakadóan az elkövetkező időszakban az IKT-szektor „helyzetbe hozása" a társadalom egyik legjobban megtérülő, ezért legfontosabb teendője.
A Nemzeti fejlesztési terv célkitűzéseinek teljesítésében az IKT-szektor jelentős szerepet képes vállalni. Egyrészt az iparág saját stratégiai célkiűzései (magasabb GDP-hozzájárulás, hozzáadottérték- és foglalkoztatásnövelés) is ebbe az irányba mutatnak, másrészt a fejlesztési terv megvalósításában a szektor lehetőségeket biztosító funkciójával segít a versenyképesség, az innováció, a termelékenység, az esélykiegyenlítés és az infrastruktúra-fejlesztés területén.
Az IKT-szektornak öt fő feladata van a nemzetgazdaság szempontjából: a fizikai és virtuális infrastruktúra kialakítása, az innovatív megoldások létrejöttének támogatása, a versenyképesség javítását elősegítő magasabb szolgáltatási minőségi szint és új piaci struktúrák elérésének támogatása, a hatékonyabb technológiákra való átállás elősegítésével a termelékenység, a hatékonyság növelése, végül pedig az IKT-megoldások révén megvalósítható esélykiegyenlítési törekvések támogatása.
A nemzetgazdaság és a társadalom fejlesztési lehetőségeinek maximális kihasználásához az IKT-szektor szerepvállalása önmagában nem elég. A gazdasági szereplők, a társadalom és az államigazgatási intézmények IKT-felhasználását ösztönző közvetett megközelítés alkalmazása az operatív programok részeként elengedhetetlen. Az IKT-felhasználást célzó közvetett ösztönzés mellett tehát szabályozáson, állami szerepvállaláson keresztül is biztosítani kell a fejlesztéspolitikai célok elérését.
Működési jövőkép IT-vel
Hatékony gazdaság és gazdasági szereplők, vállalkozások IT-támogatás nélkül ma már nem képzelhetők el. A versenyképesség fokozása szempontjából az alapvető cél az elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalat modelljének terjesztése, a modellel definiált „működési jövőkép" megvalósítása. A vállalat az ügyfeleivel elektronikus úton tartja a kapcsolatot, számukra elektronikus értékesítési csatornát nyit, és az ügyfelek a vállalat munkatársaival elektronikus kommunikációs központon keresztül érintkezhetnek. A cég termékei tervezéséhez, fejlesztéséhez elektronikus eszközöket használ, eszközeit, erőforrásait, kapacitásait elektronikus alkalmazásokkal tervezi és tartja nyilván. A beszerzést elektronikus rendszerek bonyolítják le, s minden esemény, minden tranzakció adatait azonnal elektronikusan rögzítik. Az ügyintézés, az adminisztráció, az iratok kezelése szintén elektronikus rendszerek támogatásával történik.
Az államigazgatási és önkormányzati szolgáltatások modernizációjához az infrastruktúra nagyrészt már biztosított, így nagyobb hangsúlyt kell fektetni az infrastruktúra hasznosítására, az elektronikus megoldások bevezetésére. IKT-megoldások segíthetnek a betegelosztás, a betegutak optimalizálásában, az intézmények gazdálkodásának átláthatóbbá tételében, az egészségügy résztvevői (intézmények, fenntartók, tulajdonosok, finanszírozók, biztosítók, jogalkotók) közötti információáramlás hatékonyabbá tételében. Az oktatás minőségének javítása, az informatika beágyazódásának biztosítása az iskolarendszerű és azon kívüli oktatási formákban elengedhetetlen (jelen időszakban kiemelten fontos a felnőttképzés kezelése). A kulturális szektor esetében az IKT-eszközök használatának további terjesztése, akár „best practice" keretében, jó minőségű tartalmak előállítását vonhatja maga után, digitális formában való hozzáférhetővé tételükkel a társadalom szélesebb rétegei vonhatók be, és tehetők érdekeltté a kulturális értékek megőrzésében. A versenyképes társadalom létrehozásához jelentős segítséget nyújthat a digitális képzési eszközök, tartalmak széles körű hozzáférése, a települések távolságok miatti hátrányos helyzetének leküzdésére pedig a széles sávú hozzáférés, a távmunka és a távoktatási megoldások biztosítása lehet a válasz.
A gazdasági, társadalmi fejlesztési lehetőségek kihasználásához Magyarországon jelentős és dinamikusan fejlődő IKT-termelő szektor áll rendelkezésre erős és innovatív mobil-, illetve internetszolgáltatókkal, multinacionális vállalatok helyi képviseleteivel, a hazai, hagyományosan jól képzett IT-szakembergárdára támaszkodva. A fejlesztési lehetőségek magas szintű támogatásához azonban a hazai IKT-vállalatoknak még meg kell küzdeniük a hatékonyságból, tőkeellátottságból, forráshiányból, a hazai felvevőképesség alacsony szintjéből és az alacsony nemzetközi jelenlétből fakadó kihívásokkal. Versenyképes nemzetgazdaság kiépítéséhez versenyképes IKT-szektorra van szükség, ami természetszerűen nemzetközi szinten értendő.
Kulcs a sikerhez
A szektor szempontjából megfogalmazható stratégiai célok – a gazdaság- és társadalomfejlesztési célokkal összhangban – elsősorban a gazdaság, az államigazgatás és a társadalom versenyképességét, hatékonyságát támogató eszközök és megoldások elterjesztésére irányulnak.
A gazdaságfejlesztés terén közös cél a hozzáadott értéket növelő IKT-megoldások elterjesztése, a kkv-k infokommunikációs megoldásokhoz való hozzáférési lehetőségeinek bővítése, az online gazdaság megteremtése, az elektronikus, integrált, valós idejű és kiterjesztett vállalati modell elterjesztése, valamint a tudományos eredmények, innovatív ötletek online terjedésének elősegítése.
Az államigazgatás terén a stratégiai cél a közigazgatási folyamatokra specializált IKT-megoldások bevezetése, az intézmények közötti infokommunikációs, interaktív információcserét, tranzakciós lehetőséget megvalósító megoldások és az elektronikus szolgáltatások elterjedésének biztosítása, továbbá az elektronizált állam- és közigazgatási eljárások bevezetését előirányzó törvények és kormányhatározatok teljesítésének IKT-oldalú támogatása.
Az egészségügy szempontjából az intézmények és a betegellátás egyéb szereplői közötti adatcsere, az intézményi folyamatok – például a sürgősségi betegellátás és a betegelőjegyzés – IKT-támogatása, illetve a lakosság egészségügyi információszolgáltatása kerül előtérbe. Az oktatás modernizációjához az IKT-szektornak az oktatási intézmények IKT-infrastruktúrájának megteremtésével, hallgatói, oktatói, kutatói információs rendszerek biztosításával, oktatási tartalmak digitalizációjával, e-learning megoldások kialakításával kell hozzájárulnia.
A kultúra terén a különböző intézmények számára testre szabott IKT-megoldások, infokommunikációs eszközök biztosíthatják az azokra épülő magasabb szintű szolgáltatások nyújtásának lehetőségét. Az intézmények és „ügyfeleik" kapcsolatába minden területen érdemes bevonni az IKT-megoldásait. A szektor által biztosított digitalizációs, archiváló megoldások pedig a kulturális értékek megőrzésében kapnak szerepet.
A társadalom szempontjából az alapvető IKT-infrastrukturális feltételek biztosítása, a széles sávú internet-hozzáférések, infokommunikációs eszközök (PC-k) számának drasztikus emelése, a dinamikus és interaktív hazai tartalom- és szolgáltatásfejlesztés a legfontosabb prioritás.
Az Európai Unió és benne Magyarország a fenti célok mellett nem mondhat le arról, hogy versenyképes infokommunikációs szektora legyen erős helyi vállalatokkal – a térségben megtelepülő multinacionális cégek mellett. A hazai vállalkozások hatékonyságnövelésének, az európai szinten is versenyképes hazai vállalkozások létrehozásának kell lennie az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzésnek. Az Iparpolitikai ajánlás befejezésül rámutat arra, hogy az IKT-szektor jelenlegi fejlettségi fokán a magyar vállalatoknak is nemzetközi szinten kell specializálódniuk, az időtényező, valamint a konkurencia figyelembevételével, főleg az ún. „niche" termékek és szolgáltatások esetében.
***
Programajánlat
A fejlesztési programok csak akkor lehetnek sikeresek, ha az IKT-infrastruktúra, -alkalmazás és -képesség fejlesztése egyszerre tud érvényesülni (hasonlóan, mint a Sulinet program esetében). A lehetséges állami szerepvállalást az Iparpolitikai ajánlás a következő programok részeként képzeli el:
Digitalizáció
Az információs társadalom kiteljesedésének alapját biztosító hazai tartalmak fejlesztése: közhasznú adatbázisok nyilvános hozzáférésének kiépítése, magyar nyelvű tartalmak bővítése, illetve magyar nyelvű elektronikus oktatási anyagok létrehozása és terjesztése a digitalizáció kiemelt feladata. A programok elengedhetetlen részét kell képeznie a kultúra internet alapú információs hálózatba integrálásának digitális levéltárak, elektronikus könyvtáradatbázisok, digitális archívumok, kulturális intézmények internetes megjelenése révén.
Hozzáférés
Tartalmakhoz való hozzáférési lehetőségek bővítése: alapvető célként kell tudnunk biztosítani a széles sávú hozzáférési lehetőséget a háztartások 100 százalékában, elérhető áron, csökkentve az információszerzés korlátait – elősegítve az esélyegyenlőség biztosítását. Támogatni szükséges a kis- és középvállalkozások széles sávú hozzáféréshez és IKT-eszközökhöz jutását, biztosítva a kiterjesztett vállalati modell infrastrukturális alapjait.
Digitális írástudatlanság felszámolása
IKT-képességbeli, illetve -képzettségbeli hiányosságok leküzdése: a digitális írástudatlanságot a megfelelő képzési és ösztönzési keretfeltételek biztosításával országosan kell felszámolni. Oktatási programok, multimédiás tananyagok, tájékoztató, ismeretterjesztő szakirodalom, módszertani anyagok, esettanulmányok és legjobb gyakorlatok, az oktatáshoz szükséges eszközök biztosítása a programok részeként segítheti elő az ilyen jellegű előrelépést.
Informatizált vállalkozások
Vállalati hatékonyságjavítás IKT-megoldások révén: a magyar vállalkozások versenyképességének növelését elősegítő, internet alapú informatikai alkalmazások széles körű elterjesztésével és az elektronikus üzleti folyamatok kiszélesítésével, illetve a hagyományos termelő szektoron (ipar, mezőgazdaság) belül az alapvető informatikai megoldások és infrastruktúra elérhetőségének biztosításával.
Virtualizáció
Online, kiterjesztett működési modellek elterjesztése, az információs társadalom új alapokra helyezése: a gazdasági szereplők hatékonysága növelhető olyan informatikai eszközök biztosításával, amelyek elősegítik a távoktatás és távmunka térnyerését. IT-biztonsági megoldások és elektronikus beszerzés/piactér bevezetésével a kiterjesztett vállalati modell magasabb hatékonysági szintet képes biztosítani a gazdasági szereplők számára. Magasabb szintű illeszkedés valósítható meg a nagyvállalati beszállítói rendszerekbe, elektronizált beszállítói láncokba, továbbá javul az együttműködés a különböző tevékenységek jobb megosztása révén a hálózatokba szerveződő vállalatok között. A virtualizációt elősegítő elektronikus azonosítás használatát a teljes lakosság és a gazdasági szereplők körében EU-konform digitális azonosítási lehetőség biztosításával, az elektronikus azonosítás megismertetésével, lakossági tájékoztató és képzési programokkal kell elterjeszteni. Javasolt az állampolgári jogon járó elektronikusaláírás-kártya bevezetése.
Inkubáció
Innovatív induló vállalkozások csatlakoztatása a virtualizált információs társadalomba: az inkubáció megvalósítása a programok részeként a hagyományos megközelítéseken – inkubátorházak, innovációs parkok, tanácsadási szolgáltatások – túl olyan elektronikus megoldások támogatásával képzelhető el, amelyek segítik a kis- és középvállalkozásokat a beszállítói értékláncban betöltött helyük megerősítésében.
e-Közigazgatás
Állami szolgáltatások virtualizációja: gyorsabb, hatékonyabb döntéshozatal és ügyintézés, az átfutási idők rövidülése, átlátható folyamatok, átlátható gazdálkodás kialakulása, a belső és külső kommunikáció javulása, az intézmények hatékonyabb menedzsmentje, költségmegtakarítás. A program részeként a legfontosabb feladat a lisszaboni célokat támogató elektronizációs törekvések megvalósítása, továbbá a széles sávú hozzáférés és infrastruktúra biztosítása az intézményeken belül, a megfelelő alkalmazások kifejlesztése, az e-ügyintézés, az elektronikus nyilvántartások és eljárások kialakítása.
e-Egészségügy
Az egészségügy IKT-oldalú modernizációja a hatékonyabb intézményi működés érdekében: az egészségügy elektronizálását célzó programok részeként egy integrált adatbázisra épített, egységes egészségügyi ágazati információs rendszer és infrastruktúra kialakítása lehet a cél, amellyel megvalósulhat az aktív betegútkövetés, az egyéni tb-folyószámla és az országos háziorvosi adatbázisrendszer.
e-Oktatás
A fiatal korosztály IKT-tudatosságának és -képességének fejlesztése, illetve az oktatási intézmények működési hatékonysága és ezáltal egy hatékonyabb és versenyképesebb képzési rendszer megalapozása.
IKT-termékesítés
A hazai IKT-szektor erősítése: a kis- és középméretű magyarországi IKT-cégek fejlődésének segítése egy „vállalkozási életút" program keretében képzelhető el (inkubáció, társfinanszírozás, tanácsadás, támogató szolgáltatások, hazai IKT-termékek megvalósításának és piaci bevezetésének támogatása, nemzetközi minősítések megszerzésének segítése stb.), amely mind az új IKT-vállalkozások létrejöttének, mind a stabil, jól menedzselt középvállalattá válásnak, mind a külpiaci megjelenésnek, a nemzetközi integrációnak a támogatását magában foglalja.