A Barátságos Internet Fórum célja a gyermekek, a pedagógusok, a szülők és a véleményformálók tájékoztatása a barátságos internetkörnyezet hazai kialakításáról, az illegális, valamint a gyermekek számára veszélyes online tartalmak kezeléséről.

Az idei rendezvény megnyitóján ennek gyakorlati lehetőségeit ismertette Both Vilmos, az MTE elnöke, majd bemutatta az erre a célra létrehozott internetes oldalt. A honlap is kiemelt figyelmet fordít az elektronikus úton küldött kéretlen reklámokra (spamekre), hiszen ezek egyre nagyobb problémát jelentenek a felhasználóknak, a reklámszakmának és a hírközlési szolgáltatóknak egyaránt.

A téma aktualitását jelzi, hogy az OrszággyĹąlés 2005 utolsó napjaiban fogadta el az elektronikus kereskedelemről szóló 2001. évi CVIII. törvény immáron második módosítását. A sok pontot érintő változások közül kiemelést érdemel a kéretlenül elektronikus postaládánkba pottyanó és oly sok bosszúságot okozó spamek újraszabályozása.

Sok reklámozó és felhasználó nincs tisztában azzal, hogy a jelenlegi jogi szabályok szerint tilos bárkinek e-mailben vagy SMS-ben reklámot küldeni, hacsak azt előzetesen nem kérte. Természetesen vannak olyanok is, akik ismerik a hatályos jogszabályokat, mégis küldenek ilyen kéretlen reklámleveleket, ezzel többletmunkát és -költséget okozva a felhasználóknak és a hírközlési szolgáltatóknak, megnehezítve a jogszerĹąen reklámozók piaci érvényesülését is. További problémát jelent, hogy a spamek nagy része külföldről érkezik, ahol a hazaitól eltérő a szabályozás, és a magyar hatóságok közvetlenül nem tudnak eljárni. A MessageLabs felmérése szerint az Egyesült Államokban 10 e-mailből 9 spam, globális léptékben pedig 76%-ra tehető a kéretlen levelek összes e-mailhez mért aránya.

Az MTE az új honlapon is igyekszik tájékoztatni a felhasználókat, a reklámozókat és a reklámközzétevőket jogaikról, kötelezettségeikről és a technikai lehetőségekről. Az MTE törekvése, hogy tudatosítsa a kéretlen reklámot küldőkkel szembeni eljárás lehetőségeit. Mivel számos esetben a reklámozók maguk sem tudják, hogy jogellenes tevékenységet folytatnak, sokszor elég egyetlen e-mail, és a felhasználót törlik a listáról.

Mayer Erika, az Inforum jogi szakértője vitaindító előadásában többek között rámutatott, hogy miért veszélyes a spam. Talán általánosnak tĹąnik a megfogalmazás, de tény, hogy ezek a tömeges levelek már gátolják az internet mĹąködését, a fogyasztók számára pedig fölösleges forgalmat és többletköltséget generálnak. Az átalánydíjas, széles sávú kapcsolatoknál persze a költséget közvetlenül nehéz értelmezni, de „az idő pénz" elve alapján könnyĹą belátni, hogy a levelek olvasása vagy akár csak egyszerĹą törlése is sok időt elvesz. Végül az sem elhanyagolható, hogy a levélözön kezelése a szolgáltatóknak is üzemeltetési többletköltséget okoz.

Érdemes továbbgondolni a spamek hatását. Ezek a formájukat, logikájukat tekintve DM-re emlékeztető levelek általában bizonytalan származású, megkérdőjelezhető minőségĹą terméket vagy szolgáltatást kínálnak. A célcsoport kiválasztása is teljesen esetleges, hiszen a küldőnek fogalma sem lehet a címzettekről, korukról, nemükről, jövedelmi viszonyaikról, fogyasztói szokásaikról, érdeklodési körükről. (Például a kovacs@spam.hu e-mail címre hiába érkezik a Viagrát népszerĹąsítő levél, ha tulajdonosa történetesen nőnemĹą.) Vagyis az ilyen leveleket ritkán, teljesen véletlenszerĹąen kapják meg azok, akik esetleg tényleg méltányolni tudnák. Ráadásul a spamküldők nem mutatnak hajlandóságot az internetszolgáltatókkal való együttmĹąködésre, illetve a jogszabályok betartására. Pedig léteznek szabályok és etikai normák.

Az MTE igyekszik informálni a felhasználókat és a reklámozókat is a spamre vonatkozó szabályozásról, az eljárási lehetőségekről, valamint arról, hogy hogyan lehet jogszerĹąen reklámtartalmú e-mailt, illetve SMS-t küldeni. Az említett honlapon például formanyomtatványok is segítik a panaszosokat, hogy jogaikat érvényesíteni tudják.

Ha valaki kéretlen reklámüzenetet kap, döntésétől függően különböző szerveknél, különböző törvényi rendelkezések alapján van lehetősége eljárást indítani. Az eljárásokat egymástól függetlenül, külön-külön, vagy akár egyszerre, egymás mellett is lehet kezdeményezni.

Alapvetően a kéretlen reklámüzenetek miatt a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél tehető panasz. A spamre vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint elektronikus úton, levelezés során (e-mailben, SMS-ben, MMS-ben) csak annak küldhető reklám, aki ahhoz előzetesen egyértelmĹąen hozzájárult. Amennyiben tehát az, aki a reklámüzenetet küldte, nem tudja bizonyítani a címzett előzetes hozzájárulását, máris jogszabályt sért. Ilyenkor a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség reklámfelügyeleti eljárást folytat le. Mivel a spam feltétele, hogy az elektronikus úton érkezzék, a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakhatóságként mĹąködik közre a spamügyben folytatott reklámfelügyeleti eljárásban.

Amennyiben a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (FvF) megállapítja a jogsértést (vagyis hogy a fogadó nem adta hozzájárulását a kérdéses üzenet küldéséhez), elrendelheti, hogy a jogsértő hagyjon fel a spamküldéssel, illetve megtilthatja, hogy a jövőben újabb kéretlen reklámüzeneteket küldjön. Az FvF ezen túlmenően a jogsértés körülményeivel összhangban álló összegĹą bírságot róhat ki a jogsértőre.

Ha valaki a személyes adatok kezelését sérelmezi, akkor az adatvédelmi biztoshoz vagy a bírósághoz (vagy egyszerre mindkettőhöz) fordulhat. Az e-mail cím ugyanis személyes adat. Amennyiben az adatvédelmi biztos jogsérelmet állapít meg, a jogsértőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel. Ha a jogsértő ennek nem tesz eleget, az adatvédelmi biztos elrendelheti például a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését is. Az adatvédelmi biztos egyik legfontosabb eszköze a nyilvánosság: tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogosulatlan adatkezelésről, az adatkezelő (vagy adatfeldolgozó) személyéről, valamint az üggyel kapcsolatos egyéb kérdésekről.

Amennyiben valaki úgy érzi, hogy a spam személyhez fĹąződő jogait sérti, ezen a címen a bíróságtól követelhet elégtételt. Ebben az esetben a bíróság soron kívül jár el. Ha a jogsértést a bíróság az adatkezelés kapcsán megállapítja, elrendeli az adat törlését, illetőleg a jogsértőt az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére kötelezi.

A bíróság ráadásul általánosabb alapon, a polgári törvénykönyvnek a személyhez fĹąződő jogok védelmére vonatkozó rendelkezései alapján is eljárhat. A személyhez fĹąződő jogok megsértése esetén a bíróságtól lehet kérni akár azt is, hogy a polgári jogi felelősség szabályai szerint állapítson meg kártérítést.

Viszonylag új jelenségről lévén szó, az igazi megoldás még várat magára, s arról is vita folyik, hogy a jogi előírások vagy pedig a szereplők önszabályozása vezethet-e eredményre.

A téma kapcsán az olvasó figyelmébe ajánljuk még az Informatikai Felhasználóvédelmi Iroda Infomediátor nevĹą honlapját (http://www.infomediator.hu) is, amelyen – sok hasznos információ olvasása mellett – online módon lehet bejelentéseket tenni.

Az Európai Safer Internet Day, illetve a magyarországi rendezvény napján indult el az Európai Unió által szervezett, több mint 30 ország részvételével zajló Blogathon online kommunikációs kampány. Ennek keretében a világ különböző országainak internetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó szervezetei egy külön erre a célra létrehozott blogoldalon keresztül beszélgetnek az internetbiztonság legaktuálisabb kérdéseiről.