Egyre bővül az interneten beszélgetők tábora
2005. december 11.
Egy rövid számsor sok mindent elárul a kommunikációs eszközök hazai elterjedéséről és a szokásokról. Ma Magyarországon 100 háztartás közül 37-ben található számítógép, közülük 18 csatlakozik az internetre is, tehát potenciálisan közel 680 ezer családnak van lehetősége arra, hogy beszélgetésre is használja a PC-t. Ez már elég nagy tömeg ahhoz, hogy a közvélemény-kutatók érdeklődését is felkeltse. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar infokommunikációs jelentés most első ízben részletesen is vizsgálta az internetes telefónia hazai helyzetét. Andrási Tamás, a BellResearch igazgatója érdekes eredményekről számolt be.
– Bár szakmailag talán nem teljesen korrekt az internetes telefon kifejezés, mivel így vonult be a köztudatba, maradjunk mi is ennél. De vajon mennyire vált ismertté ez a megoldás?
– A vitatott kifejezés magában hordozza az ilyen típusú kommunikációhoz szükséges eszközök nevét, s ez egyben azt is megmutatja, hogy kik lehetnek a PC alapú, internetes – mondjuk így – beszédátvitel igénybe vevői. Ez indokolta, hogy a vizsgálat során az internettel már rendelkező háztartásoknál érdeklődjünk. A vizsgált körben a megkérdezettek valamivel több mint háromnegyede már hallott az interneten keresztüli telefonálás lehetőségéről, ami azt jelenti, hogy a világhálóra csatlakozók teljes táborában becslésünk szerint átlagosan 511 ezren ismerik ezt a módszert. Nem árt azonban figyelembe venni, hogy a tényleges használathoz (például a program letöltéséhez, telepítéséhez, elindításához) bizonyos számítástechnikai ismeretekre is szükség van, így valószínűnek tartjuk, hogy a 680 ezer internetes háztartásnak csak kisebb része képezhet tényleges felhasználói bázist.
Ezt a feltételezést alátámasztja az is, hogy mindeddig csak a szóba jöhető háztartások 15%-a folytatott beszélgetést otthoni számítógépéről az interneten keresztül. Ez pedig a lehetőséget ismerőknek alig egyötöde, vagyis összességében 99 ezer háztartás. De mivel folyamatosan bővülő piacról van szó, a hozzáférések, az internetezők száma hónapról hónapra növekszik, ezért a piac tényleges nagyságát nehéz megbecsülni. A felmérésből az is kiderült, hogy a felhasználók (tehát nem a családok) tényleges száma nem különbözik nagymértékben a háztartások számától, hiszen elsősorban az egy- és kétfős családok veszik igénybe a telefonálásnak ezt a módját.
– Arról vajon lehet-e tudni valamit, hogy kik, milyen emberek ők?
– Nehezen jellemezhetők egy-egy tényező szerint, homogén csoportokat kevés jellemző mentén különíthetünk el. A legfontosabb ezek közül, mint már utaltam rá, a háztartás mérete. Leginkább az egyedül élők használják ezt a kommunikációs technológiát. Emellett szintén szignifikánsabban magasabb arányt képviselnek azok a háztartások, ahol csak fiatalkorúak élnek, illetve felsőfokú végzettségű a családfő. A lakhely, a vezetékes szolgáltató, valamint a jövedelmi szint szerint nem mutatható ki különbség a használók és a nem használók között.
– És kiket hívnak az emberek PC-ről?
– A leggyakrabban barátokkal, ismerősökkel beszélgetnek ilyen módon, bár az interneten beszélők kb. 45%-a közvetlen családtagjának vagy rokonának hívásához is ezt a technológiát veszi igénybe. Kiderült viszont, hogy nem – vagy csak részben – állja meg a helyét az az általános feltételezés, miszerint az intenetes telefonálást főleg a külföldi barátaikkal, rokonaikkal, ismerőseikkel való kapcsolattartásra használják, a magas nemzetközi tarifák miatt. A hívott felek ugyanis 45%-ban ugyanazon a településen, 58%-ban pedig belföldön, más módon is elérhetők lennének, mégis a PC és a net a vonzóbb.
– Az egyes technológiák hogyan részesednek a nettelefonból?
– Mivel a jó hangminőséghez elengedhetetlen a széles sávú internet-hozzáférés, érthető, hogy nagyobb arányban használják ezt a megoldást az ADSL-lel (25%) és a kábeltévés hozzáféréssel (20%) rendelkezők, mint a betárcsázós modemmel, illetve mobillal internetezők.
– Mennyire veszélyeztetheti az internetes beszélgetés a hagyományos telefonszolgáltatók piacát?
– Egyelőre még nem bizonyítható az elszívó ereje, sőt további vizsgálódásaink bebizonyították, hogy az internetes telefont használók vezetékes telefonra is többet költenek, átlagosan havi 8,6 ezer forintot, ezzel szemben akik valóban csak interneteznek a számítógéppel, azoknak havi 8,3 ezer forint a telefonszámlájuk. Ennek fogyasztásszociológiai magyarázata lehet, vagyis ha valakinek általában nagyobb a kommunikációs igénye, akkor az minden lehetséges csatornára többet költ, vagyis ez a vezetékes telefonálási szokásain is érződik. Ezt támasztja alá az internettelefon használóinak demográfiai öszszetétele is, hiszen többnyire fiatalok magas iskolai végzettséggel, illetve valamelyest magasabb jövedelemmel, akiknek körében magasabbak a távközlési kiadások.
– A beszélgetésre használható szoftverek között felállítható-e valamilyen sorrend?
– Az egyáltalán szóba jöhető háztartások 84%-ában két számítógép között zajlik a beszélgetés, tehát a hívó és a hívott is online kapcsolatban van, azaz a bekapcsolt gép előtt ül, s ráadásul a résztvevőknek ugyanazt a kommunikációs programot kell használniuk. (A válaszadók 15%-a már olyan megoldást használ, amellyel a PC-ről vezetékes vagy mobiltelefonszámot hív.) A legtöbben (39%) a Skype valamelyik kommunikációs szoftverét használják, amelynek a felmérés időpontjában kb. 44 ezer hazai használója volt. (Ennél persze valószínűleg sokkal többen letöltötték a programot, de nem használják rendszeresen.) Emellett a nettelefonálók negyede (29 ezer háztartás) az MSN Messengert, 14%-a (16 ezer lakás) pedig a Windows Messengert veszi igénybe. A hazánkban nem túl népszerű AOL programját a megkérdezettek csupán 9%-a használja, míg a többi szoftver (ICQ, FireFly, DialPad, Yahoo MSN) elterjedtsége elenyésző, alig 5%-os. A programok népszerűségét az is befolyásolhatja, hogy mi az elsődleges funkciójuk, hiszen az említetteket már évek óta használják a netezők a csevegőszobákban.
– A Magyar infokommunikációs jelentés ad-e előrejelzést az internettelefon piacának várható fejlődésére?
– A következő egy évben összességében az internettel rendelkező háztartások valamivel több mint negyede (27%-a) számít potenciális internettelefonálónak, ami a jelenlegi használatot figyelembe véve mintegy 12 százalékpontos emelkedést prognosztizál. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az interneten beszélgetők tábora a következő egy évben megduplázódik. Mivel évről évre folyamatosan növekszik az internetpenetráció, valamint bővül a lakosság technológiai ismerete, az internetes beszédforgalom várhatóan egyre elterjedtebb lesz, ami távlatilag átalakíthatja a vezetékes telefon piacát is.