Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között előreláthatólag több mint hatezer milliárd forintnyi közösségi fejlesztési támogatásra lesz jogosult. A hazai saját erővel együtt ez a hétéves időszak minden napján több mint hárommilliárd forint fejlesztési forrás hatékony felhasználását teszi lehetővé. Ez hatalmas feladat, amire nemcsak a kormány készül, de készülnie kell a társadalom egészének is.

Az uniós források igénybevételéhez 2006 elejére össze kell állítani a legfontosabb terveket: a fejlődés fő irányait kijelölő országstratégiát (ez lesz a II. Nemzeti fejlesztési terv), valamint a pénz felhasználásának részletes szabályait meghatározó központi és regionális operatív programokat. A magyar kormány ezért megkezdte több olyan dokumentum összeállítását is, amely - elébe menve az Európai Unió igényeinek - megfogalmazza, hogy milyen Magyarországon szeretnénk élni. Az egyik egy általános elképzelés arról, hogy hogyan tehetjük sikeressé Magyarországot, és mik legyenek a fejlesztés fő irányai. Az erről szóló, több ezer oldalnyi tanulmányon, számos szakértői véleményen és egyeztetésen alapuló dokumentumot bocsátotta most társadalmi vitára a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a minisztériumokkal.

Nagy lehetőség és egyúttal nagy kihívás előtt állunk. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal esélyt kaptunk arra, hogy felzárkózzunk a fejlett Európához. Hatalmas fejlesztési forrásokhoz nyílt meg előttünk az út. Ha ezeket jól hasznosítjuk, és eredményesen társítjuk hazai forrásainkhoz, akkor Magyarország történelmének legnagyobb szabású fejlesztési programját valósíthatjuk meg. Az európai uniós tagság azokat az országokat tette sikeressé, amelyekben a különböző politikai erőknek, a gazdasági élet szereplőinek, a társadalmi és civil szervezeteknek sikerült megállapodniuk a fejlesztés fő irányairól. Fontos tehát, hogy ez nálunk is így történjen, és az Országgyűlés olyan fejlesztési irányokat fogadjon el, amelyek társadalmi közmegegyezésen alapulnak.

Átfogó cÊljaink az orszåg fejlesztÊsÊben

A fő célunk az, hogy 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul az életminőség, vagyis ahol több a munkahely, magasabbak a jövedelmek (és jobbak a munkahelyek), biztonságos, tiszta és jó minőségű a lakókörnyezet, egészségesebb és hosszabb az élet.

Ennek alapján a fejlesztéspolitika átfogó célja, hogy 2020-ra létrehozzuk az értékteremtés tartós növekedését lehetővé tevő feltételek biztosításával a versenyképes Magyarországot, a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítésével az igazságos Magyarországot, a jövő generációk számára szükséges erőforrások biztosításával és védelmével pedig a biztonságos Magyarországot.

A jólét növekedését elsősorban az ország értékteremtő képessége határozza meg. Ezt alapvetően két feltétel befolyásolja: a vállalkozások hatékonysága (a gazdaság versenyképessége), illetve a foglalkoztatottak száma és képzettsége. A magasabb hozzáadott értékű termelésre való áttérést oly módon kell elérni - figyelembe véve az ENSZ és az EU által is megfogalmazott fenntartható fejlődés elvét -, hogy eközben a társadalmi és területi különbségek mérséklődjenek, s ne sérüljenek a jövő generációinak érdekei.

A jövendő Magyarország biztonságának és kiszámíthatóságának alapvető feltétele, hogy az emberek a fenntarthatóságot az élet minden területén vezérlő elvnek tekintsék. A létbiztonság meghatározó eleme a foglalkoztatás biztonsága, valamint a gazdasági és társadalmi változásokhoz való sikeres alkalmazkodás. Az ország stabilitásához és a jó társadalmi közérzethez is elengedhetetlen a megfelelő jogbiztonság és belbiztonság szavatolása.

Átfogó kÜvetelmÊnyek Ês terßletpolitikai cÊlok

Vannak olyan átfogó követelmények, amelyeknek - részben európai uniós tagságunk miatt - a tervezéstől a végrehajtásig át kell hatniuk minden fejlesztést. Ezek a következők:

• az esĂŠlyegyenlősĂŠg biztosĂ­tĂĄsa a nők ĂŠs a fĂŠrfiak, a romĂĄk ĂŠs a fogyatĂŠkkal ĂŠlők szĂĄmĂĄra,
• a fenntarthatĂłsĂĄg biztosĂ­tĂĄsa mind a kĂśrnyezet (a termĂŠszet, a tĂĄj, a kulturĂĄlis ĂśrĂśksĂŠg), mind a tĂĄrsadalom ĂŠs a gazdasĂĄg szempontjĂĄbĂłl,
• az infokommunikĂĄciĂłs technolĂłgiĂĄk szĂŠles kĂśrĹą alkalmazĂĄsa, az alkalmazĂĄs feltĂŠteleinek biztosĂ­tĂĄsa,
• a foglalkoztatĂĄs nĂśvelĂŠse,
• a biztonsĂĄg szempontjainak ĂŠrvĂŠnyesĂ­tĂŠse.

Hazánk kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez a fejlesztéspolitikai célokat összhangba kell hozni a területi szempontokkal is. Az ország megújulásának alapvető feltétele, hogy a fejlődés területileg is kiegyensúlyozott és hatékony legyen. A fejlesztési erőforrásokat régiónként és térségenként úgy kell elosztani, hogy a lehetőségeket a lehető legjobban összhangba hozzuk a szükségletekkel.

A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági térszerkezet kialakítása, amely igazodik a helyi adottságokhoz, amelyben több, európai szinten is versenyképes területegység (régió, kistérség, település) található, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek.

StratĂŠgiai cĂŠljaink 2020-ig

Az immár EU-tag Magyarország középtávú fejlesztéseit alapvetően befolyásolja az Európai Unió lisszaboni stratégiája. A 2000-ben elindított, majd 2005 márciusában megújított lisszaboni folyamat középpontjában a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás növelése áll. Bár egyetértünk a célok újrafogalmazásával, nem feledkezhetünk meg a korábbi célokról sem - inkább az elérésükhöz igénybe vett eszközöket kell másként alkalmaznunk.

Hazánk fejlesztéspolitikája ezért - a versenyképesség és a foglalkoztatottság növelése mellett - a társadalmi és területi kohézió, valamint a fenntartható fejlődés megvalósítását is célozza. A lisszaboni célok megvalósításához elő kell mozdítani a gazdaságba, az emberi erőforrásokba és a környezet fenntartható hasznosításába való beruházásokat.

Kiemelkedően fontos célként kell kezelni a tudás alapú gazdaság és társadalom megteremtését. A kutatás-fejlesztés és az innováció területén olyan ágazatokra kell összpontosítanunk az erőfeszítéseinket, amelyek nagymértékben hozzájárulnak versenyképességünk javításához. Miként az Európai Unió egészét, úgy Magyarországot is vonzóbbá kell tenni a világ tehetséges diákjai, kutatói és tudósai számára. Elő kell segíteni az információs és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazását.

A foglalkoztatás területén igen jelentős Magyarország lemaradása. Munkaerőpiacunk legfontosabb jellemzője az inaktivitás kiugróan magas szintje - vagyis az, hogy a munkaképes korú lakosságnak csak jóval kisebb része dolgozik (legálisan), mint az Európai Unió többi tagállamában. Az előttünk álló időszak kiemelkedő feladata ezért a foglalkoztatottsági szint erőteljes emelése, elsősorban az inaktívak munkaerő-piaci részvételét biztosító összetett eszközrendszerrel, valamint az oktatás-képzés és a gazdaság igényei között ma még meglévő szakadék lehető leggyorsabb, legnagyobb mértékű szűkítésével.

Kiemelkedő figyelmet kell fordítanunk a társadalmi és területi kohézióra, mivel ez szélesíti a versenyképesség bázisát. A fő lisszaboni célok végrehajtása ugyanis olyan felzárkózási feladatokat ad, amelyek nem teljesíthetők a kohéziós politika eszközei - közülük is különösen a széles értelemben vett infrastruktúra fejlesztése - nélkül. Ezért szükségesek az olyan környezetvédelmi beruházások, amelyek fenntarthatóvá teszik a gazdasági növekedést, elősegítik a természeti erőforrások megfontolt és takarékos használatát. A hosszú távú versenyképességnek persze ugyanígy előfeltétele a társadalmi kohézió erősítése; így az esélyteremtés, a társadalom képzettségi szintjének emelése és egészségi állapotának javítása is hatékonyan hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez.

Az átfogó célok megvalósulását a következő 8+1 stratégiai cél teljesülése segíti elő:

1. a gazdasĂĄg versenykĂŠpessĂŠgĂŠnek tartĂłs nĂśvekedĂŠse,
2. a foglalkoztatás bővülése,
3. a versenykĂŠpes tudĂĄs ĂŠs a mĹąveltsĂŠg nĂśvekedĂŠse,
4. a nĂŠpessĂŠg egĂŠszsĂŠgi ĂĄllapotĂĄnak javulĂĄsa,
5. a társadalmi összetartozás erősödése,
6. a fizikai elérhetőség javulása,
7. az informĂĄciĂłs tĂĄrsadalom kiteljesedĂŠse,
8. a természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása,
+1. kiegyensúlyozott területi fejlődés.

Ezek a nemzeti felemelkedés stratégiai céljai. A helyi adottságokból kiinduló regionális és települési fejlesztéseknek szervesen illeszkedniük kell az országos elképzelésekhez. A regionális fejlesztéseknek a helyi szükségletekből kiindulva és az országos szintű fejlesztéspolitikai stratégiával összhangban álló intézkedések megvalósításával kell biztosítaniuk az adott régió, térség felemelkedését. Az országos, a regionális és a helyi szintű tervezésnek tehát egyaránt szolgálnia kell a stratégiai célok teljesülését.

Részletek a 8+1-ből

A gazdasági versenyképesség hosszú távú erősítése számos tényező összehangolt fejlesztését követeli meg. A gazdasági növekedésben betöltött fontos szerepük miatt különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, mert nagyok a növekedési lehetőségeik, és ez a szektor alkalmazza a munkaerő legnagyobb részét, fontos forrása a jövedelemtermelésnek, és hozzájárul a gazdasági verseny erősödéséhez. Ezért alapvető fontosságú a kis- és középvállalkozások növekedését, erősödését, biztonságos működését elősegítő gazdasági környezet megteremtése, a vállalkozások tevékenységének ösztönzése.

A fejlesztéspolitikának a gazdaság olyan területeire érdemes összpontosítania, amelyek hosszabb távon is kedvező növekedési kilátásokkal kecsegtetnek, építenek a hazai adottságokra, és jelentős hatást fejtenek ki más szektorokra is.

A versenyképesség erősítésében meghatározó hozzáadott érték csak az emberi tőkére, a szervezeti kultúra javítására, valamint a fejlett tudásbázisra építő innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzésével növelhető. Ennek alapvető feltétele, hogy az állam a vállalkozások innovációs és k+f-tevékenységének ösztönzésével is segítse a létrejövő új kutatási eredmények gazdasági hasznosulását.

A versenyképesség javításának fontos feltétele, hogy többen dolgozzanak, és kevesebben szoruljanak szociális segélyezésre. A kohézió erősítésének, a jövedelmi különbségek csökkentésének és az esélyegyenlőség megteremtésének is feltétele a foglalkoztatás növelése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtődik esély a méltányos életre.

Célunk, hogy mindenkinek, aki akar és tud dolgozni, legyen munkája. Álljon rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű munkavállaló a termelésüket, szolgáltatásaikat bővítő vállalatok számára. Ennek feltétele az álláskeresést és a foglalkoztathatóság javítását segítő szolgáltatások fejlesztése, illetve a szakmai és földrajzi mobilitás bátorítása.

Csak a tudás alapú gazdaság és társadalom kiépítése biztosíthatja a tartós helytállást a globális versenyben, ezért az oktatási és képzési rendszereknek alkalmazkodniuk kell a munkaerő-piaci igényekhez, ami e rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztését igényli. Ehhez korszerűsíteni kell az oktatásnak és a képzésnek mind az infrastrukturális, mind pedig az emberi feltételeit, javítani kell az emberi erőforrás minőségét. Ez többek között az egyén tudásának, képzettségének, készségeinek és kompetenciáinak, valamint alkalmazkodóképességének egész életen át tartó fejlesztését igényli. Csak így válhat képessé arra, hogy elérje céljait, megfeleljen a mindennapi élet kihívásainak, és alkalmazkodjon a változó munkaerő-piaci követelményekhez. E képességek fejlesztése különösen halaszthatatlan az alapkészségek, az idegen nyelvek és az informatika területén.

Hazánkban az egészséges élet esélye jelentős társadalmi, gazdasági és területi különbségeket mutat. Ennek hátterében az adott helyen, az adott társadalmi csoport számára rendelkezésre álló alapvető feltételek - többek között az elérhető egészségügyi szolgáltatások - egyenlőtlenségei állnak. Az egészséges élethez és környezethez szükséges feltételek kialakításával csökkenteni lehet az esélykülönbségeket, ami közvetlenül a kohézió növelését szolgálja. El kell érni, hogy az egészségügyi rendszer szolgáltatásainak színvonala emelkedjen, rugalmasan alkalmazkodjon a változó szükségletekhez, és hatékonyan működjön. Az egészségügy területén a fő cél az, hogy a megvalósuló fejlesztések következtében jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, és a születéskor várható élettartam 2020-ra elérje az Európai Unió tagállamainak átlagát.

A társadalmi, gazdasági és területi kohéziót közvetlenül szolgálja a társadalmi összetartozás erősítése. Ez együtt jár a társadalmi igazságosság és tolerancia növekedésével. A méltó életfeltételeket, a társadalmi integráció lehetőségét, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést egy modern európai országban azok számára is lehetővé kell tenni, akik társadalmi helyzetük, betegségük, fogyatékosságuk, életkoruk vagy településük hátrányos helyzete miatt nem kapcsolódhatnak be a foglalkoztatásba.

A települések, a létesítmények fizikai elérhetőségének javítását a közlekedési hálózatok és eszközök fejlesztése teszi lehetővé. Minél fejlettebb a közlekedési hálózat (ideértve a kiépítettséget, a megfelelő struktúrát, állapotot, a megengedett sebességet, a korszerű üzemeltetést), az eszközállomány (járműpark, forgalomirányítási eszközök, rendszerek), valamint az üzemeltetés (forgalomszervezés, -irányítás, utaskiszolgálás stb.), annál jobb az elérhetőség. A fizikai elérhetőség döntően befolyásolja a gazdaság versenyképességét. A tartós növekedést a működő tőke magyarországi telephelyválasztásának ösztönzése, a munkaerő mobilitásának serkentése, illetve a nemzetközi áruszállítás és a turizmus kiszolgálásából megszerezhető többletjövedelem biztosítja.

A stratégiai célok sorában a hetedik az információs társadalom kiteljesítése. A tudás alapú és megújuló társadalom, valamint a versenyképes gazdaság létrehozásának egyaránt alapvető feltétele az információs társadalom kiépítése. A magyar információs társadalomban rejlő lehetőségek kihasználásához vállalataink versenyképességének növelésére és technológiai fejlődésének erősítésére van szükség. Ezt segíti az IKT lehetőségeinek kihasználása, az IKT által érintett szektorokban a piaci verseny biztosítása a monopolisztikus helyzetek felszámolásával. Az információs társadalom megerősödésének feltétele a digitális esélyegyenlőség megteremtése, a lakosság bevonása az információs társadalom lehetőségeinek kiaknázásába. A társadalom korszerű működését segíti az elektronikus köz- és magánszolgáltatások terjedése, valamint az e-demokrácia kialakulása. A lehetséges előnyök kihasználása mellett figyelmet kell fordítani az információs forradalom kockázatainak megelőzésére és kezelésére is.

Az IKT használatának elterjedéséhez fel kell számolni a vállalatokat és magánszemélyeket sújtó hozzáférési korlátokat. Ezzel párhuzamosan ki kell alakítani azokat az IKT-készségeket, amelyek szükségesek az "új gazdaságban" és társadalomban való részvételhez. Ösztönözni kell az új, dinamikus online tartalmak és szolgáltatások terjedését. Az állam csak akkor tud hatékony szolgáltatásokat nyújtani és a fejlődéshez is hozzájárulni, ha nemcsak támaszkodik az új típusú kommunikációs megoldásokra, hanem az információs társadalom fő hajtóerejévé válik. A közigazgatásnak élen kell járnia a hatékony információcsere és elektronikus közszolgáltatások kiépítésében, az új megoldások alkalmazásában.

A versenyképesség meghatározó eleme a környezet- és természetbarát, minőségi szolgáltatásokat nyújtó, illetve anyag- és energiatakarékos technológiákon alapuló gazdaság létrejötte. Az ipari parkok és létesítmények "ipari ökoszisztéma" alapján való szervezése és az ökoinnováció terjedése mellett kiemelten fontos a haváriák megelőzése, következményeik enyhítése, illetve az elmúlt időszakban felhalmozódott környezeti károk felszámolása is.

A fejlesztések területi céljait integrálja a +1. stratégiai cél. A területi célok sajátos természete, hogy bármennyire is önállóak, integrált megközelítést kívánnak meg. Ezért azok szoros összefüggésben állnak az előző 8 stratégiai céllal. Az ország megújulásának alapvető feltétele, hogy a gazdasági, társadalmi fejlődés a területi viszonyokat tekintve is kiegyensúlyozott és harmonikus legyen. Az országos fejlesztési célok teljesüléséhez ezért elengedhetetlen az ágazati elgondolások és szándékok térbeli öszszehangolása, illetve az, hogy figyelembe vegyék a helyi, regionális szándékokat és lehetőségeket, a sajátos adottságokat és versenyelőnyöket.

(A dokumentum háttéranyagai elérhetők a http://www.nfh.hu internetcímen.)

***

Most mindenki véleményt nyilváníthat a kívánatos jövőről. A II. Nemzeti fejlesztési terv elkészítéséhez rendelkezésre álló mintegy kilenc hónap több szakaszra oszlik. 2005 őszén dönt az Országgyűlés a fejlesztések fő irányairól - a most nyilvánosságra bocsátott dokumentum e döntés megalapozását szolgálja. A következő lépés az országstratégia összeállítása lesz 2005 végén, aminek kapcsán újabb egyeztetést kezdeményez a kormányzat. 2005 végén, 2006 elején a megvalósítás gyakorlati (operatív) programjait állítják össze a minisztériumok és a régiók; ekkor ismét alkalom nyílik a véleménynyilvánításra. 2006 második felében pedig az európai uniós támogatások felhasználásának részleteit kell pontosítani, meghatározva immár a pályázati kiírások konkrét feltételeit is.

A véleménynyilvánításra számtalan fórum kínál majd lehetőséget, de bárki írásban is elküldheti javaslatait 2005. augusztus 20-áig a Nemzeti Fejlesztési Hivatal címére (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) vagy a siker@meh.hu e-mail címre. A http://www.nfh.hu honlapon pedig interaktív módon is hozzá lehet szólni a témához.

***

Intelligens hĂĄlĂłzatok az uniĂłban

Májusban Budapesten üléseztek az Európai Unió "Intelligens hálózatok" (Ambinient Intelligence - AMI@Work) programjának munkaközösségei. Ez a konferencia számos tekintetben meghatározó az "Intelligens hálózatok" jövőbeni fejlődését, illetve az abban történő aktívabb magyar részvételt tekintve. A rendezvény helyszínének kiválasztása is arra utal, hogy a szervezők aktívabb részvételt szeretnének elérni az újonnan csatlakozott országokból, különösen a közép- és délkelet-európai térségből. A konferencia sikere előmozdíthatja az "Intelligens hálózatok" kezdeményezés további intézményesülését, a tagok létszámának növekedését, valamint az egyes szakmai fórumok közötti "interdiszciplináris" párbeszéd erősödését.

Az "Intelligens hálózatok" létrehozását az Európai Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága kezdeményezte 2003-ban, elsődlegesen azzal a céllal, hogy az infokommunikációs technológiák széles körű terjedésével és alkalmazásával új kooperációs formák és virtuális együttműködési kultúrák alakuljanak ki az európai kutatási és innovációs térségben.

Jelenleg több mint 500 regisztrált tagja van az új virtuális munkafórumoknak, amelyek 11 szakmai csoportba szerveződtek, mint például a vidékfejlesztéssel, a logisztikával, a műszaki fejlesztéssel, a mobilitással vagy a médiával foglalkozó csoport. Az egyedi tagságon és önkéntességen alapuló szakmai közösségek, illetve a kooperáció célja részben a megfelelő partnerek felkutatása egy adott feladathoz, a közös kutatási terv, kezdeményezés kidolgozása vagy éppen egy ötlet, gondolat európai léptékben való megosztása az adott szakma érintett képviselőivel. Az "Intelligens hálózatok" kezdeményezés egyik fontos jellemzője, hogy a korábban kialakult, hagyományos együttműködési formák mellett egy új, tetszés szerint bővíthető virtuális kooperációs teret, új dimenziót teremt az európai kutatók és szellemi műhelyek együttműködéséhez. Egyúttal - az AMI saját működési területén létrehozott értékek mellett, illetve ezek révén - visszahat, és előmozdítja a tradicionális kooperációs formákat, projekteket is. Az "Intelligens hálózatok" működése így kétszeresen is katalizálja az európai kutatási és innovációs térség létrejöttét, s egyben előmozdítja a közös kulturális és identitástudat kialakulását a kutatók, illetve az innovációs szakemberek körében.

Az "Intelligens hálózatok" irányító testületének, az ún. vezetői csoportnak tagja Veress József, a MeH EU-együttműködésért felelős politikai államtitkára is. A tervek szerint évente tartandó munkakonferencia, a személyes találkozások és tanácskozások egyben az egyes szakmai csoportok közötti párbeszéd és tapasztalatátadás előmozdítását is szolgálják.

Az AMI-munkaközösségek első hivatalos konferenciáját tavaly június elején Brüsszelben tartották, mintegy 300 résztvevővel.