Ellentmondások béklyójában
2005. május 1.
A tudás alapú gazdaság megteremtésére, az elektronikus irányítási rendszerekkel rendelkező vállalatok számának növelésére tett erőfeszítések ugyan látszanak az EU és az egyes minisztériumok által finanszírozott pályázatokon, ám a pályázati célok nem mindig harmonizálnak egymással, s gyakran nem a valódi igényekhez és alapokhoz igazítottak. Vagyis mintha a pályázatok kiírói nem rendelkeznének kellő információval a vállalkozások gazdálkodási, vezetői felkészültségéről, állapotáról, az informatikához való affinitásukat, illetve annak alkalmazását is beleértve.
A GKI-nak, a T-Mobilnak és a Sun Microsystemsnek a magyarországi vállalatok elektronikusrendszer-használatával kapcsolatos közös kutatási eredményei, valamint a hazai informatikai forgalmazók, szolgáltatók véleményei sem vágnak mindig egybe. Míg ez utóbbiak közül az elektronikus rendszereket fejlesztő multinacionális cégek hazai leányvállalatai (SAP, Oracle stb.) már vagy két éve a hazai nagyvállalati piac ERP-telítettségéről beszélnek, addig a GKI említett jelentése szerint mindössze a felük rendelkezik integrált vállalatirányítási rendszerrel. Az ellentmondás egyik oka lehet, hogy a nyugati országokban és az USA-ban nagyvállalatként értelmezett cégek méretét kevés hazai vállalat éri el, s ezt alapul véve lehet, hogy valóban telített az ottani értelmezés szerinti hazai nagyvállalati piac. Továbbá néhány olyan szakterület is akadhat, ahol a munka jellegénél fogva ilyen méret mellett sincs szükség a folyamatok integrált, elektronikus támogatására, sőt az outsourcing is beleszólhat a statisztikába. Az eltérés azonban mindezek ellenére szignifikánsnak tűnik. Az ilyen jellegű, vagyis az elektronikus alkalmazások elterjedését firtató felmérés ritka, mint a fehér holló, s mert e rendszerek - és még inkább a tudás alapú gazdálkodást, működést segítő üzletiintelligencia-megoldások - alkalmazása versenyképességi mutató, ezért nem minden vállalkozás ad róla hiteles információt, így a felmérési eredmények sem tekinthetők minden tekintetben autentikusnak.
Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet a rendszerek forgalmazói számára, hogy még a nagyvállalatinak mondott piacon is lehet keresnivalójuk, s nem feltétlenül kellene olyan rendszeradaptációkkal támadni a kkv-ket, amelyek nem számukra készültek. Ezen a területen ugyanis szépszámú, erre a piacra náluk jobban felkészült versenytárssal találják szemben magukat hazánkban is. Az egy évtizede ennek a szférának dolgozó, így annak igényeit igen jól ismerő, eredményes, esetenként már a nemzetközi piacra is kimerészkedő hazai fejlesztők (pl. Megatrend, Volán Elektronika) és több multinacionális cég (pl. Scala, Exact) mellett jelenleg a Microsoft Business Solutions megoldásaival (Navision, Axapta) is versenyezniük kell.
Van mit, de hová?
A CEBC Magyarország 2005-ös gazdasági felkészültségét firtató konferenciáján dr. Garamhegyi Ábel, a GKM befektetési és kereskedelemfejlesztési helyettes államtitkára az EU-források felhasználásának hatékonyságáról tett kijelentéseivel szemben az IT Kht. honlapján megjelenő, az elektronikus rendszerek bevezetésével kapcsolatos tavalyi és jelenlegi GVOP-pályázatok számadatai nem erről tanúskodnak. Sok a formai és tartalmi hibák miatt nem elfogadott pályázat, s bár az adatokból az ok nem derül ki, az elfogadottak közül ma még igen kevés a valóban támogatott, ami persze kritika a bírálat sebességét illetően is. Ez utóbbi azért is káros, mert megkezdett projektet nem támogat az EU, így viszont akár fél év is eltelhet a beadás és a pénzösszeg odaítélése között. Idén ugyan mind a kiírások, mind a bírálati körülmények javultak, ám hogy mennyire, az csak a két év azonos időszakainak eredményeit összevetve dől majd el.
A GVOP 2004 és 2006 közötti prioritásait és forrásait tekintve a beruházásösztönzésre 35 milliárd, a kkv-fejlesztésre 42,6 milliárd, a k+f innovációra 33,8 milliárd, az információs társadalom és gazdaság fejlesztésére 34,3 milliárd forint támogatást biztosít az EU.
A GVOP-n kívül a Környezet és Infrastruktúra Operatív Program, valamint a Kohéziós Alap, a Transzeurópai Közlekedési Infrastruktúra Fejlesztési Források felhasználásáért felel még a GKM. Ehhez 1,350 ezermilliárd forint társfinanszírozású támogatási keret áll rendelkezésre - teljesítés utáni utólagos fizetéssel - 2004 és 2006 között.
A fent említett konferencián elhangzott hozzászólások elsősorban a minisztérium ismeretei és a való világ közötti különbségre hívták fel a figyelmet. Fény derült a hazai k+f támogatás igen gyenge mai gyakorlatára, amin erős teammunkával lehetne javítani, ám ez - pl. az USA-val szemben - a hazai kutatások egyik gyenge pontja. Az Egyesült Államokban egy-egy fejlesztésen akár 100-120 kutató is dolgozik, míg nálunk alig akad 20-nál több tudóssal, szakemberrel folyó kutatás. Segítséget esetleg a gazdaság által a kutatások számára - például a gazdasági húzóágazatok kijelölésével - meghatározott irányok jelenthetnek.
A pályázatok tehát önmagukban, bármekkora támogatást is tartalmaznak, nem elegendők. A tényleges versenyképesség-javuláshoz, a tudás alapú társadalom, gazdaság felépítéséhez jelentősen javulnia kellene a kormányhivatalok, minisztériumok közötti együttműködésnek, s ezzel egyidejűleg az említetteknek - hogy reális képet kapjanak a jelenlegi állapotokról, eredményekről és gondokról - a különböző szektorok, szakterületek képviselőivel is együtt kellene működniük, ami jelenleg még nem vagy nem a megfelelő szinten működik.