SCO Forum 2003: Megújított UNIX SV jog, vitatott kódrészek, új fejlesztések
2003. augusztus 26.
A SCO Group (alias: Caldera International) – és ezzel a UNIX – körül zajlik az élet, ahogy azt a Las Vegasban rendezett legutóbbi SCOForumon a filmipartól kölcsönkapott James Bond sztori is mutatta. A névváltás még hidegen hagyta a piaci szereplőket, azonban az IBM-el szembeni UNIX-licensz bitorlási per kapcsán az egész Linux tábor feje fölé tartott Damoklész kardja miatt kiborult a bili. A UNIX licenszjogokból hirtelen eredő jó gazdasági eredmények azonban a SCO méregdrága jogászait igazolják, akár a mostanra hivatalosan újraregisztrált UNIX System V SCO licenszjog. A plusz bevételből jutott már újabb termékfejlesztésre is erő, célpontban a webtechnológiákkal és valódi MS alternatívákkal.
A Microsoft UNIX-licence. Sokan meglepődtek azon, hogy az ős-UNIX ellenség ablakos cég is bevásárolt a UNIX-jogokból a SCO Grouptól. Nos, igen, a Microsoft éppen jókodik a SCO-nak, holott, más – persze gyengébb – cégekkel szemben korábban nemigen voltak ilyen licencsértési skupulusai. Most azonban a SCO Group – IBM licenszjogi vitában nyíltan a SCO mellé állt, a piac többi (nem csak a nyílt forráskód mellett törtető) szereplőjével szemben, akik láthatóan lekezelhetőnek képzelik a SCO Group jogászait. Meglehet, hogy a Calderától egyszer már a DR-DOS ügyében elszenvedett vereséget is a fejükben tartották (aminek a piac többi szereplője akkor lelkesen tapsolt). A SCO és a Microsoft közötti kapcsolatnak azonban egy ma már sokak által nem nagyon ismert mélyebb háttere is van.A XENIX gyökerek. Az ős-UNIX ellenségnek kikiáltott Microsoft ugyanis UNIX-emlőkön cseperedett maga is. Még a 80-as évek végén vett a Bell Laboratóriumtól egy UNIX forráskód licencet, a belső fejlesztési feladatainak a támogatására. Ebből létrehozta saját UNIX-változatát, a XENIX-et. A fejlesztéshez, külső cégként, az akkoriban alapított Santa Cruz Operation (SCO) cég erőforrásait és gárdáját használta. A Microsofton belül azután fejlesztői szinten nem gyökeresedett meg, annál inkább alkalmazói szinten. Főként a UNIX SCCS (Source Code Control System) forrásnyelvi karbantartó rendszerének a szakmában akkor még egyedüli lehetőségei folytán. Az SCCS változatnyilvántartás nyomai még ma is keresztül-kasul benne vannak a Microsoft (és más gyártótól származó régi, főként C-nyelvű vagy shell script) szoftvermodulokban, jóllehet ma már ezernyi változatkövető rendszer használatos. Egyet a Microsoft is közrebocsátott a Windows MSDN-en keresztül, bár ő a belső fejlesztéseknél manapság annál profibbat használ.
A Microsoft a PC-s XENIX változatot az IBM kérésére készítette, de azt már szinte teljesen a SCO fejlesztette ki a háttérben. Később a XENIX-el túl sok baj volt, ezért a MS kiszeretett belőle (akárcsak ugyanezért akkoriban az IBM is – bár még a 2.0-s változatot is forgalomba hozta az AT-kre). Bill Gates pedig beleszeretett Steve Jobs Mac-jének az ablakaiba, ezért aztán át is passzolta az egész XENIX-es bulit a SCO-nak. Ez az Amerikában szokásos részvénycserés trükk bedobásával történt. Az akció végeredményeként a Microsoft átadta az összes jogait a SCO-nak, cserébe viszont 20 százalékos részesedésre tett szert a SCO részvényeiben. Emellett még egy főt delegálhatott a SCO igazgató tanácsába is. A Microsoft delegált pedig rendre ott is ült a SCO stratégiai tárgyalásain. Érdekes volt, amikor a Microsoft képviselő aktívan vitatkozott a UNIX jövőjét biztosító projektjavaslatokról. Érdekelt volt abban, hogy a cég prosperáljon, hisz a MS zsebéről is szó volt. Ugyanakkor a SCO-hoz a Microsoft technológiák mindig is könnyebben juthattak át, mint sokszor akár a kifejezett Microsoft-barát cégekhez. A PC lelkét mindig is mélyen ismerő SCO fejlesztők talán még a Bill Gates által féltve őrzött Windows Szent Grálról is többet tudtak, mint a szakma többi része.
A Microsoft Mac UNIX korszaka. Gyökeresen új helyzetet teremtett az elmúlt fél évtizedben az, hogy ismét Steve Jobs kezébe került a Mac fejlesztése. Ennek egyik nagy eredménye, hogy a Mac gépekre UNIX-kernel alapú operációs rendszer került. A Microsoftnak tehát ismét fel kellett vennie a UNIX-fonalat, ha nem akart kimaradni ebből – az egyébként jellemzően a szellemi elit körében és az oktatásban használt – emberbarát gépcsaládnak az üzletéből. Nem is maradt ki. Sőt. Sikerült a grafikus interfészbe a saját Windows technológiáit is becsempészni. Így a Mac OS X-ben is használni kezdték az ActiveX vezérlőket, és a Windows Scriptinget. Ráadásul az alapértelmezett böngészőként az Internet Explorer UNIX-os változata győzött, kiütve a Netscapet a nyeregből. Ez ugyan napjainkban épp megváltozni látszik, de Bill az ajtón nyitott résbe mindenképpen betette a cipőjét. Már nem lehet kihagyni. Senkinek nem tűnt föl, hogy már masszívan ott van ma is a UNIX-piacon???
Novell nosztalgia? Aki mindezek után csodálkozik azon, hogy a Microsoft Campuszon is működő Linuxok licenchelyzetét a cég egy SCO UNIX licencvásárlással volt kénytelen rendezni, az tényleg nem tudja kitapintani a piac hátterében működő formális és informális szálakat. Lehet, hogy az informális szálak még döntőbbek is voltak, mint a nyers piaci érdekek. Ma már a Microsoftnak ugyanis nincs ott a képviselője a SCO Group igazgatótanácsában, mint régen. Valami betyárbecsület azért még megmaradhatott, a licencjogok bitorlása elleni harc közös érdekein túl is. Talán nem érdektelen az sem, hogy az új SCO Group menedzsmentben tényleg erős Novell gyökerek fedezhetők fel. Márpedig a Microsoft szoftvervilág a hálózati korszakot oroszlánrészt a Novell evangelistáknak köszönheti. Még ha sokszor a konkurencia provokációja révén, akkor is.