A Microsoft UNIX-licence. Sokan meglepődtek azon, hogy az ős-UNIX ellensĂŠg ablakos cĂŠg is bevĂĄsĂĄrolt a UNIX-jogokbĂłl a SCO GrouptĂłl. Nos, igen, a Microsoft ĂŠppen jĂłkodik a SCO-nak, holott, mĂĄs – persze gyengĂŠbb – cĂŠgekkel szemben korĂĄbban nemigen voltak ilyen licencsĂŠrtĂŠsi skupulusai. Most azonban a SCO Group – IBM licenszjogi vitĂĄban nyĂ­ltan a SCO mellĂŠ ĂĄllt, a piac tĂśbbi (nem csak a nyĂ­lt forrĂĄskĂłd mellett tĂśrtető) szereplőjĂŠvel szemben, akik lĂĄthatĂłan lekezelhetőnek kĂŠpzelik a SCO Group jogĂĄszait. Meglehet, hogy a CalderĂĄtĂłl egyszer mĂĄr a DR-DOS ĂźgyĂŠben elszenvedett veresĂŠget is a fejĂźkben tartottĂĄk (aminek a piac tĂśbbi szereplője akkor lelkesen tapsolt). A SCO ĂŠs a Microsoft kĂśzĂśtti kapcsolatnak azonban egy ma mĂĄr sokak ĂĄltal nem nagyon ismert mĂŠlyebb hĂĄttere is van.

A XENIX gyökerek. Az ős-UNIX ellenségnek kikiáltott Microsoft ugyanis UNIX-emlőkön cseperedett maga is. Még a 80-as évek végén vett a Bell Laboratóriumtól egy UNIX forráskód licencet, a belső fejlesztési feladatainak a támogatására. Ebből létrehozta saját UNIX-változatát, a XENIX-et. A fejlesztéshez, külső cégként, az akkoriban alapított Santa Cruz Operation (SCO) cég erőforrásait és gárdáját használta. A Microsofton belül azután fejlesztői szinten nem gyökeresedett meg, annál inkább alkalmazói szinten. Főként a UNIX SCCS (Source Code Control System) forrásnyelvi karbantartó rendszerének a szakmában akkor még egyedüli lehetőségei folytán. Az SCCS változatnyilvántartás nyomai még ma is keresztül-kasul benne vannak a Microsoft (és más gyártótól származó régi, főként C-nyelvű vagy shell script) szoftvermodulokban, jóllehet ma már ezernyi változatkövető rendszer használatos. Egyet a Microsoft is közrebocsátott a Windows MSDN-en keresztül, bár ő a belső fejlesztéseknél manapság annál profibbat használ.

A Microsoft a PC-s XENIX vĂĄltozatot az IBM kĂŠrĂŠsĂŠre kĂŠszĂ­tette, de azt mĂĄr szinte teljesen a SCO fejlesztette ki a hĂĄttĂŠrben. KĂŠsőbb a XENIX-el tĂşl sok baj volt, ezĂŠrt a MS kiszeretett belőle (akĂĄrcsak ugyanezĂŠrt akkoriban az IBM is – bĂĄr mĂŠg a 2.0-s vĂĄltozatot is forgalomba hozta az AT-kre). Bill Gates pedig beleszeretett Steve Jobs Mac-jĂŠnek az ablakaiba, ezĂŠrt aztĂĄn ĂĄt is passzolta az egĂŠsz XENIX-es bulit a SCO-nak. Ez az AmerikĂĄban szokĂĄsos rĂŠszvĂŠnycserĂŠs trĂźkk bedobĂĄsĂĄval tĂśrtĂŠnt. Az akciĂł vĂŠgeredmĂŠnyekĂŠnt a Microsoft ĂĄtadta az Ăśsszes jogait a SCO-nak, cserĂŠbe viszont 20 szĂĄzalĂŠkos rĂŠszesedĂŠsre tett szert a SCO rĂŠszvĂŠnyeiben. Emellett mĂŠg egy főt delegĂĄlhatott a SCO igazgatĂł tanĂĄcsĂĄba is. A Microsoft delegĂĄlt pedig rendre ott is Ăźlt a SCO stratĂŠgiai tĂĄrgyalĂĄsain. Érdekes volt, amikor a Microsoft kĂŠpviselő aktĂ­van vitatkozott a UNIX jĂśvőjĂŠt biztosĂ­tĂł projektjavaslatokrĂłl. Érdekelt volt abban, hogy a cĂŠg prosperĂĄljon, hisz a MS zsebĂŠről is szĂł volt. Ugyanakkor a SCO-hoz a Microsoft technolĂłgiĂĄk mindig is kĂśnnyebben juthattak ĂĄt, mint sokszor akĂĄr a kifejezett Microsoft-barĂĄt cĂŠgekhez. A PC lelkĂŠt mindig is mĂŠlyen ismerő SCO fejlesztők talĂĄn mĂŠg a Bill Gates ĂĄltal fĂŠltve őrzĂśtt Windows Szent GrĂĄlrĂłl is tĂśbbet tudtak, mint a szakma tĂśbbi rĂŠsze.

A Microsoft Mac UNIX korszaka. GyĂśkeresen Ăşj helyzetet teremtett az elmĂşlt fĂŠl ĂŠvtizedben az, hogy ismĂŠt Steve Jobs kezĂŠbe kerĂźlt a Mac fejlesztĂŠse. Ennek egyik nagy eredmĂŠnye, hogy a Mac gĂŠpekre UNIX-kernel alapĂş operĂĄciĂłs rendszer kerĂźlt. A Microsoftnak tehĂĄt ismĂŠt fel kellett vennie a UNIX-fonalat, ha nem akart kimaradni ebből – az egyĂŠbkĂŠnt jellemzően a szellemi elit kĂśrĂŠben ĂŠs az oktatĂĄsban hasznĂĄlt – emberbarĂĄt gĂŠpcsalĂĄdnak az ĂźzletĂŠből. Nem is maradt ki. Sőt. SikerĂźlt a grafikus interfĂŠszbe a sajĂĄt Windows technolĂłgiĂĄit is becsempĂŠszni. Így a Mac OS X-ben is hasznĂĄlni kezdtĂŠk az ActiveX vezĂŠrlőket, ĂŠs a Windows Scriptinget. RĂĄadĂĄsul az alapĂŠrtelmezett bĂśngĂŠszőkĂŠnt az Internet Explorer UNIX-os vĂĄltozata győzĂśtt, kiĂźtve a Netscapet a nyeregből. Ez ugyan napjainkban ĂŠpp megvĂĄltozni lĂĄtszik, de Bill az ajtĂłn nyitott rĂŠsbe mindenkĂŠppen betette a cipőjĂŠt. MĂĄr nem lehet kihagyni. Senkinek nem tĹąnt fĂśl, hogy mĂĄr masszĂ­van ott van ma is a UNIX-piacon???

Novell nosztalgia? Aki mindezek után csodálkozik azon, hogy a Microsoft Campuszon is működő Linuxok licenchelyzetét a cég egy SCO UNIX licencvásárlással volt kénytelen rendezni, az tényleg nem tudja kitapintani a piac hátterében működő formális és informális szálakat. Lehet, hogy az informális szálak még döntőbbek is voltak, mint a nyers piaci érdekek. Ma már a Microsoftnak ugyanis nincs ott a képviselője a SCO Group igazgatótanácsában, mint régen. Valami betyárbecsület azért még megmaradhatott, a licencjogok bitorlása elleni harc közös érdekein túl is. Talán nem érdektelen az sem, hogy az új SCO Group menedzsmentben tényleg erős Novell gyökerek fedezhetők fel. Márpedig a Microsoft szoftvervilág a hálózati korszakot oroszlánrészt a Novell evangelistáknak köszönheti. Még ha sokszor a konkurencia provokációja révén, akkor is.