Szabad a UNIX forráskódját veszélyben tartani? Költői kérdés, hisz valahol az egész mai alapszoftver halmaz gyökereit érinti, még a UNIX-tól teljesen idegennek látszó szoftverek körét tekintve is. Egyebek közt a UNIX forráskód kezelő rendszerének a korai időkben igen széleskörű használata miatt, másrészt a UNIX-okban kifejlesztett hálózati alrendszerek, főként a TCP/IP protokoll alapú kommunikációs szoftverek széleskörű elterjedése folytán. A UNIX forráskódja, sajnos, igen kalandos utat járt be, és most egy olyan cégnél landolt, amely eredetileg a konkurenciát képező, de legalábbis mostohatestvérként viselkedő a Linuxot támogatta. A Caldera alapító Rensom Love kezébe ezzel olyan marsall bot került, ami lehetővé tette volna a két mostohatestvér tartós összebékítését. Love meg is tett mindent, egyesítette a két platformot egyetlen termékben (OpenUNIX 8), de a szakma nem volt vevő rá. Főként azért nem, mert a Linux tábor tovább folytatta a UNIX piaci részek errodálását az olcsóság demagógiájával, miközben egyre több UNIX kódrészlet áramlott közvetlenül a Linux kernelkódba. Az eredmény: az ipar egyik legfontosabb forráskódjának a gondozására nem maradt elég erőforrás. A Caldera talajvesztésével ugyanis a UNIX is alapjaiban rendült meg, ami szigorú szakmai szempontból nézve elfogadhatatlan. Aki ezt nem érti, az nem normális, vagy félrevezetett, vagy elvtelen profithajhász. Mondja ezt az a cikkíró, aki a UNIX-al 1983. óta áll kapcsolatban, és generációkat nevelt föl e technológia alapelvein, részben oktatóként a katedráról, részben szakújságíróként olyan szócsöveken át, mint az openX és NET-LAP hírlevelek.

A Caldera hanyatlĂĄsa. A tőzsde manapsĂĄg egy cĂŠg rosszabb gazdasĂĄgi eredmĂŠnyeitől nem esik hasra, hisz ĂĄltalĂĄnos recessziĂł uralkodik, ami az informatikai, azon belĂźl is a szoftveripart, az ĂĄtlagosnĂĄl jobban sĂşjtja. A cĂŠgek – elhanyagolva a szoftverfrissĂ­tĂŠseket – ezen prĂłbĂĄlnak spĂłrolni, mĂŠg a versenykĂŠpessĂŠgĂźk kockĂĄztatĂĄsa ĂĄrĂĄn is, holott ez elĂŠg veszĂŠlyes jĂĄtĂŠk. Jobb volna, ha az informatikai menedzserek a sarkukra ĂĄllnĂĄnak, cĂŠgeik gazdasĂĄgi vezetőivel szemben. KorszerĹątlen informatikai hĂĄttĂŠrrel nemcsak spĂłrolni, de hatalmasat hasalni is lehet.

A Caldera is szenvedett a múlt évben a recessziótól. Ehhez hozzájárult, hogy a régi gyökerekhez SCO Group néven visszamenekült cég, a korábbi SCO-tól megvásárolt UNIX termékpaletta birtokában, eleinte Caldera International néven versenyzett a UNIX-piacon, egy masszív Linuxos karrier után. Az egyébként ma már túlságosan is kompatibilis kétféle terméket a Calderának sikerült összegyúrnia egyetlen OpenUNIX 8-as változattá, de a piac mégis a korábbi nevükön kereste a UNIX-okat. A rossz gazdasági eredményeket nem volt nehéz a név miatti zavarokra fogni. A vitának áldozatul esett először a Caldera alapító Rensom Love széke, majd a cég neve, a Caldera is. A céget tehát átnevezték SCO Groupnak (de így senki ne keresse a neten, mert egy beruházási cég, a SCO Investment Group webhelyén találja magát!).

Új menedzsment – jĂłl seper. A Caldera alapĂ­tĂł Rensom Love helyĂŠre Ăźlt Ăşj – jĂł nĂŠhĂĄny ponton Novell gyĂśkerĹą – menedzsmenttel ĂŠs Ăşj nĂŠvvel sem akartak a dolgok elĂŠg jĂłl menni. Ekkor jĂśttek a jogĂĄszok, akik James Bond ĂźgynĂśkĂśkkĂŠnt kiderĂ­tettĂŠk a SCO UNIX-ok vĂŠrvonalĂĄnak az Ăśsszes ĂĄgĂĄt-bogĂĄt, majd rĂĄmutattak az ebből kifacsarhatĂł hasznokra. Az első ĂĄldozati bĂĄrĂĄny nem kisebb falat, mint az IBM volt a sorban. Perre mentek vele, mert Linuxosoknak ingyen adott ĂĄt olyan SCO jogokkal terhelt szoftver modulokat, amelyeket a jogĂĄszok licencsĂŠrtőnek minősĂ­tettek. Ezt az IBM nem olyan elegĂĄnsan reagĂĄlta le, mint ahogy hajdan a PC-piac reagĂĄlt az IBM licenszjogok utĂłlagos behajtĂĄsi invĂĄziĂłjĂĄra. Aminek keretĂŠben az Ăśsszes klĂłngyĂĄrtĂł igyekezett kihasznĂĄlni a >>kedvezmĂŠnyes<< IBM fizetĂŠsi ajĂĄnlatot, mĂŠg tĂśbb kis magyar PC-gyĂĄrtĂłt is beleĂŠrtve. Ezzel nagyban hozzĂĄjĂĄrult az akkoriban a zuhanĂł nagygĂŠpes eladĂĄsok miatt gyengĂŠlkedő IBM konszolidĂĄciĂłjĂĄhoz. Most pedig az IBM-en volna a sor, hogy a UNIX forrĂĄskĂłdjĂĄt aktĂ­van megtĂĄmogassa. A per mĂŠg ĂĄll, sőt, az IBM viszont indĂ­tvĂĄnnyal rontja tovĂĄbb a lĂŠgkĂśrt, ĂŠs hĂĄttĂŠregyezkedĂŠsekről sem hallani. A cikkĂ­rĂł, az ĂĄltala hajdan nagyra becsĂźlt, nagy kĂŠk viselkedĂŠsĂŠt alapvetően szĂŠgyenletesnek tartja, mert Linuxos lĂłzungjai mĂśgĂśtt kemĂŠny profithajszĂĄt lĂĄt. PĂŠldĂĄul: az olcsĂł Linux csali mellĂŠ olyan mĂŠregdrĂĄga szoftverek ĂĄrukapcsolĂĄsa, mint az MQ-Series. De ez csak egy pĂŠlda a sok kĂśzĂźl.

A UNIX forrĂĄskĂłd licenc tekintĂŠlye. Ugyanakkor komoly UNIX-os ĂŠs Linuxos cĂŠgek is belenyĂşltak a zsebĂźkbe, bevĂĄsĂĄroltak a SCO Group szolid ajĂĄnlatĂĄt elfogadva. A csepp a csordultig telt pohĂĄr tetejĂŠn, pedig a Microsoft UNIX licenszvĂĄsĂĄrlĂĄsa volt. Mi van ezeknek a hĂĄtterĂŠben?

A UNIX-licenc vĂĄsĂĄrlĂłk kĂśzĂźl talĂĄn a legmeglepőbb a SUN Microsystems, hisz a SUN egyszer mĂĄr vett, mĂŠg egy korai jogelődtől, a Novelltől, egy komplett forrĂĄskĂłd licencet, mĂŠregdrĂĄgĂĄn (Ray Noorda ezzel szinte rĂśgtĂśn kiĂĄrulta belőle az USL vĂŠtelĂĄrat – ami ragyogĂł hĂşzĂĄs volt). AzĂłta viszont a SCO-IBM-Intel Monterey projekt keretĂŠben a rĂŠgi SCO, mĂŠg az utolsĂł erőfeszĂ­tĂŠsekĂŠnt, kifejlesztett egy jelentősen bővĂ­tett, korszerĹąsĂ­tett UNIX kernelvĂĄltozatot, az SVR5-Ăśst. RĂĄadĂĄsul Linux emulĂĄtorral (ĂŠs nem gondolta vĂŠgig, hogy mi is jĂśhet ki mĂŠg ebből), mĂ­g a SUN korĂĄbban csak a 4-est (az utolsĂł USL vĂĄltozatot) vĂĄsĂĄrolta meg. Mivel Ăşjabban a SUN is Linuxozik, ő sem kerĂźlhette, ĂŠs nem is kerĂźlte el az Ăşjabb UNIX-modulok licenszjogainak a tisztĂĄra mosĂĄsĂĄt. Logikusan ĂŠs helyesen!

MĂŠgiscsak fial a UNIX. Nos, a jogĂĄszok nyomozati munkĂĄjĂĄnak eredmĂŠnyekĂŠnt lĂŠtrehozott SCOsource UNIX licenc projekt jelentős eredmĂŠnyeket hozott az Ăşj SCO szĂĄmĂĄra, reĂĄlis ĂĄrĂş patyolat akciĂłt ajĂĄnlva a Linux Ăźzemeltetőknek. Ennek kĂśszĂśnhetően a legutĂłbbi kĂŠt negyedĂŠve mĂĄr tisztĂĄn nyeresĂŠgessĂŠ vĂĄlt, ĂŠs a haszon kĂŠtharmada az immĂĄr mintegy 6.000 UNIX licencbirtokostĂłl hirtelen befolyĂł Ăśsszegekből szĂĄrmazott. Ez nagyobb siker, mint amit az INFORMIX cĂŠg annak idejĂŠn az adatbĂĄzis-kezelő gyĂĄrtĂłktĂłl a CISAM, indexelt-szekvenciĂĄlis adatelĂŠrĂŠsi technolĂłgia C-nyelvĹą interfĂŠszĂŠnek licencjogaiĂŠrt kasszĂ­rozott, ami akkoriban a bevĂŠtelĂŠnek ĂĄtlagosan a 20 szĂĄzalĂŠkĂĄt tette ki (a nyeresĂŠgben, persze, szintĂŠn jelentősebb tĂŠtel volt, hisz semmit nem kellett rĂĄfordĂ­tania – ugyanakkor a UNIX-ra bizony ma is kellene!).