A vállalati mesterségesintelligencia-használat jelentős része továbbra is láthatatlan a munkáltatók számára. A munkájuk során AI-t alkalmazók 67%-a rendszeresen vagy alkalmanként saját, ingyenesen elérhető vagy más, nem vállalati eszközöket is igénybe vesz. Emellett a válaszadók 42%-a úgy nyilatkozott, hogy munkahelyén nincs érvényben AI-használatra vonatkozó belső szabályozás, vagy nem tud ilyen irányelvről – derül ki a PwC Magyarország kutatásából. 

A shadow AI legfőbb veszélye éppen ebben rejlik: miközben a munkavállalók időt és energiát takaríthatnak meg, a vállalat elveszítheti az ellenőrzést saját adatai és üzleti információi felett.

Az AI munkahelyi alkalmazásának szabályozása sok szervezetben nem követte a technológia gyakorlati elterjedését. Számos vállalatnál még nem alakultak ki az egyértelmĹą használati szabályok, a strukturált tudásmegosztás és a megfelelő gyakorlati képzések. A PwC felmérése szerint a technológia által kínált produktivitási előnyök egyre több munkavállalót ösztönöznek AI-eszközök használatára, ám ezek egy része a vállalat által nem felügyelt, személyes megoldásokon keresztül valósul meg.

A munkavállalók egyéni döntései és óvintézkedései nem elegendőek az üzleti kockázatok teljes körĹą kezeléséhez. A cél ezért nem az AI alkalmazásának korlátozása, hanem egy olyan vállalati környezet megteremtése, amely jóváhagyott eszközökkel, világos szabályokkal és rendszeres, az egyes munkakörökhöz igazított képzésekkel teszi lehetővé a biztonságos használatot.

Az AI mérhető időmegtakarítást eredményez a munkavégzésben

A digitálisan aktív internetezők körében végzett kutatás résztvevőinek 47%-a használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapok során. Az alkalmazás elterjedtsége ugyanakkor generációnként eltérő: a Z és az Y generáció tagjai között 56–57% az AI-használók aránya, míg a baby boomerek esetében ez 35%.

Az AI-t alkalmazók 42%-a magáncélra és munkavégzésre egyaránt igénybe veszi a technológiát. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében ez az arány eléri az 52%-ot.

A technológia gyakorlati értékét az érzékelt időmegtakarítás is jól szemlélteti. A munkájukhoz AI-t használók több mint 78%-a legalább 10%-os időnyereséget tapasztalt az érintett feladatok elvégzése során. A válaszadók 38%-a 30%-os vagy annál nagyobb megtakarításról számolt be, míg további 40%-uk 10–30% közötti időnyereséget érzékelt. Az így felszabaduló kapacitás lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók összetettebb, nagyobb hozzáadott értékĹą tevékenységekre fordítsák idejüket.

Az információkeresés a leggyakoribb felhasználási mód, a strukturált alkalmazás még kevéssé jellemző

Az AI-t használók 78%-a elsősorban kérdések megválaszolására és gyors információszerzésre alkalmazza a technológiát. A felhasználási területek között a fordítás áll a második helyen 47%-kal, ezt követi a képgenerálás 35%-kal, a szövegírás 34%-kal, valamint az adatelemzés 31%-kal.

A munkahelyi alkalmazások esetében szintén az információkeresés dominál: a válaszadók 73%-a említette ezt a funkciót, és 35%-uk kizárólag ezt tartaná meg, ha a következő hat hónapban csak egyetlen AI-felhasználási lehetőség közül választhatna.

Mindez arra utal, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg elsősorban olyan feladatokban kap szerepet, amelyek gyors és közvetlen támogatást igényelnek. A komplexebb, a munkafolyamatokba mélyebben integrált alkalmazások ugyanakkor még nem terjedtek el széles körben.

A munkájukhoz AI-t használók 70%-a minden esetben az adott feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, és nem támaszkodik előre kialakított promptokra, sablonokra vagy standardizált munkafolyamatokra. Mindössze 12% használ rendszeresen visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, 10%-uknál pedig az AI már részben beépült a standard munkafolyamatokba. A csapatszinten szervezett AI-használat mindössze a válaszadók 3%-ára jellemző.

Az egyéni kezdeményezések jelentőségét az is mutatja, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32%-a megszokásból választja ezeket, míg 23%-uk a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt részesíti előnyben saját megoldását. A szervezeti irányelveket ugyanakkor csupán 22%-uk ismeri jól.

Az AI tehát már sok munkavállaló napi tevékenységének része, szervezeti szinten azonban még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldások elterjedéséhez ezért nem elegendő az eszközök biztosítása: egyértelmĹą kommunikációra, releváns gyakorlati példákra és folyamatos támogatásra is szükség van.

„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg” – mutat rá dr. SzĹącs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretek önértékelése szintén bizonytalanságot jelez. Az 1–10-es skálán adott válaszok jelentős szórása, valamint a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem rendelkezik pontos képpel saját AI-tudásáról.

Ez a bizonytalanság annak felismerését is megnehezítheti, hogy egy-egy bevett biztonsági gyakorlat – például az anonimizálás – pontosan milyen kockázatokat képes kezelni, és melyeket nem. A képzések megtervezése előtt végzett tudásszintfelmérés ezért nemcsak a tananyagok célzottabb kialakítását segítheti, hanem a szervezetben meglévő készségek és kritikus tudáshiányok feltárására is alkalmas.

Forrás: PwC

Az anonimizálás nem jelent teljes körĹą védelmet az üzleti kockázatokkal szemben

Amennyiben a munkavállalók bizonytalanok abban, hogy egy adott tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32%-uk anonimizálja az információt, 30%-uk fiktív példát alkalmaz, 25%-uk pedig inkább nem használ mesterséges intelligenciát. Jóváhagyott vállalati eszközt mindössze 9% választ.

Az anonimizálás mérsékelheti a személyes adatok kitettségét, ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi információk vagy más bizalmas adatok kerüljenek a vállalat által nem ellenőrzött rendszerekbe.

Bizonytalan helyzetekben a felsővezetők mindössze 3%-a fordul vezetőhöz vagy illetékes szakértőhöz segítségért, míg 23%-uk saját megítélése alapján dönt arról, hogy milyen információkat oszthat meg. EgyértelmĹą útmutatás és könnyen elérhető szakértői támogatás hiányában így egymástól eltérő, nehezen ellenőrizhető gyakorlatok alakulhatnak ki.

„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati mĹąködésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett” – hívja fel a figyelmet a szakember.

A cél nem az AI-használat tiltása, hanem annak biztonságos irányítása

Az egységes vállalati irányítás hiánya miatt az önállóan, illetve jóváhagyás nélkül alkalmazott AI-megoldások jogi, pénzügyi és reputációs kockázatokat teremthetnek.

A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes mesterségesintelligencia-eszköztárára ki kell terjednie, beleértve a munkavállalók által saját kezdeményezésre használt alkalmazásokat is. Ennek során összehangoltan kell kezelni az adatvédelmi, információbiztonsági és megfelelőségi szempontokat.

Az AI-irányítás akkor képes valóban támogatni az innovációt, ha figyelembe veszi a szervezet mĹąködését, vállalati kultúráját és konkrét felhasználási területeit.

„A shadow AI használata megfelelőségi szempontból is egyre nagyobb jelentőségĹą” – érvel dr. SzĹącs László. „Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell mĹąködtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek” – teszi hozzá.

Az AI-képzések jelenleg nem minden esetben felelnek meg a munkavállalói igényeknek

A mesterséges intelligenciát használók 86%-a a felmérést megelőző évben nem vett részt AI-hoz kapcsolódó képzésen. Azok körében azonban, akik elvégeztek ilyen programot, kiemelkedően magas, 93% volt azok aránya, akik hasznosnak ítélték a képzést. A résztvevők 24%-a közvetlenül a tanultak alkalmazásába is belekezdett.

A képzéseken részt vevők 65%-a alapozó, 11%-a pedig haladó szintĹą programot végzett el. A válaszadók elsősorban a gyakorlati feladatokat (47%), a munkakörspecifikus példákat (40%), a napi munkában használt eszközökkel való integrációt (37%), valamint a haladó tippeket és promptmintákat (36%) hiányolták.

A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés szintén korlátozott. A munkavállalók mindössze 27%-a kap ilyen eszközt a munkáltatójától, míg 54%-uk úgy használhat mesterséges intelligenciát, hogy ehhez nem kap szervezeti útmutatást. A válaszadók 12%-ának munkáltatója saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi, 7%-uk esetében pedig a technológia alkalmazása egyértelmĹąen tiltott.

A tanulni kívánók 38%-a rövid, önállóan elvégezhető mikrotananyagokat részesítene előnyben. Ez is azt jelzi, hogy a vállalatoknak folyamatos, a munkakörökhöz igazított képzésekkel, jóváhagyott eszközökkel és egyértelmĹą használati keretekkel kell támogatniuk a biztonságos AI-alkalmazást.

„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van. Ha ezek hiányoznak, a dolgozók saját megoldásokat keresnek, a tanultak nehezebben épülnek be a munkafolyamatokba, az AI nyújtotta előnyöket pedig csak a szervezet egy szĹąkebb köre tudja kihasználni” – mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

A felmérés résztvevői az AI munkájukra gyakorolt hatását is eltérően ítélik meg. A technológiai változással szemben szkeptikus, a mérsékelt átalakulást váró, valamint az erőteljes változást prognosztizáló csoportok aránya közel azonos, 11–13% között mozog. A legnagyobb csoportot ugyanakkor azok alkotják, akik nem tudják megítélni, milyen hatással lesz az AI a munkájukra: arányuk 14%.

Ez a bizonytalanság is alátámasztja, hogy a mesterséges intelligencia bevezetését a szervezeteknek nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és tudatos irányítást igénylő feladatként kell kezelniük.

Ennek részeként szükséges a munkavállalók kiinduló tudásszintjének felmérése, a gyakorlati útmutatók rendszeres frissítése, valamint annak bemutatása, hogy az AI miként alkalmazható biztonságosan és hatékonyan a mindennapi munkavégzés során.

„Az AI már ma is érdemi időt szabadít fel, de a használata többnyire egyéni kezdeményezésekre és egyszerĹąbb feladatokra korlátozódik. A vállalatok számára most az a feladat, hogy megtalálják azokat a területeket, ahol a technológia a munkafolyamatok szerves részeként valódi üzleti értéket teremthet, majd a jól mĹąködő megoldásokat szélesebb körben is bevezessék. Így az egyéni hatékonyságjavulásból szervezeti szintĹą előny válhat” – mondta Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője, a kutatás vezetője.

Módszertan:

A PwC Magyarország 2026 májusában végzett online kutatást a digitálisan affinis internetezők körében. A teljes adatfelvétel 2896 válaszadóra terjedt ki, az egyes kérdések bázisa a vizsgált célcsoporttól, így többek között az AI-használattól, a munkavégzési helyzettől és a képzési részvételtől függően eltért. A kutatás az AI-jal kapcsolatos tudás és használat mellett a munkahelyi alkalmazási szokásokat, a vállalati irányelvek ismertségét, a kockázatérzékelést, valamint a képzési tapasztalatokat és igényeket is vizsgálta.

English Summary

The growing use of artificial intelligence in the workplace is creating significant opportunities for productivity, but also new challenges for businesses. According to a PwC Hungary survey, 67% of employees who use AI for work rely on personal, free or otherwise non-company-approved tools, while 42% report that their organization lacks clear AI usage guidelines or that they are unaware of any such policies. Although more than 78% of AI users report saving at least 10% of their time on relevant tasks, AI adoption remains largely informal and driven by individual initiatives. The most common applications include information retrieval, translation, content creation and data analysis, while integration into standardized workflows is still limited. The widespread use of shadow AI can expose organizations to data protection, compliance, financial and reputational risks, particularly when sensitive business information is shared through unapproved platforms. PwC’s findings also highlight a significant training gap, with 86% of AI users having received no AI-related training in the previous year. To turn individual productivity gains into sustainable business value, companies need a comprehensive AI governance framework that combines approved tools, clear policies, practical role-specific training and continuous support.