2020 óta 23 százalékkal mérséklődött a villamosenergia-termelés átlagos karbonintenzitása Európában. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi villamos energia előállítása 2026-ban közel negyedével kevesebb üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár, mint hat évvel korábban. 

Az áramtermelés fokozatos dekarbonizációja az elektromos közlekedés szempontjából is kedvező folyamat, hiszen a tisztább villamos energia az elektromos jármĹąvek töltéséhez kapcsolódó kibocsátásokat is mérsékli. Magyarország szorosan követi az európai trendet: hat év alatt 22 százalékkal csökkent a hazai áramtermelés karbonintenzitása – derül ki az Arval flottakezelő legfrissebb elemzéséből.

Az Arval flottakezelő stratégiai tanácsadó üzletágának, húsz európai országot vizsgáló friss jelentése szerint 2020 májusa és 2026 májusa között átlagosan 23 százalékkal csökkent a villamosenergia-termelés karbonintenzitása Európában. Míg 2020-ban egy kilowattóra villamos energia előállításához átlagosan 225 gramm CO₂-egyenértékĹą kibocsátás kapcsolódott, addig 2026-ra ez az érték 173 grammra mérséklődött.

A tendencia várhatóan a következő években is folytatódhat. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az Európai Unió villamosenergia-termelésének CO₂-intenzitása 2030-ra mintegy 90 gramm/kWh-ra csökkenhet.

A tisztábbá váló áramtermelés az elektromos közlekedés és a vállalati flották környezeti teljesítménye szempontjából egyaránt fontos. Egy elektromos jármĹą használatának kibocsátása ugyanis nemcsak magától a jármĹątől, hanem a töltéséhez felhasznált villamos energia előállításától is függ. A karbonintenzitás csökkenése ezért a vállalatok flottához kapcsolódó ESG-céljainak megvalósítását is támogathatja.

A flották tervezésekor ugyanakkor a költségek továbbra is meghatározó szempontot jelentenek. Az energiaköltség egy jármĹą teljes használati költségének (TCO) akár több mint 30 százalékát is kiteheti, ezért az energiaárak és a fogyasztás mellett az energiaforrások összetétele is egyre fontosabb tényező lehet a hosszú távú flottatervezésben.

Jelentős különbségek Európán belül

Az egy kilowattóra villamos energia előállításához kapcsolódó kibocsátás jelentősen eltérhet az egyes európai országokban. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy az országok eltérő energiaforrásokra támaszkodnak a villamosenergia-termelésben.

2026-ban Franciaországban mindössze 19 gramm CO₂-egyenértékĹą kibocsátás kapcsolódott egy kilowattóra villamos energia előállításához, míg Lengyelországban 537 gramm – vagyis több mint huszonnyolcszoros volt a különbség. A karbonintenzitás ugyanakkor nem mutat egyértelmĹą összefüggést az egyes országok gazdasági fejlettségével.

Franciaország mellett Finnországban és Ausztriában is alacsony értéket mértek: előbbiben 54, utóbbiban 96 gramm CO₂-egyenérték jutott egy kilowattórára. Németországban ezzel szemben 305 gramm volt ez az érték.

Ha nem az aktuális szinteket, hanem az elmúlt hat év változását vizsgáljuk, Finnországban csökkent a legnagyobb mértékben az áramtermelés karbonintenzitása: 2020 májusa óta 50 százalékkal mérséklődött. Portugáliában 45, Franciaországban és Görögországban pedig 41 százalékos csökkenést mértek.

A folyamat ugyanakkor nem minden országban alakult kedvezően. Svédországban 35, Norvégiában 9, Belgiumban pedig 5 százalékkal nőtt az áramtermelés karbonintenzitása 2020 májusa és 2026 májusa között. Németországban lényegében nem változott az érték: a hat évvel korábbi 303 grammról 305 gramm CO₂-egyenértékre emelkedett kilowattóránként.

Magyarország az európai átlag közelében

Magyarországon 2020 májusában átlagosan 220 gramm CO₂-egyenértékĹą kibocsátás kapcsolódott egy kilowattóra villamos energia előállításához. 2026 májusára ez az érték 171 grammra csökkent, ami 22 százalékos javulást jelent.

A magyarországi változás nagyságrendileg megfelel a vizsgált európai országok 23 százalékos átlagának. Emellett a hazai áramtermelés karbonintenzitása 2026 májusában már valamivel kedvezőbb volt az európai átlagnál: 171 gramm állt szemben a 173 grammos átlaggal.

„A vállalati flották kialakításakor ma már nemcsak a jármĹą beszerzési ára és teljes használati költsége, hanem a mĹąködtetéséhez kapcsolódó kibocsátás is egyre fontosabb szempont. Az elektromos jármĹąvek esetében ráadásul ez a kibocsátás a használat évei alatt tovább csökkenhet, ahogy tisztábbá válik a töltésükhöz felhasznált villamos energia.

Ez azt jelenti, hogy egy most meghozott flottadöntés környezeti hatását nem kizárólag a jármĹą tulajdonságai határozzák meg, hanem az áramtermelés következő években várható változása is. A vállalatok számára ezért az elektrifikáció egyszerre jelenthet lehetőséget a flotta hosszú távú költség- és kibocsátáscsökkentésére, valamint a mobilitáshoz kapcsolódó ESG-célok támogatására” – mondta Németh Eszter, az Arval Magyarország kereskedelmi igazgatója.

Egymást erősítő folyamatok

Az áramtermelés dekarbonizációja azt is jelenti, hogy az elektromos flották környezeti teljesítménye a jármĹąvek cseréje nélkül is javulhat. Ahogy az alacsonyabb kibocsátású energiaforrások egyre nagyobb szerepet kapnak a villamosenergia-termelésben, úgy a már használatban lévő elektromos jármĹąvek töltéséhez kapcsolódó kibocsátás is mérséklődhet.

Egy idén vagy jövőre, négy-öt éves flottaciklusra beszerzett elektromos autó így 2028–2030-ban is ugyanannak a vállalati flottának a része lehet, miközben környezeti teljesítményét már az akkor várhatóan alacsonyabb karbonintenzitású villamosenergia-termelés is javíthatja.

A közlekedés elektrifikációja és a villamosenergia-termelés fokozatos tisztulása ezért egymást erősítő folyamatokká válhat: miközben egyre több közlekedési energia kerül át az elektromos rendszerbe, maga az áramtermelés is egyre kisebb karbonintenzitással mĹąködhet.

English Summary

The carbon intensity of electricity generation in Europe decreased by 23% between May 2020 and May 2026, meaning that generating the same amount of electricity now results in almost a quarter less greenhouse gas emissions than six years ago. This trend also supports the decarbonisation of electric mobility, as EV charging becomes less carbon-intensive as the electricity mix gets cleaner. Hungary closely follows the European trend, with the carbon intensity of its electricity generation falling by 22% over the same period, from 220 to 171 grams of CO₂ equivalent per kWh. However, significant differences remain across Europe, with emissions ranging from just 19 grams per kWh in France to 537 grams in Poland. The gradual decarbonisation of electricity can improve the environmental performance of electric company fleets over their entire lifecycle, while energy costs remain an important factor in total cost of ownership. As both transport electrification and cleaner power generation progress, the two trends can reinforce each other, helping companies reduce both fleet-related emissions and long-term operating costs.