A kvantumtechnológia az évtized végére alapjaiban alakíthatja át a kiberbiztonság, az egészségügy, a közlekedés és az energetika egyes területeit. A technológia fejlődése új lehetőségeket, ugyanakkor komoly biztonsági és szabályozási kihívásokat is tartogat. A hazai szereplőknek ezért már most érdemes megkezdeniük a felkészülést – hangzott el az NMHH szakmai konferenciáján.

A kvantumtechnológia kommunikációra, adatbiztonságra, védelemre és az Ĺąriparra gyakorolt hatásairól, valamint a kapcsolódó szabályozási kérdésekről is szó esett azon a szakmai konferencián, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársainak szerveztek. Az esemény célja a szakmai ismeretek bővítése és a gyorsan fejlődő technológia jobb megismerése volt. A résztvevők áttekintették az Európai Unió kvantumstratégiáját, valamint a hazai szabályozás lehetséges irányait is. A konferenciát dr. Vári Péter, az NMHH infokommunikációs erőforrásokért felelős főigazgató-helyettese nyitotta meg.

A kvantumkorszak tudományos alapjai és kihívásai

A kvantumtechnológiák három meghatározó területét – a kvantumszámítástechnikát, a kvantumkommunikációt és a kvantumérzékelést – Kovács Dóra Borbála, az NMHH munkatársa mutatta be, ismertetve a legfontosabb fejlesztési irányokat is.

Előadásában kiemelte, hogy a kvantumszámítógépek fejlődése hosszabb távon veszélyeztetheti a jelenleg alkalmazott klasszikus titkosítási eljárásokat. A biztonság megőrzése érdekében ezért szükség lehet a „kettős védelemre”, vagyis a posztkvantum-titkosítás és a kvantumkulcs-elosztás együttes alkalmazására.

Peskó Zoltán, az IBM Quantum Ambassador program szakértője szerint az átállásra már most fel kell készülni, és meg kell kezdeni a jelenlegi, potenciálisan sebezhető kriptográfiai rendszerek lecserélését kvantumbiztos megoldásokra.

A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy bár a „Q-Day” – vagyis az az időpont, amikor egy kvantumszámítógép képessé válhat a jelenleg széles körben használt nyilvános kulcsú titkosítások feltörésére – bekövetkezésének időpontja bizonytalan, ez nem jelentheti a felkészülés elhalasztását. A biztonsági átállásra rendelkezésre álló időszakot ezért Q-Periodként is értelmezhetjük.

Gerhátné dr. Udvary Eszter, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának nemzetközi dékánhelyettese hozzátette: Magyarországon már megkezdődött az országos kvantumkommunikációs hálózat kiépítése is.

Magyar fejlesztések és hálózatépítés

A hazai kutatások egyik fontos területe a kvantumszenzorika, valamint az ebben rejlő ipari alkalmazási lehetőségek vizsgálata. A fejlesztések a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban is zajlanak, eredményeiket dr. Gali Ádám, az MTA doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont koordinátora ismertette.

A kvantumkulcs-szétosztásra alkalmas hálózatok kiépítése európai uniós szinten is kiemelt kezdeményezés. Ennek magyarországi projektje a QCIHungary, amelynek keretében az idén kiépülő kvantumgerinchálózat és a budapesti hálózat tesztüzemének tapasztalatairól Demeter Gábor számolt be.

Előadásából kiderült, hogy a sikeres teszteket követően a következő lépés a szomszédos országok kvantumkommunikációs hálózataival való összeköttetés megteremtése lehet. A fejlesztésekhez kapcsolódó cél egy, a közeljövőben felbocsátani tervezett, kvantumkulcs-szétosztásra képes Eagle-1 mĹąholdas rendszer földi vevőállomásának telepítése is.

Babits Emil, a Telekom szakértője a szolgáltatói szempontokat mutatta be, kitérve a kvantumkulcs-szétosztásra alkalmas hálózatok gyakorlati alkalmazására. A Magyar Telekom az elmúlt években több eszközzel is végzett teszteket saját hálózatán.

Máthé Dániel, a Netvisor Zrt. szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen hálózatok megtervezése számos fizikai és mérnöki kihívást jelenthet. Ezek kezeléséhez elengedhetetlen a megalapozott, előzetes tervezés, amelyet az általuk fejlesztett hálózattervező szoftver is támogathat.

Szabályozás, védelem és uniós stratégia

A konferencia egyik kiemelt témája a kvantumtechnológia szabályozási környezete volt. Dr. Maszlov Leon, az NMHH munkatársa ismertette a jogi kereteket, és kiemelte, hogy a kvantumkulcs-szétosztás mint fizikai alapú megoldás az elektronikus hírközlés körébe tartozik az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht.) alapján. A posztkvantum-titkosítás szabályozása ezzel szemben a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hatáskörébe tartozik.

Uniós szinten a készülő European Quantum Act adhat majd átfogó keretet és iránymutatást a terület fejlődéséhez.

Szendrei Mónika, az NMHH munkatársa elmondta: a Hatóság ágazati szakhatóságként felügyeli a digitális infrastruktúra és a világĹąr alágazatának alapvető szolgáltatásait. A mĹąködési ellenálló képesség erősítésében kiemelt szerepet kap a redundancia, a fizikai védelem, a folyamatos felügyelet és a gyors helyreállítás.

Andi Zoltán ezredes, a Honvéd Vezérkar képviselője arról számolt be, hogy a védelmi szektorban is megkezdődött a kvantumtechnológiához kapcsolódó stratégiaalkotás.

Dr. Bartolits István, az NMHH munkatársa az Európai Unió 2030-ig szóló kvantumstratégiáját ismertette. Kiemelte az Ĺąrtechnológia szerepét is a kontinenseken átívelő, biztonságos kulcscserében. Cristopher A. Vasko pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az ESA ARTES programja támogatja a távközléshez kapcsolódó Ĺąrbéli innovációs fejlesztéseket, ezzel is hozzájárulva a kvantumkommunikáció európai szintĹą megvalósításához.

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a kvantumtechnológia mára kilépett a laboratóriumok világából: mĹąködő, egyre több területen alkalmazható és piaci szempontból is releváns technológiává válik.

A jövő biztonságos hírközlésének megteremtésében a kvantumfizika lehetőségei, a folyamatosan fejlődő magyar infrastruktúra és a felkészült szabályozási környezet egyaránt fontos szerepet tölthetnek be. Az NMHH célja, hogy a hazai kvantumökoszisztéma szereplőit – a kutatóhelyeket, az ipari szereplőket, a hatóságokat és a szolgáltatókat – összekapcsolva támogassa a technológiai szuverenitást és az európai kvantumbiztonsági törekvéseket.

English Summary

Quantum technology could significantly transform cybersecurity, healthcare, transport and energy by the end of the decade, creating both new opportunities and major security and regulatory challenges. At a professional conference organised for the experts of the National Media and Infocommunications Authority (NMHH), Hungarian and international specialists discussed the latest developments in quantum computing, quantum communication and quantum sensing. Speakers stressed the importance of preparing for the potential risks posed by quantum computers to current cryptographic systems and highlighted the need to transition to quantum-safe solutions. The event also presented Hungarian developments, including the QCIHungary quantum communication network and research carried out in the field of quantum sensing. Participants discussed the regulatory, defence and space-related aspects of quantum technologies, as well as the European Union’s quantum strategy and the forthcoming European Quantum Act. The conference concluded that quantum technology is no longer merely a promise for the future, but an emerging, increasingly market-ready technology for which Hungary must prepare today.