A külföldi piacokra lépő hazai és nemzetközi vállalkozások körében egyre gyakoribb, hogy a költségek és a munkaidő csökkentése érdekében a fordítási, lokalizációs és mĹąszaki tartalmak elkészítését teljes egészében a mesterséges intelligenciára bízzák. 

Az automatizált megoldások kétségtelenül vonzóak, a szakmai kontroll hiányának következményei azonban sok esetben csak később, akár jelentős üzleti veszteségek formájában jelentkeznek. A kulturálisan pontatlan, félrefordított vagy természetellenes tartalmak ugyanis visszavetheti a konverziót, és reputációs, illetve jogi problémákat is okozhatnak.

A globális kutatások is azt mutatják, hogy az ellenőrizetlen AI-használat mérhető pénzügyi kockázatokkal jár. A McKinsey friss nemzetközi felmérése szerint az AI-t használó szervezetek 51 százaléka számolt be legalább egy negatív következményről, és az esetek közel egyharmadában kifejezetten a mesterséges intelligencia pontatlansága állt a probléma hátterében. Az EY felmérése szerint a megkérdezett szervezetek 99 százaléka tapasztalt valamilyen, AI-kockázathoz kapcsolódó pénzügyi veszteséget, 64 százalékuknál pedig a kár meghaladta az egymillió dollárt.

A hazai piacon nagy tapasztalattal rendelkező Hunnect nyelvi szolgáltatóhoz is rendszeresen érkeznek olyan vállalatok, amelyek az úgynevezett „AI-károsult” kategóriába kerülve kérnek szakmai segítséget a már elkészült tartalmak javításához.

A kifejezetten a fordítási minőséget vizsgáló kutatások szintén óvatosságra intenek. Egy 2025-ös kutatás például az egészségügyi dokumentumok AI-alapú fordításainál – a vizsgált nyelvektől függően – 16–56 százalékos arányban talált legalább egy kritikus pontatlanságot.

Akár milliós károk is keletkezhetnek

A Hunnect ügyvezetője ugyanakkor hangsúlyozza: mindez nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligenciát el kellene utasítani. Megfelelő szakmai kontroll mellett ugyanis rendkívül hatékony eszköz lehet.

„Nem szabad AI-ellenesnek lennünk, a probléma az, amikor szakmai kontroll nélkül bíznak rá üzletileg vagy szakmailag kritikus feladatokat” – fogalmaz Király Krisztián. „Sokan azt hiszik, hogy létezik egy univerzális, minden nyelvre és témára tökéletes gépi megoldás. Ez azonban illúzió: a legnépszerĹąbb fordítómotorok üzemeltetői is nagyon óvatosan, apró betĹąs korlátozásokkal fogalmaznak a saját weboldalaikon a pontosságot illetően” – teszi hozzá.

forrás: Hunnect

Az ügyvezető példaként említ egy elektronikai céget, amely korábban professzionális fordításokat alkalmazott, majd költségcsökkentési céllal teljesen gépi megoldásra váltott.

„Egy év alatt olyan jelentős és mérhető konverzió-visszaesést tapasztaltak a külföldi weboldalaikon a természetellenes stílus és a gördülékenység hiánya miatt, hogy kénytelenek voltak visszatérni a humán szakértői ellenőrzéshez.”

Király Krisztián szerint különösen problémás lehet a helyzet olyan vállalkozásoknál, amelyek ugyan saját szakterületükön magas szintĹą tudással rendelkeznek, de nem ismerik megfelelően a célpiac nyelvét és kulturális sajátosságait.

Ha például egy magyar vállalat szivattyúkat gyárt és exportál, a saját területén szakértőnek számít, ugyanakkor nem várható el tőle, hogy bolgárul vagy szlovénul is beszéljen. Emiatt a gépi fordítás szakmai ellenőrzésére sincs feltétlenül lehetősége.

„Sőt, még ha beszéli is a nyelvet tanult szinten, szakmai szem nélkül könnyen elsiklik olyan hibák felett, amelyeket a külföldi anyanyelvi ügyfél azonnal észrevesz és komolytalannak tart. Az utólagos javítás ráadásul mindig sokkal bonyolultabb és költségesebb folyamat, mint az elejétől jól felépített lokalizáció” – magyarázza Király Krisztián.

Az ügyvezető szerint a hibás fordítás egy olcsó, tömegcikkeket értékesítő vállalkozás esetében talán kevésbé feltĹąnő a vásárlók számára. Egy magasabb értékĹą termék vagy szolgáltatás esetében azonban már egészen más a helyzet, különösen akkor, ha a vásárlásnak jogi vagy egészségügyi következményei is lehetnek. Ilyenkor a fordítás minősége nem pusztán kommunikációs kérdés, hanem üzleti és kockázatkezelési szempont is.

A „kobold kárpit” esete

A lokalizációs hibák egyik legnagyobb problémája, hogy a magyar vállalat számára sokszor láthatatlanok maradnak, miközben az anyanyelvi célközönség azonnal észreveszi őket. A Hunnect fordításstratégiai szakértője szerint a leggyakoribb problémák közé tartozik a következetlen szóhasználat, a nem megfelelő stílus, a természetellenes megfogalmazás, valamint a szakterminológia pontatlan alkalmazása.

„A mesterséges intelligencia képes arra, hogy ugyanazt a szót vagy kifejezést ugyanazon a szövegen belül az egyik helyen így, a másik helyen pedig teljesen máshogy fordítsa le. Különösen a B2C, vagyis a közvetlen fogyasztói szektorban, ahol a cél a vásárló megszólítása és meggyőzése, az AI nyers szövegei messze elmaradnak az elvárttól. Az AI önállóan nem képes pontosan kezelni a speciális szakmai kifejezéseket, így a szakzsargon fordítása gyakran hemzseg a pontatlanságoktól” – részletezte.

Jó példa erre egy olasz lakberendezési vállalat esete, amelynek magyar nyelvĹą weboldalán a „gobelin” kárpitok helyett következetesen a „kobold” szerepelt terméknévként. A hiba egyetlen elírásból indult: a gép pedig a forrásszöveget kontextus nélkül, automatikusan fordította le.

„Egy prémium termékeket árusító cég esetében az ilyen igénytelenség azonnal lerombolja a vevők bizalmát.”

Nem ritka az sem, hogy egy lefordított weboldalon egyes menüpontok vagy szövegrészek egyszerĹąen az eredeti nyelven maradnak.

„Az AI nem »gondol« a funkcionális konverziókra – például arra, hogy az idegen nyelvĹą oldalon a pénznemeket is át kellene váltani. Így akár az is előfordulhat, hogy egy angol nyelvĹą felületen továbbra is forintban jelennek meg az összegek a külföldi felhasználóknak.”

A szakértő ugyanakkor kiemeli: az „AI-károsult” vállalatoknak sem feltétlenül kell újrakezdeniük a teljes projektet. A már elkészült tartalmak szakmai felülvizsgálattal és megfelelő utómunkával professzionális szintre hozhatók. A kulcs egy differenciált, úgynevezett hibrid stratégia lehet.

„Nem kell két végletben gondolkodni, tehát hogy vagy mindent méregdrága humán fordítással, vagy mindent kontrollálatlanul géppel fordítunk. Egy projekten belül is kiválóan lehet differenciálni a tartalom típusa és a célpiac fontossága szerint. Például a kiemelt osztrák piac marketing- és jogi szövegeit érdemes teljes körĹą humán fordítással és lektorálással készíteni, míg a kevésbé kritikus tartalmakhoz vagy a másodlagos piacokhoz elegendő lehet a gépi fordítás, utószerkesztéssel kombinálva.”

KitĹąnni a tömegből a hibátlan minőséggel

A Hunnect ügyvezetője egy egyszerĹą „pro tippet” is megoszt az exportra készülő cégvezetőkkel: „Mielőtt kiszerveznek egy komplex lokalizációs feladatot, tegyenek fel egyetlen kérdést a szolgáltatójuknak: Hogyan biztosítjátok a minőséget, és mi történik, ha mégis hiba marad a szövegben?”

A szolgáltató válasza, valamint a minőségbiztosítási folyamatok megléte vagy hiánya sokat elárulhat arról, hogyan kezeli a partner a fordítási kockázatokat. Egy megfelelően kialakított ellenőrzési rendszer pedig jelentős üzleti problémákat előzhet meg.

A kutatások és a piaci tapasztalatok alapján az AI és a humán szakértelem kombinációja a hagyományos munkafolyamatoknál gyorsabb munkavégzést tehet lehetővé, miközben a megfelelő szakmai kontroll mellett a minőség is megőrizhető.

A nemzetközi piacokon egyre több vállalkozás használ mesterséges intelligenciát tartalom-előállításra és fordításra. Ebben a környezetben a pusztán gyors és olcsó megoldás önmagában nem feltétlenül jelent versenyelőnyt. A kulturálisan pontos, természetes, szakmailag hiteles és következetes nyelvi megjelenés viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy egy külföldi célközönség bizalommal forduljon egy új, számára még ismeretlen márkához.

A Hunnect Magyarország egyik vezető nyelvi szolgáltatója és fordítóirodája. Több évtizedes szakmai tapasztalattal támogatja a hazai és nemzetközi vállalkozásokat a globális piacra lépésben.

English Summary

Artificial intelligence is transforming the way companies approach translation and localization, but relying on AI without professional human oversight can create significant business risks. Inaccurate, unnatural or culturally inappropriate translations can damage brand reputation, reduce conversion rates and, in certain industries, even lead to legal or financial consequences. Global research highlights the growing scale of AI-related risks, while real-world cases show that seemingly minor translation errors can undermine customer trust and business performance. Experts at Hunnect emphasize that AI should not be viewed as the enemy, but rather as a highly effective tool that delivers the best results when combined with professional linguistic and industry expertise. Instead of choosing between fully human and fully automated translation, companies can adopt a hybrid approach, allocating human review to high-value markets and business-critical content while using AI for less sensitive materials. In an increasingly competitive global marketplace, accurate, culturally relevant and professionally localized content can become a genuine competitive advantage.